Milyen munkajogi lépésekkel növelhető a versenyképesség?

2022. 12. 05., 15:13

Bár jelenleg gazdasági világválságról még nem beszélhetünk, már jelen vannak a recesszió jelei: az energiaárak rendkívüli növekedése, a rekordmagas infláció és az általános gazdasági bizonytalanság szinte minden szektoron nyomot hagy. Míg a munkaerőpiacon egyelőre nem tapasztalni jelentős változásokat, kérdés, hogy ez meddig maradhat így. A Deloitte podcast-sorozatának legújabb részében a Deloitte Legal munkajogi csoportjának vezető ügyvédje, dr. Gál Brigitta és ügyvédjelöltje dr. Albert Lili beszélt a magyarországi foglalkoztatási helyzetről, munkaerőpiaci trendekről, az esetleges recesszióra való felkészülésről, illetve arról, hogy milyen munkajogi megoldások állnak a munkáltatók rendelkezésére.

A KSH adatai szerint jelenleg szinte teljes foglalkoztatottságról beszélhetünk Magyarországon: a legfrissebb számok 3,6 százalékos munkanélküliségi rátát mutatnak. Ha ezt összehasonlítjuk a korábbi válságidőszakokkal, azt látni, hogy 2008-ban és 2009-ben 9,7 százalék volt a munkanélküliség, 2009 és 2012 között pedig ez a szám tovább növekedett 10,7 százalékra.

Ehhez képest a hazai munkaerőpiacon két párhuzamos trend figyelhető meg. Van, ahol a munkaerőhiány dominál, jellemző ez pl. az IT szektorban vagy a termelőüzemeknél. Ugyanakkor vannak olyan vállalkozások is, főleg a nagy energiaigényű szektorokban, ahol létszámcsökkentésre készülnek, sőt, valószínű, hogy bizonyos kis és középvállalkozásoknak a tevékenységüket is fel kell függeszteniük, ami óhatatlanul együtt jár a munkaviszonyok megszüntetésével.

„A jelen gazdasági helyzetben egy munkáltató számára nagyon fontos annak mérlegelése, hogy egy meglévő, jól képzett és jól bevált munkaerőállományt hogyan tud megtartani. A munkáltatók nagy része elkezdte a recessziós forgatókönyvek kidolgozását, továbbá költségcsökkentő intézkedéseket tervez bevezetni. Ezeken belül megkülönböztethetünk olyan intézkedéseket, amelyeket a munkáltató egyoldalúan határozhat el, és vannak olyanok is, ahol szükség van a munkavállaló hozzájárulására” – hívja fel a figyelmet dr. Gál Brigitta.

A költségcsökkentő intézkedéseknél érdemes átgondolnia a munkáltatónak, hogy milyen egyoldalú kötelezettségvállalásokat tett, és hogy ezeket fenn kell-e tartania, vagy van-e jogi lehetősége arra, hogy egyoldalúan módosítsa azokat. Érdemes megfontolni az egyenlőtlen munkaidőbeosztás bevezetését, ami munkaidőkeret alkalmazásával valósítható meg. Ez megoldás lehet egy olyan helyzetre, amikor egy bizonyos szolgáltatás vagy termék iránt változik a kereslet.

A munkaidő-beosztáson túl felmerülhet még a munkaerőfelvétel átmeneti felfüggesztése, az úgynevezett. hiring freeze is. Ha ezek ellenére elkerülhetetlenné válik bizonyos munkaviszonyok megszüntetése, érdemes megnézni, hogy vannak-e olyan határozott idejű munkaszerződések a munkáltatónál, amelyek várhatóan lejárnak a közeljövőben.

„Több olyan költségcsökkentő intézkedés is van, melyeket a munkáltatók a munkavállaló beleegyezésével, hozzájárulásával vezethetnek be. A legkézenfekvőbb megoldás a részmunkaidős foglalkoztatás, ami automatikusan költségcsökkentő hatással jár, és elképzelhető, hogy a munkavállalók maguk is megfontolják azt a lehetőséget, hogy ugyan átmenetileg kevesebb alapbérért részmunkaidőben dolgozzanak, ugyanakkor védve marad a munkaviszonyuk és hosszabb távon várhatóan újra teljes munkaidőben végezhetik munkájukat, hiszen ennek eredményeként a vállalat átvészeli a nehéz helyzetet” – magyarázza dr. Albert Lili.

A HR osztályoknak szükséges figyelemmel lenniük a jogi megfelelőségen túl a kulcsmunkavállalók megtartására, valamint a megfelelő belső és külső kommutáció megszervezésére is.

A podcast-ben szakértőink kitértek arra, hogy milyen eszközök állnak a munkáltatók rendelkezésére, hogy versenyképességüket hosszú távon növeljék, így körbejárták a digitális átállás és a zöld átalakulás munkajogi aspektusait, így különösen a munkavállalók képzésének fontosságát és a papírmentes működés bevezetésének a lehetőségét is.

A beszélgetést IDE KATTINTVA lehet meghallgatni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 12., 15:30
Balogh László, Balogh Zoltán és Kis Roland cukrászmesterek (Kézműves Cukrászda, Gyula) alkotása, a Bíborfehér fantázianevű torta viselheti idén a Magyarország Tortája 2026 címet. Magyarország Cukormentes Tortája Puchovszki Alena, Pethő Gábor és Vadócz Jenő (Promenád Kávéház, Balatongyörök) „Szilvafácska” nevű tortája lett.
2026-08-13 17:20:00
A 2026-os év második negyedéve éles regionális különbségeket és a vásárlói magatartás szembetűnő átalakulását hozta a hazai lakáspiacon. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése szerint a piac végleg áttért a vevői tudatosságra, az átgondolt finanszírozásra és a reális árazásra épülő működési modellre.
2026-08-12 18:05:00
2026 júliusában a hazai lakáspiac azon a pályán maradt, amelyet az első félév kirajzolt. A forgalom éves összevetésben lényegében stagnál, a kereslet a nyári szezonnak megfelelően visszafogott, a vevői szerkezet átalakulása viszont töretlenül folytatódik – írják havi összefoglalójukban a Duna House szakértői.
2026-08-12 16:45:00
A kormány az augusztus 12-i helyszínbejárást követően a vízügyi, energetikai és védelmi szakemberek egybehangzó javaslata alapján két döntést hozott, hogy biztosítsa a Paksi Atomerőmű hűtővíz-ellátását a Duna alacsony vízállásánál is. A hosszabb távú intézkedés egy fenékküszöb építése a mederben, de ha gyors beavatkozás szükséges, akkor a megfelelő helyeken elsüllyesztett két bárkával emelik meg ideiglenesen a vízszintet.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS