Nyári diákmunka: a legfontosabb szabályok

2024. 06. 11., 11:10

A munkát vállaló diákok helyzete különleges, hiszen a tapasztalat és a jártasság hiánya miatt kiszolgáltatottabbak, mint a felnőttek – hangsúlyozza a Nemzetgazdasági Minisztérium, amely idén is közzétette a diákmunkára vonatkozó munkavédelmi és munkaügyi tájékoztatóját.

A munka törvénykönyve szerint néhány speciális esettől eltekintve az vállalhat munkát, aki már elmúlt 16 éves. A szerződéskötéshez és a munkavégzéshez 18 éves kor alatt a szülő írásos hozzájárulása is szükséges. Az írásba foglalt munkaszerződésnek tartalmaznia kell az alapbért és a munkakört. A szerződés nem tartalmaz konkrétumot a munkaviszony időtartamáról, az határozatlan idejűnek minősül.

Egyszerűsített foglalkoztatás során a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetében ugyanazzal a munkáltatóval legfeljebb évi 120 napra, alkalmi munka esetében legfeljebb 5 egymást követő napra, egy hónapon belül legfeljebb 15 napra, éves szinten pedig legfeljebb 90 napra létesíthető jogviszony. Ebben az esetben nem kötelező a munkaszerződés írásba foglalása, ugyanakkor azt a munkavállaló kérheti.

Nemcsak a szerződéskötéssel, hanem a munkavégzéssel kapcsolatban is vannak a fiatalokra vonatkozó speciális szabályok. A napi munkaidejük legfeljebb 8 óra lehet, 16 éves kor alatt pedig 6 óra. Éjszakai munkát nem végezhetnek, és részükre rendkívüli munkaidő sem rendelhető el.

A nyáron dolgozó diákokra ugyanúgy érvényes a minimálbér és a garantált bérminimum. Amennyiben napi 8 órát dolgozik egy diák, úgy havonta legalább bruttó 266 800 forint illeti meg, ami középfokú végzettséget vagy szakképesítést igénylő munka esetében legalább 326 000 forint. Ezek az összeghatárok az egyszerűsített foglalkoztatás esetében nem érvényesek.

A munkáltatónak oktatás keretében kell gondoskodnia arról, hogy a diák rendelkezzen a biztonságos munkavégzéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel. A munkavégzés nem veszélyeztetheti a fiatalok egészségét, testi épségét és egészséges fejlődését, ezért a munkavédelmi oktatás tartalmának és minőségének különösen nagy jelentősége van a jellemzően kevés tapasztalattal rendelkező diák munkavállalók esetében.

A munkavállaló fiatalok részére a veszélyek, káresetek elkerülése érdekében védőeszközöket kell biztosítani, mivel esetenként a kockázatfelismerő képesség, a munkavédelmi tudatosság és a tapasztalat hiánya okoz baleseteket.

A diákok munkavégzésére vonatkozó részletes tájékoztatók a foglalkoztatási portálon találhatók.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS