Munkaerő-gondokat is hozhat a nyitás a vendéglátóhelyeknek

2021. 04. 23., 17:30

Április 24-én kinyithatnak a hazai vendéglátóhelyek teraszai, és ha az időjárás is engedi, a várakozások szerint sok vendég él is majd a lehetőséggel, hogy hosszú idő után újra egy étteremben kávézzon vagy ebédeljen. Nagy kérdés azonban, hogy kik fogják kiszolgálni a teraszokra beülőket, a munkaerő-kérdés ugyanis hatalmas kihívást jelenthet, és nem csak a vendéglátásban, de a turizmusban, szállodaiparban tevékenykedő cégek számára is. A probléma kezelésében például a munkaerő-kölcsönző vállalkozások nyújthatnak segítséget.

A COVID-járvány leginkább a vendéglátóipart és a turizmust érintette, hiszen az elmúlt egy évben mindössze néhány hónapig működhettek a megszokott keretek között az éttermek, kávézók vagy a szállodák. A korlátozások az átoltottság emelkedésével fokozatosan megszűnnek ugyan, azonban az ágazatban tevékenykedő vállalkozásoknak a nyitással együtt komoly kihívással is szembe kell nézniük.

„A legnagyobb kérdés most az, hogy van-e egyáltalán elegendő munkaerő a piacon, illetve mennyiért lehet majd munkatársakat találni a vendéglátóhelyekre, amelyek hamarosan megnyithatják teraszaikat. Ez nagyon nagy feladat és sok vállalkozásnál akár akadálya is lehet majd a nyitásnak. Pontos adataink ugyan nincsenek, de a COVID-járvány előtt a vendéglátásban dolgozó mintegy kétszázezer ember közül még óvatos becslések szerint is 70–80 ezren, de akár 100 ezren is elveszíthették az állásukat. A szállodaiparban pedig nagyjából a pandémia előtti létszám fele maradhatott meg. Nagy kérdés, hogy az elbocsájtott dolgozók közül mennyien éreznek majd hajlandóságot arra, hogy visszatérjenek, hiszen a legutóbbi zárás elrendelése óta is eltelt közel fél év, nyilván a legtöbben már máshol elhelyezkedtek. Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy nagyon sokan úgy lehetnek a kérdéssel, hogy amikor baj lett, nem kaptak segítséget, elküldték őket, nem biztos, hogy hasonlót még egyszer megkockáztatnának. Véleményem szerint a vendéglátásban és az idegenforgalomban az újranyitás utáni időszak legnagyobb problémája a munkaerő kérdés lesz. Akik visszatérnek, ők is várhatóan magasabb fizetésért vállalják ezt, ami növeli a vállalkozások költségeit, amik ha fent akarnak maradni, akkor kénytelenek lesznek ezt beépíteni az áraikba is” – mutatott rá Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke.

A munkaerő-kérdés egy érdekes aspektusára hívta fel a figyelmet Czellecz Zoltán, a munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Work Force operációs igazgatója. „A jól haladó hazai programnak köszönhetően egyre többen kapnak oltást a vendéglátásban, idegenforgalomban dolgozók közül, és könnyen elképzelhető, hogy ha az oltásokkal gyengébben álló európai országokban is kinyithatnak az éttermek, szállodák, sok vállalkozás megfontolja majd, hogy külföldről, így Magyarországról hozzon védettséggel rendelkező munkatársakat. Ez tovább nehezítheti például majd a nyitásra készülő hazai szállodák helyzetét, hiszen nem csak nehezebb lesz munkatársat találni, de valószínűleg a nemzetközi verseny miatt jóval magasabbak lesznek a költségek is.”

A Work Force operációs igazgatója szerint érdemes elgondolkodniuk a vendéglátásban, turizmusban tevékenykedő cégeknek azon, hogy a várható munkaerő-hiányt alternatív foglalkoztatási formákkal kezeljék. Szóba jöhet a munkaerő-kölcsönzés, a diákmunka vagy akár az egyszerűsített foglalkoztatás is. „Munkaerő-kölcsönzés esetén a megbízó komplex szolgáltatást kap, így például nem terhelik a toborzással kapcsolatos adminisztratív tennivalók, ezt a feladatot átvesszük tőlük. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy míg saját alkalmazott esetében a jogszabályok határozzák meg, hogy mikor, milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség van, addig ha munkaerő-kölcsönző céggel állapodik meg, akkor sokkal rugalmasabb konstrukciók is kialakíthatók, akár hosszabb fizetési határidők is elképzelhetők, ami különösen a nyitás során a várhatóan magas költségek miatt fontos szemponttá válhat.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS