Régen jelentett ennyire biztos munkahelyet kkv-nál dolgozni

2024. 06. 03., 13:10

Stabil foglalkoztatás jellemzi a hazai vállalkozásokat a K&H kkv bizalmi index legutóbbi eredményei alapján. A többségük nem tervez változtatni munkaerőlétszámán és azoknál a cégeknél, ahol ez mégis előfordulhat, inkább néhány munkatárs felvételét tervezik. A fizetést és a béren kívüli juttatásokat tekintve nem ennyire optimista a kép, ugyanis egyre kevesebb cég tervez egy éven belül fizetésemelést, illetve cafeteria juttatást nyújtani dolgozóinak.

Rég jellemezte annyira stabil foglalkoztatási szándék a kkv szektort, mint jelenleg. A magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő 12 hónapos várakozásairól képet adó K&H kkv bizalmi index eredményei alapján a cégek túlnyomó többsége változatlan dolgozói létszámmal tervezi a következő egy évet. 77 százalékukjelezte, hogy nem tervez változást a jelenlegi létszámban, azaz nem lesz sem munkaerőfelvétel, sem elbocsátás, ami még az előző negyedéves 74 százalékos aránynál is kedvezőbb.

Emellett stabilan 15 százalékon maradt azoknak az aránya, ahol bővülés várható, és csupán 5 százalékuk valószínűsít leépítést, ami szintén javulás az előző negyedévi 7 százalékhoz képest. A kkv szektoron belül is a kicsik a legstabilabbak: a mikrovállalkozások 79 százaléka tervez változatlan dolgozói létszámmal, míg a kisvállalkozások esetében háromnegyedük, a középvállalkozásoknak pedig kétharmaduk mondta ezt.

Mérséklődhet a bérnövekedés

A jelenlegi bérezési szándék azonban az előző negyedévnél visszafogottabb képet mutat. A szektorban 75-ről 66 százalékra csökkent azoknak a vállalkozásoknak az aránya, ahol fizetésemelést terveznek, miközben 22-ről 31 százalékra ugrottak, akik változatlan bérrel kalkulálnak idén. Ennek eredményeként a szektorban átlagosan 8 százalékos béremelésre lehet számítani, ami elmarad a 2023 utolsó negyedévi 10 százalékos tervhez képest. Ez továbbra is meghaladja a fogyasztói árak jelenlegi emelkedését, így a bérek reálértéke tovább növekedhet, azonban ennek mértéke egyre kisebb, hiszen 14 hónap csökkenés után áprilisban ismét emelkedett az infláció az előző hónaphoz viszonyítva.

A bérek szempontjából a nagyobb vállalkozásoknál dolgozók járhatnak jobban, mivel a kisvállalkozásoknak 68, a középvállalkozásoknak pedig 65 százaléka tervez fizetésemelést, miközben a legkisebbeknek csupán 59 százaléka számol ezzel.

Béren kívüli juttatások

A béren kívüli juttatásokat nyújtó vállalkozások aránya továbbra sem éri el a 2021-ben jellemző 50-60 százalék közötti értéket. Jelenleg 10-ből csupán 4 cég tervez a juttatási rendszerében valamilyen béren kívüli juttatással. A három leggyakoribb tervezett juttatás nem változott: továbbra is legtöbben a 13. havi fizetésben, prémiumban, jutalomban gondolkodnak (18 százalék), amit a törvényileg előírt utazási költségtérítés (12 százalék) és a SZÉP kártya (11 százalék) követ.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS