Legalább hétfőig szünetel a termelés az Audi központi üzemében, a bajorországi Ingolstadtban a győri motorgyár dolgozóinak sztrájkja miatt – mondta a német autógyártó társaság egy szóvivője szerdán.
A győri sztrájk miatt az ingolstadi gyárban le kellett mondani a csütörtöki és a pénteki műszakokat és a vasárnapról hétfőre virradóra tervezett rendkívüli műszakot is. Ingolstadtban hétfő óta szünetel a termelés, több mint tízezer járművet nem tudnak legyártani, mert hiányoznak hozzájuk a Győrben készülő motorok.
Egyelőre nem tudni, hogy mikor indulhat újra a termelés. Folyamatosan értékelik a helyzetet, várhatóan pénteken lehet majd döntést hozni arról, hogy mikor folytatódjék a munka – mondta a szóvivő.
Az Audi másik németországi gyára, a neckarsulmi üzem nem állt le, csütörtökre is van még megfelelő számú motor a járművek összeszereléséhez.
A sztrájk miatti bevételkiesést és egyéb költségeket egyelőre nem lehet kiszámítani – mondta a szóvivő, kiemelve, hogy a szállítmányozástól a bérekig egy sor tényezőt figyelembe kell venni. Az biztos, hogy „minden sztrájk költséges, így a győri is”.
Győrben nemcsak Audi, hanem Volkswagen márkájú járművekbe is készítenek motorokat, a győri Audi-telephely a számos márkát egyesítő Volkswagen (VW) konszern legnagyobb motorgyártó üzeme.
Ezzel kapcsolatban a VW az MTI érdeklődésére közölte, hogy „a Volkswagen legtöbb telephelyén változatlanul zajlik a termelés”, és „a győri sztrájk hatása csak néhány telephelyen érezteti hatását”.
A közleményben hozzátették: meghozták az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a sztrájk a lehető legkisebb mértékben befolyásolja a termelést, és továbbra is szoros figyelemmel követik a győri fejleményeket.
Az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) felhívására a győri Audi-gyár dolgozói múlt hét csütörtökön léptek sztrájkba, amely a tervek szerint egy hétig tart. A szakszervezet legfőbb követelése 18 százalékos béremelés az idei évre, illetve a többi közép- és kelet-európai üzemhez hasonló bérezést szeretnének. Az Audi vezetése két év alatt húsz százalékos béremelést javasolt.
Az AHFSZ-nek mintegy kilencezer tagja van. A győri Audi mintegy 13 ezer embert foglalkoztat.
A keddi tárgyalások sem vezettek megállapodáshoz
Korábban az érdekképviselet közösségi oldalán bejelentette: szerdán is folytatódik a január 31. reggel hat óráig meghirdetett egy hetes sztrájk a győri gyárban, mert a keddi tárgyalások sem vezettek megállapodáshoz.
Az érdekképviselet azt írja, hogy „fontos döntés előtt állunk, hiszen fel kell térképeznünk a további lehetőségeket, valamint az ezután következő lépéseinket”. (MTI/Üzletem)
Update: szerda délután az Audi Hungaria és az AHFSZ megállapodott az idei évi bérekről
A sztrájk a szerda esti órákban befejeződik, a termelés minden gyártó területen elindul. A termeléskiesésből adódó következményeket még vizsgálja a vállalat.
Az AHFSZ a honlapján közölte, hogy a vállalat 18 százalékkal, de minimum 75 ezer forinttal emeli a dolgozók alapbérét január 1-től 15 hónapra, a választható béren kívüli juttatás mértékét pedig 400 ezer forintra emeli az idei évben és ez az érték marad 2020-ban.
Május 1-től kap minden munkavállaló egy hónapban egy teljes szabad hétvégét, és szabályrendszert dolgoznak ki március végééig, hogy a munkavállalók milyen módon rendelkezhetnek a gyermekek után járó és a pótszabadságokról.
A szakszervezet eredetileg azt kérte a munkáltatótól, hogy a bérmegállapodást egy évre rögzítsék, úgy, hogy az alapbéremelést kombinált béremelés alkalmazásával 18 százalékkal, de minimum 75 ezer forinttal emeljék meg. Ezen felül az alapbérbe a mozgóbér négy százalékát építsék be, kapjon minden munkavállaló egy hónapban egy teljes szabad hétvégét, a gyermekek és az életkor után járó szabadságokkal pedig a munkav
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.