A felmondási hullám világszerte folytatódik, mivel a megélhetési költségek növekedése arra készteti a munkavállalókat, hogy jövedelmezőbb állás után nézzenek – mutat rá a PwC globális felmérése.
A PwC globális munkaerő-piaci kutatása 46 ország és földrajzi terület közel 54 000 munkavállalójának – köztük magyarországi válaszadók – véleményét és magatartását vizsgálta. A felmérés arra is rámutat, hogy jelentősen csökkent azon munkavállalók aránya, akiknek a hó végén marad pénzük, illetve, hogy a nehéz anyagi helyzetben lévő munkavállalók a legkevésbé felkészültek a gazdasági változásokra és a mesterséges intelligencia térnyerésére.
A globális gazdasági lassulás ellenére úgy tűnik, hogy a felmondási hullám folytatódik – minden negyedik munkavállaló (26 százalék, míg a magyarországi válaszadók körében ez a szám 18 százalék) azt mondja, hogy a következő 12 hónapban valószínűleg munkahelyet fog váltani, szemben a tavalyi 19 százalékkal. A legnagyobb valószínűséggel munkahelyet váltó munkavállalók közé tartoznak azok, akik túlhajszoltnak érzik magukat (44 százalék), akiknek nehézséget okoz a havi számlák kifizetése (38 százalék), illetve a Z generáció tagjai (35 százalék).
Az elhivatottság, a vállalati kultúra és a befogadás továbbra is kulcsfontosságú a munkavállalók számára. Azok közül a munkavállalók közül, akik azt mondták, hogy valószínűleg munkahelyet váltanak, kevesebb mint a fele (47 százalék) válaszolta azt, hogy munkáját megelégedéssel végzi, míg azok közül, akik nem tartják valószínűnek a munkahelyváltást, 57 százalék nyilatkozott így. A munkahelyváltást tervezők nyolc százalékponttal kisebb valószínűséggel mondják azt, hogy a munkahelyükön valóban önmaguk lehetnek (51 százalék), mint a maradni szándékozók (59 százalék).
Magyarországon a munkahelyi elégedettségi mutató jóval alacsonyabb (33 százalék), mint globális szinten (71 százalék). Az önazonosság érzése 12 százalékponttal kevésbé jellemző a hazai munkavállalók körében a globális 75 százalékhoz képest, míg a fizetéssel való elégedettség 19 százalékponttal marad el a világszinten mért 64 százaléktól.
Világszerte a munkavállalók egyre inkább pénzszűkében érzik magukat, mivel a gazdaság lassulása és az inflációs kihívások továbbra is hatással vannak a pénztárcájukra. A globális munkaerő azon hányada, akik azt mondták, hogy a hónap végén marad pénzük, a tavalyi 47 százalékról 38 százalékra esett vissza. A magyar válaszadók többségének anyagi helyzetére jellemző, hogy a számláit rendezni tudja, de alig vagy egyáltalán nem marad pénze megtakarításra, nyaralásra és egyéb kiadásokra (59 százalék nyilatkozott így, a globális 42 százalékkal szemben).
Világszinten minden ötödik munkavállaló (21 százalék) jelenleg több állásban is dolgozik, 69 százalékuk azért, mert szüksége van kiegészítő jövedelemre. A több állást is vállalók aránya magasabb a Z generáció (30 százalék) és az etnikai kisebbségek (28 százalék) körében.
A gazdasági nehézségek a bérigényeket is növelik: a béremelés kérését tervező munkavállalók aránya 35 százalékról 42 százalékra ugrott az előző évhez képest. Az anyagilag nehéz helyzetben lévő munkavállalók körében ez az arány 46 százalék, Magyarországon pedig még szélsőségesebb (52 százalék tervez béremelést kérni), így várható, hogy folytatódik a tavaly megkezdett párbeszéd a munkavállalók és munkáltatók között, és elvárt lesz a szignifikáns béremelés.
Az anyagi gondokkal küzdő munkavállalók kevésbé képesek megfelelni a jövő kihívásainak, beleértve az új készségek elsajátítását és a mesterséges intelligencia terjedéséhez való alkalmazkodást. Az elegendő megtakarítással rendelkező munkavállalókhoz képest (62 százalék) azok, akik csak nehezen vagy egyáltalán nem tudják kifizetni a számláikat, 12 százalékponttal kisebb valószínűséggel mondják, hogy aktívan keresik a lehetőségeket az új készségek fejlesztésére (50 százalék). Hasonlóképpen, azok a munkavállalók, akik anyagilag biztosabb helyzetben vannak, nagyobb valószínűséggel kérnek visszajelzést a munkahelyükön és használják azt fel teljesítményük javítására (57 százalék), mint azok, akik anyagilag nehéz helyzetben vannak (45 százalék).
Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője szerint kiemelt figyelmet kell fordítani a munkaerő továbbképzésére – szinte valamennyi vállalat esetében elmondható, hogy a jelenlegi munkavállalói kompetenciák nem megfelelőek a jövő kihívásainak megoldásához. „A technológiai újítások és az automatizációs nyomás arra sarkallja a munkáltatókat, hogy az adminisztratív jellegű munkakörökben dolgozókat a magasabb hozzáadott értékű pozíciókba képezzék át. Ez nemcsak versenyképességi érdek, hanem szociális felelősségvállalás is: az adminisztratív munkaköröket betöltők lehetőségei egyre szűkülnek, így hosszú távon nagyobb eséllyel veszíthetik el a munkájukat” – hangsúlyozza a PwC szakembere.
A jobb anyagi helyzetben lévő munkavállalók több mint egyharmada (37 százalék) szerint a mesterséges intelligencia javítani fogja a produktivitásukat, a rosszabb anyagi helyzetben lévő munkavállalók kevésbé hisznek ebben (24 százalék). A jobb anyagi helyzetben lévő munkavállalók közül többen vélik úgy, hogy a mesterséges intelligencia új munkalehetőségeket teremt (24 százalék), mint a rosszabb anyagi helyzetben lévők (19 százalék). Továbbá kisebb valószínűséggel gondolják úgy (13 százalék), hogy az MI negatív irányban fogja megváltoztatni a munkájuk jellegét (a rosszabb anyagi helyzetűek esetében ez az arány 18 százalék).
A munkavállalók több mint fele (52 százalék) világszerte arra számít, hogy a következő öt évben a mesterséges intelligencia valamilyen pozitív hatással lesz a karrierjére, és közel egyharmaduk (31 százalék) szerint növelni fogja a munkahelyi produktivitásukat, hatékonyságukat. Számos munkavállaló (27 százalék) úgy tekint a mesterséges intelligenciára, mint lehetőségre, hogy új készségeket sajátítson el.
A felmérés a munkavállalók mesterséges intelligenciához való hozzáállása terén is erőteljes demográfiai különbségeket mutat. A fiatalabb generációk sokkal nagyobb valószínűséggel számítanak arra, hogy a mesterséges intelligencia minden vizsgált tekintetben – akár pozitív, akár negatív – hatással lesz a karrierjükre. Ezzel szemben a baby boomerek valamivel több mint egyharmada (34 százalék) nem vár semmilyen hatást, míg a Z generációhoz tartozók csupán 14 százaléka, az Y generáció tagjainak pedig 17 százaléka ért ezzel egyet.
Reguly Márta szerint a nem informatikai hátterű dolgozók digitális továbbképzése lesz a következő évek nagy feladata: a technológia rendelkezésre áll a vállalatok digitalizációjára, a legnagyobb korlát a munkavállalók ez irányú affinitása, illetve kompetenciája, és a változásra való hajlandóság elérése.
A szakképzett munkavállalók bizakodóbban néznek szembe a gyorsan változó gazdasági és munkahelyi környezettel.
Azok a munkavállalók, akik azt mondták, hogy munkájuk speciális készségeket igényel, nagyobb valószínűséggel várják felkészülten az előttük álló változásokat. A megkérdezettek több mint fele (51 százalék) szerint a munkájukhoz szükséges készségek jelentősen meg fognak változni a következő öt évben, míg a szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalók esetében ez az arány csak 15 százalék. Mintegy kétharmaduk biztos abban, hogy munkáltatójuk segíteni fogja őket a digitális, elemző és együttműködési készségek fejlesztésében, amelyekre szükségük lesz. Ezek a számok a felére esnek vissza azok esetében, akik jelenleg nem dolgoznak olyan munkakörben, amely speciális képzést igényel.
Magyarországon a speciális képzettséget nem igénylő, automatizálható munkakörben dolgozók kevésbé érzik a digitalizáció által elindított, munkájukban bekövetkező változások potenciális hatásait. Közel harmaduk (31 százalék) úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia nem befolyásolja majd a munkájukat.
Világszinten probléma, hogy a vállalatok toborzási és kiválasztási rendszereit felülírják a kapcsolatok, és az azzal járó kivételezés. A speciális készségekkel rendelkező munkavállalók több mint egyharmada (35 százalék) valamennyire vagy teljesen egyetért azzal, hogy azért maradt le munkalehetőségekről, mert nem ismeri a megfelelő embereket.
Továbbá a munkavállalók több mint egyharmada (35 százalék) azt állítja, hogy olyan készségekkel is rendelkezik, amelyek nem derülnek ki az önéletrajzából vagy a szakmai előéletéből, ami azt jelzi, hogy a vállalatok esetleg figyelmen kívül hagyják a házon belüli tehetségeket. A Világgazdasági Fórum által a PwC-vel együttműködésben közzétett friss kutatás szerint a készségorientált munkaerőpiacok megteremtése 100 millió új munkahelyet eredményezhetne világszerte.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.