Már 330 ezer munkavállaló élvezheti a családbarát intézkedéseket

2023. 11. 22., 20:10

A Családbarát Magyarország Központ és a BDO Magyarország ESG Tanácsadó Kft. bemutatta közös kutatásának eredményeit.

A két cég közös felmérésének célja az volt, hogy azon vállalatok és szervezetek családbarát szemléletét és az intézkedések terén elért eredményeit összegezze, amelyek Munkahely kategóriában rendelkeznek a Családbarát Magyarország Központ által alapított Családbarát Hely tanúsító védjeggyel. Azt is felmérték, hogy ezen szervezetek a fenntarthatóság területén milyen kezdeményezéseket és intézkedéseket tettek már.

A kutatás tükrözi, hogy a családbarátságot célzó megoldások segítenek olyan politikát kialakítani a szervezeteken belül, amellyel a munkavállalói jóllét és elégedettség is növelhető. Az is kiderült, hogy a szervezetek fontosnak tartották, hogy emberként és ne csak munkavállalóként tekintsenek az alkalmazottakra.

„A munka és magánélet egyensúlya egyre nagyobb kihívás a munkáltatók és munkavállalók számára. Ezért is tartotta fontosnak a Családbarát Magyarország Központ, hogy 2019-ben létrehozza a Családbarát Hely tanúsító védjegy programot. A tanúsítvány megszerzésére az ország bármely területéről lehet pályázni kis-, közép- és nagyvállalatoknak, szervezeteknek” – mondta dr. Szuromi-Kovács Ágnes, a Családbarát Magyarország Központ ügyvezetője.

„A Családbarát Hely tanúsító védjegy azért válhatott sikeressé, mert sok olyan vezető van, aki számára fontos, hogy megtartsa, vagy segítse visszaintegrálni az általa vezetett szervezethez a különleges élethelyzetben lévő munkavállalókat, például a kisgyermekes szülőket vagy azokat, akik például idős szüleiket ápolják fogalmazott az ügyvezető.

Mára több mint 330 ezer munkavállaló élvezheti a családbarát intézkedéseket a Családbarát Hely védjegyprogramon keresztül, vagyis 330 ezer család van, akinek az élete élhetőbb, harmonikusabb lett, a munkájuk és a magánéletük összehangolása hatékonyabbá vált.

A BDO a kutatási eredményeket elemezve láthatja, hogy a vizsgált szervezetek hogyan vélekednek a fenntarthatóságról és az ESG szempontokról. A kutatásban részt vevő 108 szervezet megosztotta a jó gyakorlatait is.

„A kutatás egyik legkiemelkedőbb eredménye, hogy a megkérdezett cégek négyötöde úgy látja: a Családbarát Munkahely tanúsító védjegy megszerzése tovább inspirálta őket a munkavállalókat támogató programok erősítésében. Ezekkel ugyanis a munkavállalói jóllét és elégedettség is növelhető, amely pedig hozzájárul a munkavállalók megőrzéséhezközölte Veisz Ákos, a BDO Magyarország ESG Tanácsadó Kft. ügyvezetője.

„Az eredményekből látszik, hogy a Védjeggyel rendelkező szervezetek legfőbb célja a munkaerő megtartása és vonzása. Ezen túl a civil szervezetek számára fontos szempont még a példamutatás, míg a gazdasági szervezeknél a tulajdonosi elköteleződés és a kommunikáció is lényeges kérdés még” mondta Veisz Ákos.

Az eredményekből az is látszik, hogy a szervezetek jó része intenzíven kommunikál a munkavállalóival. Mintegy 70 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy sikerül kihasználniuk a munkavállalói programokat, vagyis jól célzottak ezek az intézkedések.

„A válaszadók 85 százaléka úgy véli: a fenntarthatósággal való foglalkozás üzleti előnyt jelent a vállalat számára. A megkérdezett szervezetek harmada készített már fenntarthatósági jelentést, 40 százaléka pedig, bár még nem hozott létre ilyet, de tervezi, hogy ezzel a közeljövőben foglalkozni fog” ismertette Veisz Ákos.

A teljes kutatás INNEN letölthető.

(Fotó: Förster Tamás)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS