Milyen munkajogi lépésekkel növelhető a versenyképesség?

2022. 12. 05., 15:13

Bár jelenleg gazdasági világválságról még nem beszélhetünk, már jelen vannak a recesszió jelei: az energiaárak rendkívüli növekedése, a rekordmagas infláció és az általános gazdasági bizonytalanság szinte minden szektoron nyomot hagy. Míg a munkaerőpiacon egyelőre nem tapasztalni jelentős változásokat, kérdés, hogy ez meddig maradhat így. A Deloitte podcast-sorozatának legújabb részében a Deloitte Legal munkajogi csoportjának vezető ügyvédje, dr. Gál Brigitta és ügyvédjelöltje dr. Albert Lili beszélt a magyarországi foglalkoztatási helyzetről, munkaerőpiaci trendekről, az esetleges recesszióra való felkészülésről, illetve arról, hogy milyen munkajogi megoldások állnak a munkáltatók rendelkezésére.

A KSH adatai szerint jelenleg szinte teljes foglalkoztatottságról beszélhetünk Magyarországon: a legfrissebb számok 3,6 százalékos munkanélküliségi rátát mutatnak. Ha ezt összehasonlítjuk a korábbi válságidőszakokkal, azt látni, hogy 2008-ban és 2009-ben 9,7 százalék volt a munkanélküliség, 2009 és 2012 között pedig ez a szám tovább növekedett 10,7 százalékra.

Ehhez képest a hazai munkaerőpiacon két párhuzamos trend figyelhető meg. Van, ahol a munkaerőhiány dominál, jellemző ez pl. az IT szektorban vagy a termelőüzemeknél. Ugyanakkor vannak olyan vállalkozások is, főleg a nagy energiaigényű szektorokban, ahol létszámcsökkentésre készülnek, sőt, valószínű, hogy bizonyos kis és középvállalkozásoknak a tevékenységüket is fel kell függeszteniük, ami óhatatlanul együtt jár a munkaviszonyok megszüntetésével.

„A jelen gazdasági helyzetben egy munkáltató számára nagyon fontos annak mérlegelése, hogy egy meglévő, jól képzett és jól bevált munkaerőállományt hogyan tud megtartani. A munkáltatók nagy része elkezdte a recessziós forgatókönyvek kidolgozását, továbbá költségcsökkentő intézkedéseket tervez bevezetni. Ezeken belül megkülönböztethetünk olyan intézkedéseket, amelyeket a munkáltató egyoldalúan határozhat el, és vannak olyanok is, ahol szükség van a munkavállaló hozzájárulására” – hívja fel a figyelmet dr. Gál Brigitta.

A költségcsökkentő intézkedéseknél érdemes átgondolnia a munkáltatónak, hogy milyen egyoldalú kötelezettségvállalásokat tett, és hogy ezeket fenn kell-e tartania, vagy van-e jogi lehetősége arra, hogy egyoldalúan módosítsa azokat. Érdemes megfontolni az egyenlőtlen munkaidőbeosztás bevezetését, ami munkaidőkeret alkalmazásával valósítható meg. Ez megoldás lehet egy olyan helyzetre, amikor egy bizonyos szolgáltatás vagy termék iránt változik a kereslet.

A munkaidő-beosztáson túl felmerülhet még a munkaerőfelvétel átmeneti felfüggesztése, az úgynevezett. hiring freeze is. Ha ezek ellenére elkerülhetetlenné válik bizonyos munkaviszonyok megszüntetése, érdemes megnézni, hogy vannak-e olyan határozott idejű munkaszerződések a munkáltatónál, amelyek várhatóan lejárnak a közeljövőben.

„Több olyan költségcsökkentő intézkedés is van, melyeket a munkáltatók a munkavállaló beleegyezésével, hozzájárulásával vezethetnek be. A legkézenfekvőbb megoldás a részmunkaidős foglalkoztatás, ami automatikusan költségcsökkentő hatással jár, és elképzelhető, hogy a munkavállalók maguk is megfontolják azt a lehetőséget, hogy ugyan átmenetileg kevesebb alapbérért részmunkaidőben dolgozzanak, ugyanakkor védve marad a munkaviszonyuk és hosszabb távon várhatóan újra teljes munkaidőben végezhetik munkájukat, hiszen ennek eredményeként a vállalat átvészeli a nehéz helyzetet” – magyarázza dr. Albert Lili.

A HR osztályoknak szükséges figyelemmel lenniük a jogi megfelelőségen túl a kulcsmunkavállalók megtartására, valamint a megfelelő belső és külső kommutáció megszervezésére is.

A podcast-ben szakértőink kitértek arra, hogy milyen eszközök állnak a munkáltatók rendelkezésére, hogy versenyképességüket hosszú távon növeljék, így körbejárták a digitális átállás és a zöld átalakulás munkajogi aspektusait, így különösen a munkavállalók képzésének fontosságát és a papírmentes működés bevezetésének a lehetőségét is.

A beszélgetést IDE KATTINTVA lehet meghallgatni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS