Óra- és havi díjban is megállapodhatnak a diákmunkásokkal

2022. 06. 15., 10:07

A fiatalok szja-mentessége még vonzóbbá teheti a diákmunkát, a 25 év alattiak ugyanis mentesülnek a személyi jövedelemadó megfizetése alól – tájékoztatta Tállai András az MTI-t.

A 25 év alattiak nemcsak a személyi jövedelemadó megfizetése alól mentesülnek, hanem az adminisztrációtól is. Az adókedvezmény érvényesítését a diáknak nem kell külön kérnie, azt a munkáltató, vagy a rendszeres bevételt juttató kifizető a jogosultsági hónapokban automatikusan figyelembe veszi. A 2022. január 1-jétől életbe lépett újabb adómentesség havonta akár 65 ezer forint pluszbevételt jelenthet a nyáron munkát vállaló diákoknak – tette hozzá a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Több foglalkoztatási forma is szóba jöhet a nyári diákmunka kapcsán, amelyhez két dolog mindenképp szükséges: egyrészt adóazonosító jel, másrészt szülői engedély.

A diákok 16 éves koruktól dolgozhatnak. A szünidőben ez a szabály még kedvezőbb, mert már a 15 éves nappali tagozatos tanulók is vállalhatnak munkát.

Tállai András elmondta, hogy a nyári munkát vállaló diákok ugyanúgy adóznak, mint a felnőttek. Bejelentésükre, adózásukra ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalókra, kivéve a diákszövetkezeten keresztül történő foglalkoztatást, ahol a tanulóknak keresetük után például nem kell járulékot fizetniük.

Azok a tanulók, akik munkavállalóként dolgoznak majd a nyári szünetben, számolhatnak a 25 év alattiak szja-mentességével, de fontos, hogy szerződéskötéskor ügyeljenek arra, hogy legyen írásban megkötött munkaszerződésük, amely 18 éves kor alatt csak a törvényes képviselő hozzájárulásával érvényes – javasolta az államtitkár.

A felek megállapodhatnak havi, heti, napi vagy órabérben vagy teljesítménybérben is, a diáknak azonban meg kell kapnia a minimálbért, ami napi 8 órás foglalkoztatásnál havonta bruttó 200 ezer forint.

A diákok dolgozhatnak mezőgazdasági, turisztikai idénymunkán, illetve alkalmi munkán is, ez az úgynevezett egyszerűsített foglalkoztatás. Ebben az esetben a munkáltató fizeti a közterheket. A nyári korrepetálás, gyermekfelügyelet adózási szempontból háztartási munkaként definiálható, és itt sem kell semmilyen közterhet fizetni a tanulónak, mert a bejelentés és a közteher (regisztrációs díj) megfizetése a munkáltató kötelessége. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS