Mit vár egy pályakezdő mérnök a befagyott munkaerőpiacon?

Mit vár egy pályakezdő mérnök a befagyott munkaerőpiacon?
2025. 02. 04., 13:15

A rugalmas munkakörülmények, 600–800 ezer forintos kezdőbér – ezek a fiatal diplomások legfontosabb igényei a munkaadókkal szemben. 2025 a fordulat éve a munkaerőpiacon, amely komoly kihívásokat tartogat mind a munkáltatói, mind pedig a munkavállalói oldalon. A friss tendenciákat Orbán Balázs, a március 11–12-i Műegyetemi Állásbörze főszervezője foglalta össze.

Fontos a teljes képpel kezdeni: a munkaerőpiac befagyott. Bővülések elméletileg vannak, gyakorlatilag ugyanazok a szakemberek vándorolnak egyik helyről a másikra.

Minden évben növekszik azon szakemberek száma, akik közvetlenül az egyetemről kikerülve nemzetközi cégeknél töltenek be pozíciókat. Emellett egyre nagyobb számban dolgoznak akár Budapesten élő, pályakezdő fiatalok otthonról, külföldi cégeknek. Még csak utazniuk sem kell. Ez a trend nemcsak az IT szakmára érvényes, hanem a különböző mérnökökre és akár az energetikusokra is.

A legkeresettebb szakmák 2025-ben, a műszaki szektorban: a gépész és járműmérnöki szakterület, mechatronikai mérnök, a logisztikai mérnök szakmák. Új lehetőségeket hordoz magában a BME űrmérnöki képzése. Ez utóbbi nem kifejezetten űrhajós képzést jelent, hanem akár olyan korszerű nanotechnikai tudást, amely az új piaci igényeket teljes mértékben képes kielégíteni.

A friss diplomások legfontosabb igénye a rugalmasság és a szabadság, ezt követi a bérezés. A cégeknek komoly felkészültségre van szükség, hogy a fiatalok alap elvárásainak megfeleljenek.

2025-ben már-már teljes mértékben a munkavállalók szabják a feltételeket, az ő igényeik a meghatározóak, ahhoz igazodnak a munkaadók.

A bérigények eltérőek. Az informatikusok kb. 800 ezer, az energetikusok kb. 550–600 ezer forint kezdő fizetést kérnek.

A legerősebb, legkeresettebb műszaki képzések a statisztikai adatok szerint még mindig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez köthetők. Ezentúl kiemelendő, hogy az egyik legkomolyabb hallgatói élet is itt zajlik, amelynek köszönhetően a hallgatók egyéni képességei még inkább kirajzolódnak, ez pedig a munkaadók és munkavállalók szempontjából is külön értéket képvisel.

Orbán Balázs

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS