Nyári diákmunka: a legfontosabb szabályok

2024. 06. 11., 11:10

A munkát vállaló diákok helyzete különleges, hiszen a tapasztalat és a jártasság hiánya miatt kiszolgáltatottabbak, mint a felnőttek – hangsúlyozza a Nemzetgazdasági Minisztérium, amely idén is közzétette a diákmunkára vonatkozó munkavédelmi és munkaügyi tájékoztatóját.

A munka törvénykönyve szerint néhány speciális esettől eltekintve az vállalhat munkát, aki már elmúlt 16 éves. A szerződéskötéshez és a munkavégzéshez 18 éves kor alatt a szülő írásos hozzájárulása is szükséges. Az írásba foglalt munkaszerződésnek tartalmaznia kell az alapbért és a munkakört. A szerződés nem tartalmaz konkrétumot a munkaviszony időtartamáról, az határozatlan idejűnek minősül.

Egyszerűsített foglalkoztatás során a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetében ugyanazzal a munkáltatóval legfeljebb évi 120 napra, alkalmi munka esetében legfeljebb 5 egymást követő napra, egy hónapon belül legfeljebb 15 napra, éves szinten pedig legfeljebb 90 napra létesíthető jogviszony. Ebben az esetben nem kötelező a munkaszerződés írásba foglalása, ugyanakkor azt a munkavállaló kérheti.

Nemcsak a szerződéskötéssel, hanem a munkavégzéssel kapcsolatban is vannak a fiatalokra vonatkozó speciális szabályok. A napi munkaidejük legfeljebb 8 óra lehet, 16 éves kor alatt pedig 6 óra. Éjszakai munkát nem végezhetnek, és részükre rendkívüli munkaidő sem rendelhető el.

A nyáron dolgozó diákokra ugyanúgy érvényes a minimálbér és a garantált bérminimum. Amennyiben napi 8 órát dolgozik egy diák, úgy havonta legalább bruttó 266 800 forint illeti meg, ami középfokú végzettséget vagy szakképesítést igénylő munka esetében legalább 326 000 forint. Ezek az összeghatárok az egyszerűsített foglalkoztatás esetében nem érvényesek.

A munkáltatónak oktatás keretében kell gondoskodnia arról, hogy a diák rendelkezzen a biztonságos munkavégzéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel. A munkavégzés nem veszélyeztetheti a fiatalok egészségét, testi épségét és egészséges fejlődését, ezért a munkavédelmi oktatás tartalmának és minőségének különösen nagy jelentősége van a jellemzően kevés tapasztalattal rendelkező diák munkavállalók esetében.

A munkavállaló fiatalok részére a veszélyek, káresetek elkerülése érdekében védőeszközöket kell biztosítani, mivel esetenként a kockázatfelismerő képesség, a munkavédelmi tudatosság és a tapasztalat hiánya okoz baleseteket.

A diákok munkavégzésére vonatkozó részletes tájékoztatók a foglalkoztatási portálon találhatók.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS