A koronavírus-járvány nyomán a home office széles körben elterjedt hazánkban is, jelenléte azonban az akkori állapothoz képest jelentősen megváltozott, ritkult. Jelenleg tízből hat munkavállalónak nincs lehetősége az otthoni munkavégzésre, és mindössze 9 százaléluk dönthet erről teljesen szabadon – derül ki a Profession.hu legújabb reprezentatív felméréséből.
Az állásportál a magyar munkavállalókat kérdezte arról, hogy a pandémiát követően hogyan alakult a munkahelyre való bejárási kötelezettségük, milyen lehetőségeik vannak jelenleg a munkavégzésük helyszínének megválasztására. Bár rugalmasabb lett a cégek hozzáállása a home office-hoz az utóbbi néhány évben, mégis sok dolgozó érzi úgy, hogy nem kap erre engedélyt annak ellenére, hogy otthonról is megfelelően el tudná látni a feladatait.
Magyarországon tízből hat munkavállalónak egyáltalán nincs lehetősége távmunkavégzésre, minden alkalommal be kell mennie a munkahelyére vagy a munkavégzéséhez kijelölt helyre. Ez az arány persze elsősorban a fizikai munkát végzők körében kimagasló (82 százalék), hiszen esetükben gyakran speciális, helyhez kötött eszközökre vagy munkakörnyezetre van szükség a munkavégzéshez, a szellemi munkát végző alkalmazottaknak pedig a fele nem teheti ezt meg.
Bevett gyakorlat, hogy nem egységes a távoli munkavégzés elérhetősége, így előfordul, hogy egy cégen belül eltérő szabályok vonatkoznak ezen a téren a munkavállalókra – a leggyakrabban az adott terület sajátosságai miatt. Azon cégeknél, ahol van távmunka lehetőség, a dolgozók negyede nyilatkozta, hogy beosztástól függ, hogy élhetnek-e vele, 9 százalékuknál pedig ezt egyéni elbírálás alapján határozzák meg – például kisgyerekes munkavállalók vagy a munkahelytől távol lakók esetében rugalmasabbak a munkaadók a home office kérdéskörét illetően. A vállalatnál betöltött szerepköröket tekintve a legkevésbé a felsővezetőkre (34 százalék) és a középvezetőkre (37 százalék) vonatkozik a helyhez kötött munkavégzés.
A munkavállalók alig tizede dönthet teljesen önhatalmúlag arról, hogy honnan dolgozik, és ugyanekkora azoknak az aránya is, akik bár rugalmasan választhatnak az iroda és a home office között, de előre meghatározott napokon be kell járniuk – utóbbiak aránya a több mint 1000 főt foglalkoztató vállalatok alkalmazottainál szinte megduplázódik. A távmunkavégzést valamilyen formában biztosító munkahelyeken dolgozóknak mindössze 17 százaléka dönthet szabadon, hogy él-e a lehetőséggel – a többieket valamilyen szabályozás korlátozza ebben.
Viszonylag ritkán fordul elő hazánkban (4 százalék), hogy teljes egészében otthonról végezhető a munka és csak abban az esetben kell személyesen megjelennie a munkavállalóknak, ha azt egy konkrét feladat vagy esemény indokolja. Ez a fajta szabályozás is gyakoribb a nagyobb cégeknél dolgozók esetében (21 százalék).
Általában nem minden dolgozóra vonatkozik egységesen a távmunka igénybevételének lehetősége akkor sem, ha az adott cég alkalmazza ezt a munkavégzési formát. A távmunka lehetőségét biztosító munkahelyek alkalmazottai – a válaszadók 40 százaléka – minden második esetben (51 százalék) hibrid rendszerben dolgoznak: bizonyos napokon az irodában, máskor pedig azon kívül végzik feladataikat. Ritkábban, az esetek egyharmadában adott kizárólag távoli munkavégzés, de emellett vannak a cégben, akiknek minden nap be kell járniuk, míg 17 százalék dolgozik olyan munkáltatónál, ahol minden alkalmazott távmunkázik. Az egész céget érintő távmunka lehetősége az átlagosnál nagyobb arányban jellemző az egészen kis létszámú, 10 fő alatti és a 25 000 főnél nagyobb cégekre.
A távmunkát biztosító szervezeteknél a leggyakrabban ez akár a teljes munkaidőre is vonatkozhat, ha a munkavállaló így dönt (32 százalék), míg 11 százalék heti egy napot dolgozhat az irodán kívülről. Az ilyen cégeknél dolgozóknak közel harmada számára ugyan elérhető a távmunkavégzés, azonban esetükben nem beszélhetünk heti rendszerességről: gyakran ennél ritkábban, adott esetben nem is rendszeresen vehető igénybe ez a munkavégzési forma, külön engedéllyel kérhető, nem pedig garantáltan jár.
Ahol egyáltalán nincs lehetőség a távmunkára, vagy csak alkalmanként, ott a dolgozók fele úgy látja, hogy nem is tudná elvégezni a munkáját otthonról, ez többnyire a fizikai munkát ellátó munkavállalókra vonatkozik (67 százalék). Minden második dolgozó (46 százalék) véli úgy, hogy bár saját meglátása szerint részben vagy teljesen meg tudná oldani a feladatait munkahelyétől független helyről is, ennek ellenére nincs rá lehetősége.
„Hazánkban jelenleg alacsony azon cégek aránya, ahol lehetőség nyílik a távmunkavégzésre, annak ellenére, hogy 2020-ban, a BCG-vel közösen készített kutatásunkból az derült ki, hogy a magyarországi munkaadók 84 és a munkavállalók 88 százaléka gondolta akkor úgy, hogy nem csökkent a munkavégzés hatékonysága, sőt akár még javult is távmunka valamilyen formájának bevezetése után. Emellett ráadásul a munkaadóknak további, anyagi jellegű előnyük is származhat, ha nyitnak a távmunkavégzés felé, hiszen jelentős költségektől mentesülhetnek egy, a korábbinál kisebb iroda fenntartásával és a munkába járásból fakadó utazástámogatások ritkulásával” – mondta Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.