Sok fiatal a járvány miatt veszítette el a munkáját

2021. 09. 16., 13:45

A munkájukat elveszítő fiatalok 37 százaléka a járvány miatt vált állástalanná. Bár 17 százalék azóta már talált állást, 20 százalék még keresi magának az új pozíciót – derül ki a K&H ifjúsági indexéhez készült felmérésből. Ugyanezen célcsoport közel felét – 46 százalékát – nem érintette a pandémia munka szempontjából. Abban az esetben, ha a korosztály jelenleg dolgozó tagjai új állást keresnének, 28 százalékuk úgy véli, könnyen találna állást magának, 43 százalékuk szerint viszont nehezen menne.

Sok fiatal számára gondot okozott a járvány: 37 százalékuk veszítette el az állását a pandémia miatt – derült ki a K&H ifjúsági indexéből, amely a 19-29 éves jelenleg vagy állásban lévő vagy munkanélküli fiatalok körében vizsgálta a koronavírus-járvány hatásait.

Több táborra szakadtak

A munkájukat a járvány miatt elvesztő fiatalok két táborra szakadtak. A megkérdezett fiatalok 17 százaléka talált magának új munkahelyet az előző elvesztése után. Budapesten voltak a legnagyobb arányban azok, akiknek sikerült az elveszített állásuk helyett újat találni (33 százalék a 17 százalékos átlaggal szemben). 20 százalékuk viszont azóta még nem tudott elhelyezkedni.

A kutatás szerint a fiatalok közel felét, 46 százalékát nem érintette a járvány, ők ugyanott dolgoznak, mint a pandémia magyarországi megjelenése előtt. 9 százalékos azoknak az aránya, akik saját döntésből fakadóan váltottak munkahelyet, míg 7 százaléluk a járvány előtt és után sem volt állásban.

A K&H felmérése szerint a jelenleg aktív kereső fiatalok véleménye megosztott egy esetleges állásváltás kapcsán. A megkérdezettek 28 százaléka szerint könnyű lenne újra elhelyezkedni, az ő optimizmusukat táplálja, hogy bár még vannak bizonytalanságok a járvány miatt a gazdaságban, de megindult a kilábalás, ezért több szektorban megjelent a pandémia előtti munkaerőhiány. 29 százalék nem foglalt állást, szerintük se könnyűnek, se nehéznek nem mondható az álláskeresés. A többség azonban pesszimista: több mint 10-ből 4 fiatal dolgozó, a megkérdezettek 43 százaléka szerint nehéz lenne állást változtatni.

Elégedettek vs. elégedetlenek

Jelentős azoknak az aránya is, akik külföldi munkát vállalnának, 37 százalékuknál van ez a forgatókönyv a napirenden, ami kiemelkedő érték a felmérés több mint 8 éves történetében, legutóbb 2017-ben volt ilyen magas a határon túli munkát fontolgatók aránya.

Ebben a magas arányban szerepet kaphat az is, hogy a dolgozó fiatalok között sokan vannak, akik nem igazán elégedettek azzal, amit csinálnak. Mindössze 43 százalékuk szereti a munkáját, ez pedig alacsony értéknek számít, a felmérés történetében inkább 50 százalék körüli eredmény volt a jellemző. A dolgozó fiatalok 34 százaléka semlegesen értékeli a munkáját, 23 százalékuk viszont nincs oda érte.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-13 17:50:00
Az érdeklődések száma már emelkedést mutat, és az ingatlanértékesítők is optimistábban tekintenek 2026-ra – derül ki a zenga.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS