Kulcsszerepet kap a gazdaság újraindításában a diákfoglalkoztatás

2021. 06. 10., 13:00

Idén nyáron nem csupán az idénymunkák, hanem a járvány visszaszorítása nyomán újranyitó vendéglátó- és szálláshelyek, a visszatérő rendezvények, illetve a kereskedelmi szektorban működő cégek is jelentős plusz munkaerőt fognak igényelni, amelynek kielégítésében kiemelt szerep jut a diákmunkának – jelzi előre a Trenkwalder.

A pandémia kitörését követő hónapokban a cégek elsőként a rugalmas keretek között foglalkoztatott munkavállalóiktól, köztük a diákoktól vettek búcsút, aminek következtében a diákfoglalkoztatás volumene a korábbinak a töredékére zuhant vissza. A Trenkwalder közelmúltban elvégzett, diákokat és munkáltató cégeket is megcélzó felméréseiből az derült ki, hogy a diákok 55 százaléka a járvány időszakában egyértelműen kevesebbet dolgozott, mint a járvány előtt, 20 százalékuk körülbelül ugyanannyit, csupán a maradék 25 százalék dolgozott többet ebben az időszakban. Utóbbiak elsősorban azt tudták kihasználni, hogy a korábban irodai környezetben zajló foglalkoztatás az online térbe költözött, az itteni munkavégzéshez és kapcsolattartáshoz pedig a leggyorsabban a diákok alkalmazkodtak.

„A hazai munkaerőpiac jelenleg átmeneti állapotban van. A vírus még jelen van, ami komoly bizonytalansági tényező a munkaerő-tervezésben. A külföldi munkaerő még nem tért vissza, eközben pedig a korábban kényszerűen elbocsátott munkaerő-állományt nem lehet pillanatok alatt újra felépíteni. Ezért nyárra felértékelődnek a rugalmas alkalmazási formák, így a diákmunka is – hangsúlyozza Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. – A piaci keresletet jól mutatja, hogy az ELTE-Trenkwalder iskolaszövetkezet jelenleg minden eddiginél több, 300 feletti nyitott fővárosi és vidéki pozícióba keresi az alkalmas diákmunkaerőt. A vendéglátáshoz és a turizmushoz köthető munkakörök mellett idén kiemelt kereslet mutatkozik a különféle adminisztrációs feladatokat ellátó diákokra is, emellett a gyakornoki pozíciókat betöltő hallgatók iránt továbbra is szintén nagy az érdeklődés.”

Ismét csúcsra érhet a fiatal korosztály alkalmazási aránya

A KSH adatai szerint a 15-24 év közötti korosztályból foglalkoztatottak száma 2020 júniusára 257 ezres szintre csökkent, idén áprilisban már a 271 ezres szinten állt, és komoly esély van rá, hogy a nyári hónapokban ez az érték megközelíti a 300 ezres szintet is, ami ebben a korcsoportban ismét 30 százalékos foglalkoztatási arányt eredményezne.

A Trenkwalder felmérésének adatai szerint diákmunkát legtöbben alkalmi munkalehetőségként keresnek (a diákmunkát végzők 36 százaléka), folyamatos, de a tanulmányaikhoz kevésbé köthető munkavégzést 33 százaléknyian végeznek, és 31 százalék azok aránya, akik gyakornoki pozícióban vannak az őket foglalkoztató cégnél.

A felmérésben részt vevő cégek mintegy 70 százaléka foglalkoztat diákokat, jellemzően 10 fő alatti létszámban. Főként rövid távon, projektjelleggel, termelési területen fordul elő nagyobb létszámú, akár 50 fős diákcsoport alkalmazása. A cégek 75 százaléka tartja a diákmunkát gyorsnak és rugalmasnak, 56 százalékuk a költséghatékonyságot emeli ki (a diákmunkára fizetett bért mindössze 15 százalékos SZJA terheli), Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a munkaadók 65 százaléka kevésbé megbízhatónak tartja a diákokat a többi alkalmazottnál – különösen fizikai területen.

A diákfoglalkoztatással csak az nyerhet, aki érti is a diákokat

„A megbízhatatlanság érzete szoros kapcsolatban áll azzal, hogy sok esetben a diákmunkások alkalmazását nem előzi meg olyan előszűrés, amely más felvételi folyamatban rutinszerűen lezajlik – magyarázza a Trenkwalder szakértője. – Az iskolaszövetkezetek általában erre gondot fordítanak, miközben hangsúlyt helyeznek arra is, hogy tudatosítsák a munkahellyel kapcsolatos felelősséget és elvárásokat. Mindez elengedhetetlen, hiszen a diákok jelentős részének korábban nem volt ilyen jellegű tapasztalata, általában idealisztikus elképzelésekkel rendelkeznek, ami a legfőbb oka a kölcsönös csalódásoknak.”

Az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezetnek emellett speciális előnye az is, hogy olyan diákokkal rendelkezik, akik a világ legtöbb nyelvén képesek kommunikálni. Ez különösen az utazási irodák, szállodák, SSC-k, és más multinacionális cégek számára jelent vonzó diákmunkaerő-forrást.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS