Óra- és havi díjban is megállapodhatnak a diákmunkásokkal

2022. 06. 15., 10:07

A fiatalok szja-mentessége még vonzóbbá teheti a diákmunkát, a 25 év alattiak ugyanis mentesülnek a személyi jövedelemadó megfizetése alól – tájékoztatta Tállai András az MTI-t.

A 25 év alattiak nemcsak a személyi jövedelemadó megfizetése alól mentesülnek, hanem az adminisztrációtól is. Az adókedvezmény érvényesítését a diáknak nem kell külön kérnie, azt a munkáltató, vagy a rendszeres bevételt juttató kifizető a jogosultsági hónapokban automatikusan figyelembe veszi. A 2022. január 1-jétől életbe lépett újabb adómentesség havonta akár 65 ezer forint pluszbevételt jelenthet a nyáron munkát vállaló diákoknak – tette hozzá a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Több foglalkoztatási forma is szóba jöhet a nyári diákmunka kapcsán, amelyhez két dolog mindenképp szükséges: egyrészt adóazonosító jel, másrészt szülői engedély.

A diákok 16 éves koruktól dolgozhatnak. A szünidőben ez a szabály még kedvezőbb, mert már a 15 éves nappali tagozatos tanulók is vállalhatnak munkát.

Tállai András elmondta, hogy a nyári munkát vállaló diákok ugyanúgy adóznak, mint a felnőttek. Bejelentésükre, adózásukra ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalókra, kivéve a diákszövetkezeten keresztül történő foglalkoztatást, ahol a tanulóknak keresetük után például nem kell járulékot fizetniük.

Azok a tanulók, akik munkavállalóként dolgoznak majd a nyári szünetben, számolhatnak a 25 év alattiak szja-mentességével, de fontos, hogy szerződéskötéskor ügyeljenek arra, hogy legyen írásban megkötött munkaszerződésük, amely 18 éves kor alatt csak a törvényes képviselő hozzájárulásával érvényes – javasolta az államtitkár.

A felek megállapodhatnak havi, heti, napi vagy órabérben vagy teljesítménybérben is, a diáknak azonban meg kell kapnia a minimálbért, ami napi 8 órás foglalkoztatásnál havonta bruttó 200 ezer forint.

A diákok dolgozhatnak mezőgazdasági, turisztikai idénymunkán, illetve alkalmi munkán is, ez az úgynevezett egyszerűsített foglalkoztatás. Ebben az esetben a munkáltató fizeti a közterheket. A nyári korrepetálás, gyermekfelügyelet adózási szempontból háztartási munkaként definiálható, és itt sem kell semmilyen közterhet fizetni a tanulónak, mert a bejelentés és a közteher (regisztrációs díj) megfizetése a munkáltató kötelessége. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS