A keresetek emelkedésének feltétele a gazdaságban végbemenő magasabb növekedési ütem és az infláció kiszámítható szinten tartása; fontos továbbá a pontos fogalmak használata
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter október 22-én egyeztetett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tagjaival, azokkal munkáltatói és munkaadói szervezetek képviselőivel, amelyek részt vesznek a minimálbér meghatározásában.
A találkozón a tárcavezető ismertette a kormány 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervét, amelynek második pillére a jövedelmek vásárlóerejének növelését célozza. Ennek részeként a kormány arra törekszik, hogy hároméves bérmegállapodás jöjjön létre a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek között, így a közeljövőben a minimálbér elérheti az 1000 eurót, a bruttó átlagkereset pedig az 1 millió forintot – hangsúlyozta a miniszter.
Abban minden fél egyetértett, hogy az 1000 eurós minimálbér elérhető célkitűzés. A munkaadói szervezetek ugyanakkor osztották azt a kormányzati álláspontot, hogy az átlagkereset 1 millió forintra növelésének feltétele a gazdaságban végbemenő magasabb növekedési ütem, valamint az infláció kiszámítható szinten tartása – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.
Nagy Márton felhívta a figyelmet arra is, hogy a minimálbérrel kapcsolatosan rengeteg az ártó szándékú vagy tájékozatlan megnyilvánulás, amelyek félreértelmezik vagy félre akarják értelmezni a kormányzat céljait, a gazdasági folyamatokat. A helyzet tisztázása érdekében a nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta a pontos fogalmak használatának fontosságát.
Így a miniszter kiemelte, hogy a kormány a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletekkel egyetértésben a legkisebb bérkategória, vagyis a minimálbér tekintetében a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát tűzte ki elérendő célként. A rendszeres bruttó átlagkereset a bruttó átlagkereset és az úgynevezett nem rendszeres kereseti elemek (prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés) különbsége. Összege tehát alacsonyabb, mint a bruttó átlagkereset. Annak érdekében, hogy a minimálbér a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát elérje, évi 8 százalékos átlagos bérnövekedés szükséges, amely 3 százalékos inflációval kalkulálva a kormány álláspontja szerint teljesíthető, az évi 4–5 százalékos reálbér-emelkedés pedig szintén reális célkitűzésnek minősül.
Ami az 1 millió forintos átlagkeresetet illeti, azzal kapcsolatban leszögezte, hogy a bruttó átlagkereset az alapbér és az egyéb jogcímeken fizetett kereseti elemek (bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés) összegét jelenti. Ez a legmagasabb statisztikai bérkategória tehát, ami egy munkavállaló havi javadalmazásakor realizálódik. Ez az összeg a jelenlegi 650 ezer forintról négy év alatt emelkedne 1 millió forintra.
Nagy Márton végezetül ismét kiemelte, a béremelés nem valósulhat meg egészséges és fenntartható gazdasági folyamatok nélkül. Ezt szolgálja az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv harmadik pillére, amely a Demján Sándor Programon keresztül több száz milliárd forintos új kkv-támogatási programmal igyekszik elősegíteni a magyar kkv-szektor megerősödését, versenyképességének növekedését és e vállalkozások méretének megduplázódását.
Fotó: Papp Szabolcs
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.