Mennyit kereshet a nyáron munkát vállaló diák?

2023. 06. 08., 09:41

Jövő héten beköszönt a nyári szünidő, ami a diákmunka kezdetét is jelenti a tanulók tízezrei számára. A részben anyagi megfontolásból, részben szakmai gyakorlat szerzése céljából végzett munkából származó jövedelem után a diákok többsége nem fizet szja-t a 25 év alatti fiatalok kedvezményének köszönhetően. Ugyanakkor nem árt figyelni, hogy milyen jogviszonyban történik a foglalkoztatás, mert az eltérő formákhoz tartozó különféle adózási kötelezettségek jelentős hatással vannak a nettó jövedelem alakulására. A főbb lehetőségeket járja körül a Moore Hungary elemzése.

Az szja-kedvezmény a foglalkoztatótól származó önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozik. A kedvezmény havi 499 952 forintig érvényesíthető, ami 74 993 forint adómegtakarítást jelent a jogosultsági hónapokban a diákok számára. Alacsonyabb jövedelemnél a diák adót nem fizet, míg magasabb jövedelemnél a felettes részből a kifizető levonja a személyi jövedelemadót.

Optimális esetben a diák bruttó és nettó jövedelme azonos. Ez iskolaszövetkezeten keresztül történő foglalkoztatás esetén érhető el. A 25. életévének betöltéséig a tanuló, hallgató nem fizet sem személyi jövedelemadót, sem járulékot. Sőt, a foglalkoztatót sem terheli szociális hozzájárulási adó kötelezettség. Ezen felül a diák részére juttatás, például SZÉP-kártya is adható, ebben az esetben az iskolaszövetkezeti szolgáltatást fogadó vállalat minősül munkáltatónak.

A társaságnál munkaviszonyban foglalkoztatott tanuló a kedvezmény feltételeinek teljesülésekor szja-t nem fizet, de jövedelme járulékalapot képez, melyből a munkáltató 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot von le.

Ha a diák megbízási szerződés alapján dolgozik, a járulékot az önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Ez azt jelenti, hogy az önálló tevékenységből származó bevétellel szemben költséget lehet elszámolni, mely lehetséges tételesen, számlák alapján, vagy 10 százalék mértékben bizonylat nélkül. Járulékot csak akkor kell fizetni, ha a diák részére fizetett díj eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét, azaz a napi 2320 forintot.

Mind munkaviszonyban, mind megbízási jogviszonyban ugyanakkor a munkáltatónak is keletkezik 13 százalék szociális hozzájárulási adó kötelezettsége.

A hagyományos jogviszonyok helyett vagy mellett a diák egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban is vállalhat munkát mezőgazdasági, és/vagy turisztikai idénymunkára, illetve alkalmi munkára is - ide tartozik a filmipari statiszta is. Az alkalmi munkavégzés időben korlátozott, összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, 1 naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és 1 naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesíthető határozott időre munkaviszony.

Fontos, hogy egyszerűsített foglalkoztatásnál a diák jövedelme nettó, mivel sem szja-t sem járulékot nem fizet, ugyanis a munkáltató fizeti a közterhet. A közteher 2023. január 1-jétől a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként fizetendő, amely:

‒ mezőgazdasági idénymunka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka, azaz 1 200 forint,
‒ turisztikai idénymunka esetén a hónap első napján érvényes miniálbér 0,5 százaléka, azaz 1 200 forint,
‒ alkalmi munka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka, azaz 2 300 forint,
‒ filmipari statiszta esetén a minimálbér 3 százaléka, azaz 7 000 forint.

Az egyszerűsített foglalkoztatásra létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, garantált bérminimum esetén 87 százaléka jár.

A filmipari statiszta napi nettó jövedelme az idevonatkozó kormányrendelet szerint 2023-ban legfeljebb napi nettó 27 800 forint. Eddig az összegig nem kell jövedelmet megállapítania, ezért erről bevallást sem kell benyújtania.
A 18. életévét betöltött diák egyéni vállalkozóként is végezhet tevékenységet. Az átalányadózás alkalmazása kedvező, mivel az éves minimálbér felét el nem érő jövedelme (232.000*12÷2= 1.392.000 forint) mentes az adó alól, mely 40 százalékos költséghányadnál 2,32 millió forint bevételt jelent adó- és járulékmentesen a diák számára.

Külföldi diák foglalkoztatása

A 25 év alatti fiatalok kedvezményét a külföldi adóügyi illetőségű diák munkabéréből vagy megbízási díjából akkor érvényesítheti, ha azonos vagy hasonló kedvezményt ugyanarra az időszakra másik államban nem vett és nem vesz igénybe, továbbá az adóévben megszerzett összes jövedelmének – ideértve a Magyarországon nem adóztatható jövedelmet is – legalább 75 százaléka Magyarországon adózik. Külföldi adóügyi illetőségnél az adóalap kedvezményhez külön kiegészítő nyilatkozat szükséges.

Amennyiben a nem magyar állampolgár diák külföldi középfokú és felsőoktatási intézményben tanul, és Magyarországon belföldi szakmai gyakorlaton végzett munkából jövedelme származik, az életkortól és összegtől függetlenül is mentes az adó alól.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS