Sok fiatal a járvány miatt veszítette el a munkáját

2021. 09. 16., 13:45

A munkájukat elveszítő fiatalok 37 százaléka a járvány miatt vált állástalanná. Bár 17 százalék azóta már talált állást, 20 százalék még keresi magának az új pozíciót – derül ki a K&H ifjúsági indexéhez készült felmérésből. Ugyanezen célcsoport közel felét – 46 százalékát – nem érintette a pandémia munka szempontjából. Abban az esetben, ha a korosztály jelenleg dolgozó tagjai új állást keresnének, 28 százalékuk úgy véli, könnyen találna állást magának, 43 százalékuk szerint viszont nehezen menne.

Sok fiatal számára gondot okozott a járvány: 37 százalékuk veszítette el az állását a pandémia miatt – derült ki a K&H ifjúsági indexéből, amely a 19-29 éves jelenleg vagy állásban lévő vagy munkanélküli fiatalok körében vizsgálta a koronavírus-járvány hatásait.

Több táborra szakadtak

A munkájukat a járvány miatt elvesztő fiatalok két táborra szakadtak. A megkérdezett fiatalok 17 százaléka talált magának új munkahelyet az előző elvesztése után. Budapesten voltak a legnagyobb arányban azok, akiknek sikerült az elveszített állásuk helyett újat találni (33 százalék a 17 százalékos átlaggal szemben). 20 százalékuk viszont azóta még nem tudott elhelyezkedni.

A kutatás szerint a fiatalok közel felét, 46 százalékát nem érintette a járvány, ők ugyanott dolgoznak, mint a pandémia magyarországi megjelenése előtt. 9 százalékos azoknak az aránya, akik saját döntésből fakadóan váltottak munkahelyet, míg 7 százaléluk a járvány előtt és után sem volt állásban.

A K&H felmérése szerint a jelenleg aktív kereső fiatalok véleménye megosztott egy esetleges állásváltás kapcsán. A megkérdezettek 28 százaléka szerint könnyű lenne újra elhelyezkedni, az ő optimizmusukat táplálja, hogy bár még vannak bizonytalanságok a járvány miatt a gazdaságban, de megindult a kilábalás, ezért több szektorban megjelent a pandémia előtti munkaerőhiány. 29 százalék nem foglalt állást, szerintük se könnyűnek, se nehéznek nem mondható az álláskeresés. A többség azonban pesszimista: több mint 10-ből 4 fiatal dolgozó, a megkérdezettek 43 százaléka szerint nehéz lenne állást változtatni.

Elégedettek vs. elégedetlenek

Jelentős azoknak az aránya is, akik külföldi munkát vállalnának, 37 százalékuknál van ez a forgatókönyv a napirenden, ami kiemelkedő érték a felmérés több mint 8 éves történetében, legutóbb 2017-ben volt ilyen magas a határon túli munkát fontolgatók aránya.

Ebben a magas arányban szerepet kaphat az is, hogy a dolgozó fiatalok között sokan vannak, akik nem igazán elégedettek azzal, amit csinálnak. Mindössze 43 százalékuk szereti a munkáját, ez pedig alacsony értéknek számít, a felmérés történetében inkább 50 százalék körüli eredmény volt a jellemző. A dolgozó fiatalok 34 százaléka semlegesen értékeli a munkáját, 23 százalékuk viszont nincs oda érte.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS