Milyen lesz a jövő munkahelye? A változás már 2023-ban elindulhat

2023. 02. 01., 18:41

A koronavírus-járvány óta drámaian átalakult a technológiához való viszonyunk, a tradicionális HR (office-based) jelentősége egyre csökken. A cégek keresik a folyamatok egyszerűsítésének és hatékonyságuk növelésének lehetőségét. Ezekre a kihívásokra a 2023-as HR technológiai trendek adhatnak választ, derül ki a Deloitte friss tanulmányából.

Felhő alapú HR rendszerek jelentik a munka jövőjét: az önkiszolgáló felhő alapú HR platformok megkönnyítik a globálisan működő csapatok zökkenőmentes együttműködését, mivel egy közös adatforrást használva hozhatnak valós idejű döntéseket. Megtérülő befektetés a gyorsan növekvő vállalatok számára, amelyek egy rendszerben kezelik a bérszámfejtést, a bér és egyéb juttatásokat, a munkaidő gazdálkodást, új belépők felvételét és a teljesítményértékelést.

Az alkalmazottak az önkiszolgáló HR rendszeren keresztül lehetőséget kapnak, hogy hatékonyan és eredményesen végezzék munkájukat.

A Deloitte felmérése szerint a HR IT rendszerek használata alapvetően a nagyvállalatok mindegyikére jellemző, és a középvállalatok több mint 80 százaléka is használ ilyen technológiai eszközöket, a kisvállalatok kétharmadánál nincs HR IT rendszer használatban.

A magyarországi vállalatoknál a HR IT fejlesztések iránt a következő területeken a legerősebb az igény: a toborzáson és onboardingon kívül a munkaidő- és távollét-nyilvántartás, a HR adatok elemzése és a HR riportálás szintén előkelő helyen végeztek.

Mesterséges intelligencia alapú adatelemzés: a naprakész, pontos adatok segítik a HR-t és a menedzsmentet a stratégiai döntéshozatalban és a lehetséges kockázatok csökkentésében. A mesterséges intelligencia alkalmazása a kereskedelmi és gyártó cégeknél a következő 3 évben várhatóan a jelenlegi 40 százalékról 80 százalékra fog növekedni.

„A Deloitte által kifejlesztett People Analytics megoldás például a különböző szervezeti és munkavállalói dimenziók (például bérezés, karrier, képzés, munka-magánélet, szervezeti dinamika) és a múltbeli fluktuációs adatok elemzése alapján számszerűsített előrejelzéseket készít egy szervezeten belül azokról a potenciális kockázati tényezőkről, amelyek a jövőben elvándorlást okozhatnak, akár munkavállalói szintre lebontva” – mondta Pálinkás Renáta, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának vezető szakértője.

Fejlettebb rendszerek már „push” típusú megközelítést is alkalmazhatnak: mesterséges intelligencia segítségével az intranetes keresések elemzése alapján, vagy a munkavállalói életciklus bizonyos pontjain felajánlhatnak az adott szituációra szabott tartalmakat, megoldásokat.

Egyre elterjedtebb lesz a hibrid munkamodellazok a szervezetek, amelyek rendelkeztek távolról is elérhető munkaidőnyilvántartó és szabadságkezelő rendszerekkel, e-bérjegyzékekkel, a virtuális együttműködést, illetve a teljesítménymenedzsmentet támogató eszközökkel, sokkal hatékonyabban tudták menedzselni a tömeges távoli munkavégzés miatt előállt új helyzetet, mint akiknél nem működtek ilyenek.

A vállalatok számára elsődleges lesz a munkavállalók jóléte: 2023-ban és azt követően a technológiai megoldások kulcsszerepet fognak játszani a dolgozói jólét növelésében. A HR sikere már nem csak azon fog múlni, hogy mennyire tudunk jó HR rendszereket építeni. Az is számítani fog, hogy mennyire ismerjük a saját munkavállalóinkat, és mennyire tudunk megoldásokat nyújtani a munkahelyi és magánéleti kihívásaikra.

HR technológia támogatja az emberközpontú, sokszínű és befogadó munkahelyi kultúrát: a befogadó kultúra kiépítése érdekében fontos, hogy átláthatóságot biztosítsanak a cégek az alkalmazottakkal kapcsolatos valamennyi folyamat során: a célok kitűzésében, a teljesítményértékelésben, a visszajelzésekben, a juttatások kezelésében. Az ebben a szellemiségben működő cégek „kétszer akkora valószínűséggel érik el vagy haladják meg a pénzügyi célokat és nyolcszor nagyobb valószínűséggel jobb üzleti eredményt érnek el”.

A toborzási, kiválasztási technológiák paradigmát váltanak: a Glassdoor felmérése szerint a megkérdezett HR szakemberek 86 százaléka szerint a toborzás egyre inkább a marketingre hasonlít. Az adatvezérelt döntéshozatal ezen a területen is lehetővé teszi a folyamatok lerövidítését, a legjobb jelöltek kiválasztását és ezzel a vállalat költséget takaríthat meg.

Nagy hangsúlyt kap a soft-skillek fejlesztése: a Deloitte szerint soft-skilleken alapuló foglalkozások 2,5-szeresére fognak nőni a többi foglalkozáshoz képest és 2030-ra ez az összes munkakör 2/3-át teszi majd ki. A következő években a folyamatok automatizálása fel fogja váltani az emberi munkát és a hard skill-eket.

„Az elmúlt két évben folyamatos volt a piaci, gazdasági változás és még nem álltak rendelkezésre jól alkalmazható irányelvek ezeknek a kezelésére. A következő években ki fognak alakulni ezek a standard-ek, és 2025-re a HR várhatóan már arra fog összpontosítani, hogy az iparági változásokhoz tudjon alkalmazkodni. Egyre kevesebb szerepet kap majd az emberi jelenlét az adminisztratív folyamatokban” – tette hozzá Csontos Gergely, a Deloitte Magyarország HR tanácsadási üzletágának menedzsere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-07 18:07:00
A szakmai zsűri döntése alapján ezúttal az Audi, az IKEA, a Masterplast, a Richter, a Spar és a Tesco érdemelte ki az Effekt 2030 díjat, az Aldi és a Vodafone különdíjat nyert, a Körber pedig megszerezte a közönségdíjat. A nyertesek az Effekteam október 7-én megrendezett ESG konferenciájának keretében vehették át a szakmai elismeréseket.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS