Rekordszinten az állásban lévő nők száma

Rekordszinten az állásban lévő nők száma
2023. 03. 08., 12:41

Tavaly Magyarországon 2 millió 156 ezer aktív korú nő állt alkalmazásban, ezzel az aktív korú, 15-64 év közötti nők foglalkoztatási rátája 70 százalékra emelkedett. A teljes munkaidőben foglalkoztatott nők átlagos bruttó bére közel 468 ezer forint volt, ami több mint 17 százalékkal marad el a férfiak 566 ezer forintos értékétől – derül ki a Trenkwalder munkaerőpiaci szolgáltató társaság elemzéséből.

Nők a munkahelyeken

Az elmúlt tíz évben – részben az elmúlt évtized foglalkoztatáspolitikai intézkedéseinek köszönhetően – nagyot nőtt az alkalmazásban álló, aktív korú nők száma: a 15-64 év közötti korosztályban 2022 egészében 2 millió 156 ezren dolgoztak, 261 ezerrel többen, mint 2012-ben. Ezzel az aktív korú nők foglalkoztatási rátája 55,7-ről 69,9 százalékra emelkedett. Az aktivitás az év második felében volt a magasabb, így a foglalkoztatási ráta ebben az időszakban már 70 százalék fölött alakult. A férfiak hasonló rátája egyébként 2022-ben 78,8 százalék volt.

Jelentős változást hoztak a kisgyermekes anyák elhelyezkedését segítő intézkedések is: 2012 és 2022 között a 3 évnél fiatalabb gyermeket nevelő nők körében a foglalkoztatási ráta 9 százalékponttal, 78 százalékra növekedett.

2022-ben a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők havi bruttó átlagkeresete 467 900 forint volt, ami 17,3 százalékkal maradt el a férfiak 565 700 forintos átlagától. „Kismértékben tovább nyílt a nemek közötti bérolló, amely a korábbi években 16 százalék körül alakult – mutatott rá Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. – Az elmaradás részben annak köszönhető, hogy a nők felülreprezentáltak olyan, alacsonyabban fizetett munkakörökben, mint a gondozás, értékesítés, oktatás. Emellett a nők körében gyakoribb, hogy gondozói, családi kötelezettségeik miatt legalább időlegesen felhagynak karrierjük építésével. Emellett egyes területeken sajnos továbbra is fennállhat a negatív diszkrimináció, amikor kimutathatóan alacsonyabb bért fizetnek a nőknek, mint az azonos fizetési kategóriában dolgozó férfi kollégáiknak.”

Állást kereső nők

Az elmúlt évben erősödött az állást kereső nők aktivitása. A Trenkwalder adatbázisában szereplő munkakeresők közül állásba kerültek között a nők 46 százalékot képviselnek. Férfiak és nők között jelentős az eltérés a szállással történő munkavégzés területén: az ilyen munkakörökben 70-30 százalék az arány a férfiak javára., ami érthető, hiszen jellemzően a nők azok, akik a házaspár távoli munkavégzése esetén is a családdal maradnak.

A gyors elhelyezkedés esélyét tekintve nincs jelentős eltérés a két nem között: jelenleg férfiak és nők egyaránt átlagosan 25-26 nap alatt tudnak elhelyezkedni valamilyen munkakörben. Az elhelyezkedés esélyét növeli, hogy a női jelöltek a korábbinál több pozíciót pályáznak meg: míg 2021-ben az egy női jelöltre jutó pályázatok száma 1,8 volt, ez az érték 2022-ben 3,7-re nőtt, vagyis megduplázódott.

„A járványhelyzet jelentősen átalakította a munkaerőpiacot, egyes munkakörökben jóval általánosabbá vált a home office és más atipikus foglalkoztatási formák. Ezek elterjedése is hozzájárult ahhoz, hogy nők újabb csoportjai jelenhettek meg a piacon: a kismamák és az otthoni ápolást végzők közül sokan lettek a home office nyertesei. Nekik is köszönhető, hogy 2020 óta ismét csökkenni kezdett a férfiak és nők foglalkoztatási rátája közötti különbség. További fontos fejlemény, hogy a nemzetközi munkaerőpiacba való egyre mélyebb betagozódásunk eredményeként egyre több nemzetközi felsővezetői pozícióban is megjelennek magyar nők, noha ezen a téren természetesen még mindig jelentős a lemaradás a férfiakhoz képest” – tette hozzá Nógrádi József.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS