Márciusban 19 százalékkal volt magasabb a fizikai átlagbér, mint egy éve

2020. 04. 29., 11:30

A koronavírus hatása az első negyedéves béradatokban még alig mutatkozik: 2020 első negyedévében 1326 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére – derül ki a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. Ez 19 százalékkal haladja meg a tavalyi év hasonló időszakában tapasztalt 1115 forintos szintet. A felsőbb kategóriákban kisebb dinamikájú, de továbbra is erőteljes volt a bérnövekedés üteme a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2019 első negyedévéhez képest 6,6 százalékos bérnövekedést tapasztalt, ami meghaladja az egy évvel korábban mért 5,2 százalékot.

A Trenkwalder adatai azt mutatják, hogy az idei év elején tovább nyílt az olló a régiók szerint tapasztalt bérszintek között: míg Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon 1100 forint körüli átlagórabér volt jellemző, Közép-Magyarországon ez az összeg már 1800 forint közelében jár.

Az átlagbér ugyanakkor nem mutatja, hogy számos szektorban márciusban már komoly leépítések is kezdődtek, a KSH adatai szerint a foglalkoztatottak száma több mint 50 ezer fővel csökkent az előző hónaphoz képest. A Trenkwalder tapasztalati szerint egyes szektorokban, különösen az autóipari és a gépipari termékeket előállító vállalatok esetében volt tapasztalható jelentős létszámleépítés, ugyanakkor az élelmiszeripari cégek és a gyorsan forgó fogyasztási termékeket előállító kékgallérosok körében kevésbé voltak jelentősek a változások.

„A következő hónapok adatai azonban már nem csupán a foglalkoztatás visszaesése, hanem a bérek szintjének alakulása miatt is trendváltozás mutathatnak – mutat rá Hamrák Viktor, a Trenkwalder Industrial Business Unit vezetője. – Immár egy évtizede töretlen az átlagbérek emelkedése, ezen belül 2017 óta évről évre rendre kétszámjegyű béremelkedés tapasztalható. És bár hosszabb távon a bérek emelkedése továbbra is növekedő pályán mozog majd, elképzelhető, hogy a speciális munkaerőpiaci helyzetben időszakosan akár meg is állhat az órabérek átlagos szintjének növekedése.”

A BDO Magyarország ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. Az 500 és 800 ezer forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2019-ben átlagosan 6,6 százalék volt.

„A középvezetői szegmensben is gyorsult a bérkiáramlás üteme, ám egyes szektorokban a vírushelyzet miatt itt is elbocsátások kezdődtek, ezért nem minden érintett örülhetett a fizetésemelésnekmagyarázza Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország ügyvezető partnere. – Szektoronként nagyon eltérően alakul a fehérgallérosok helyzete: míg például a turisztika és a vendéglátás területén azonnal és határozottan be kellett húzni a fékeket, a mintegy 60 ezer főt foglalkoztató szolgáltató központok (SSC-k) állományát például sokkal kevésbé érintette a koronavírus. A következő időszak nagy változása, hogy míg a fluktuációt eddig a jobb munkahelyért és fizetésért változtató munkavállalók mozgása tartotta viszonylag magas szinten, jelenleg inkább a munkáltatói döntések (elbocsátások) hatása érvényesül.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS