Megugrott a kereslet a nyári diákmunkások iránt

2022. 05. 25., 10:57

Május első három hetében a munkáltatók 30 százalékkal több pozícióra keresnek diákmunkásokat áprilishoz képest az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet adatai szerint. Mezőgazdasági idénymunkára átlagosan 1260 forintos órabért kínálnak, míg gyártási, logisztikai, vendéglátási és kereskedelmi feladatok ellátása során 1450-1600 forint közötti órabérre számíthatnak a jelentkezők. Fizikai szakképzett pozíciókban az átlagórabér 1750 forint jelenleg, míg az adminisztrációs és gyakornoki szellemi pozíciókban 1600-1650 forint közötti órabérek a jellemzők.

A nyári hónapokban különösen a vendéglátásban nő meg a diákmunkások száma, de idén – vélhetően a szektorban fennálló súlyos munkaerőhiány miatt – a mezőgazdasági idénymunkákra is jelentős a kereslet. A gyártás és a logisztika területén ugyanakkor elsősorban az állományban lévő munkavállalók nyári szabadságolása miatt van szükség, az előre tervezhető igények alapján a toborzás már ezekben a hetekben is gőzerővel zajlik.

A fizikai betanított feladatok körében a vendéglátás kategóriában a legmagasabb, 1600 forint az átlagos bérszint, a hosszabb távú éttermi és egyéb kisegítő munkák mellett itt megjelennek az alkalmi rendezvények, fesztiválok pótlólagos igényei is. A gyártás területén ugyan csupán 1450 forintot kínálnak átlagosan, de a csomag kiegészítő juttatásokkal (műszakpótlék, jelenléti bónusz heti minimum 2-3 műszak vállalása esetén, céges busz használatának lehetősége) ennél jóval vonzóbbá is tehető. A kereskedelemben pedig egyes akciók (például Glamour-napok) idejére az átlagos 1450 forintnál akár 35-40 százalékkal is többet fizetnek a megnövekedett forgalom kiszolgálásának biztosítására.

„Vélhetően a szorgalmi időszak befejezése is szerepet játszik abban, hogy egy hónap alatt nem csupán a meghirdetett pozíciók köre növekedett, hanem a diákmunkára jelentkező tanulók száma is 20 százalékkal bővült, és a következő hetekben további megugrást várunk – hangsúlyozta Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. – Immár biztosnak látszik, hogy a diákmunka szintje idén nyáron már eléri a covid előtti évben tapasztalt mértéket.” A diákmunka népszerűségét idén tovább növeli a 25 év alatti munkavállalók jövedelmének SZJA-mentessége, ami azt jelenti, hogy például egy diákszövetkezetben foglalkoztatott tanuló teljes egészében megkaphatja a bruttó órabérét, ami 1500 forint esetében 225 forinttal nagyobb jövedelmet jelent óránként.

„Tapasztalataink szerint a munkaerőhiány hatásai immár a diákfoglalkoztatásban is mutatkoznak. Bár június közepéig nincs teljesen elkésve az a munkáltató, aki a nyári szezonban diákmunkásokat kíván alkalmazni, az eredményes toborzás érdekében már ezekben a hetekben célszerű megtenni a szükséges lépéseket” – tette hozzá a Trenkwalder szakembere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS