Milyen fizetésemelésre számítanak a fiatalok?

2022. 06. 29., 09:27

A 19–29 évesek 19 százaléka az inflációt meghaladó, 56 százalékuk pedig attól elmaradó béremelkedésre számít – derül ki a K&H ifjúsági indexéhez 2022 második negyedévében készült reprezentatív felmérésből.

Bár igaz, hogy az infláció felgyorsulása, valamint az ukrajnai fegyveres konfliktus és a globális ellátási problémák miatt bizonytalan a gazdasági környezet, a bérek mégis látványos emelkedést mutatnak az idén. A hivatalos adatok szerint az idei első negyedévben a 20-29 évesek kedvezmények nélkül számolt átlagos nettója meghaladta a 286 ezer forintot, ami 19 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben.

A K&H felmérése szerint a 19–29 korosztály dolgozó tagjainak 75 százaléka vár kisebb-nagyobb fizetésemelést a következő időszakban 56 százalékuk az inflációnál alacsonyabb mértékű béremeléssel számol, 19 százalékuk pedig azt meghaladó növekedést vár. Ezek javulást jelentenek a korábbi felmérésekhez képest, az idei első negyedévben a dolgozók fiatalok 66 százaléka számított nagyobb fizetésre, egy évvel korábban pedig 72 százalékuk jósolta ezt.

Az új kutatás eredményei szerint az érintettek közel negyede, 23 százaléka nem számít arra, hogy nagyobb emelést kap a munkahelyén. Mindössze 2 százalékuk tartja elképzelhetőnek, hogy alacsonyabb lesz a nettója.

Hasonlóan alacsony arányra több éve nem volt példa, a felmérés közel 10 éves történetében pedig az egyik legalacsonyabb érték. 2016 első negyedévében volt példa arra, hogy a dolgozó fiatalok mindössze 1 százaléka számított fizetéscsökkenésre, a mostani 2 százalékos szint 2017 és 2018-ra volt jellemző.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS