Kulcsszerepet kap a gazdaság újraindításában a diákfoglalkoztatás

2021. 06. 10., 13:00

Idén nyáron nem csupán az idénymunkák, hanem a járvány visszaszorítása nyomán újranyitó vendéglátó- és szálláshelyek, a visszatérő rendezvények, illetve a kereskedelmi szektorban működő cégek is jelentős plusz munkaerőt fognak igényelni, amelynek kielégítésében kiemelt szerep jut a diákmunkának – jelzi előre a Trenkwalder.

A pandémia kitörését követő hónapokban a cégek elsőként a rugalmas keretek között foglalkoztatott munkavállalóiktól, köztük a diákoktól vettek búcsút, aminek következtében a diákfoglalkoztatás volumene a korábbinak a töredékére zuhant vissza. A Trenkwalder közelmúltban elvégzett, diákokat és munkáltató cégeket is megcélzó felméréseiből az derült ki, hogy a diákok 55 százaléka a járvány időszakában egyértelműen kevesebbet dolgozott, mint a járvány előtt, 20 százalékuk körülbelül ugyanannyit, csupán a maradék 25 százalék dolgozott többet ebben az időszakban. Utóbbiak elsősorban azt tudták kihasználni, hogy a korábban irodai környezetben zajló foglalkoztatás az online térbe költözött, az itteni munkavégzéshez és kapcsolattartáshoz pedig a leggyorsabban a diákok alkalmazkodtak.

„A hazai munkaerőpiac jelenleg átmeneti állapotban van. A vírus még jelen van, ami komoly bizonytalansági tényező a munkaerő-tervezésben. A külföldi munkaerő még nem tért vissza, eközben pedig a korábban kényszerűen elbocsátott munkaerő-állományt nem lehet pillanatok alatt újra felépíteni. Ezért nyárra felértékelődnek a rugalmas alkalmazási formák, így a diákmunka is – hangsúlyozza Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. – A piaci keresletet jól mutatja, hogy az ELTE-Trenkwalder iskolaszövetkezet jelenleg minden eddiginél több, 300 feletti nyitott fővárosi és vidéki pozícióba keresi az alkalmas diákmunkaerőt. A vendéglátáshoz és a turizmushoz köthető munkakörök mellett idén kiemelt kereslet mutatkozik a különféle adminisztrációs feladatokat ellátó diákokra is, emellett a gyakornoki pozíciókat betöltő hallgatók iránt továbbra is szintén nagy az érdeklődés.”

Ismét csúcsra érhet a fiatal korosztály alkalmazási aránya

A KSH adatai szerint a 15-24 év közötti korosztályból foglalkoztatottak száma 2020 júniusára 257 ezres szintre csökkent, idén áprilisban már a 271 ezres szinten állt, és komoly esély van rá, hogy a nyári hónapokban ez az érték megközelíti a 300 ezres szintet is, ami ebben a korcsoportban ismét 30 százalékos foglalkoztatási arányt eredményezne.

A Trenkwalder felmérésének adatai szerint diákmunkát legtöbben alkalmi munkalehetőségként keresnek (a diákmunkát végzők 36 százaléka), folyamatos, de a tanulmányaikhoz kevésbé köthető munkavégzést 33 százaléknyian végeznek, és 31 százalék azok aránya, akik gyakornoki pozícióban vannak az őket foglalkoztató cégnél.

A felmérésben részt vevő cégek mintegy 70 százaléka foglalkoztat diákokat, jellemzően 10 fő alatti létszámban. Főként rövid távon, projektjelleggel, termelési területen fordul elő nagyobb létszámú, akár 50 fős diákcsoport alkalmazása. A cégek 75 százaléka tartja a diákmunkát gyorsnak és rugalmasnak, 56 százalékuk a költséghatékonyságot emeli ki (a diákmunkára fizetett bért mindössze 15 százalékos SZJA terheli), Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a munkaadók 65 százaléka kevésbé megbízhatónak tartja a diákokat a többi alkalmazottnál – különösen fizikai területen.

A diákfoglalkoztatással csak az nyerhet, aki érti is a diákokat

„A megbízhatatlanság érzete szoros kapcsolatban áll azzal, hogy sok esetben a diákmunkások alkalmazását nem előzi meg olyan előszűrés, amely más felvételi folyamatban rutinszerűen lezajlik – magyarázza a Trenkwalder szakértője. – Az iskolaszövetkezetek általában erre gondot fordítanak, miközben hangsúlyt helyeznek arra is, hogy tudatosítsák a munkahellyel kapcsolatos felelősséget és elvárásokat. Mindez elengedhetetlen, hiszen a diákok jelentős részének korábban nem volt ilyen jellegű tapasztalata, általában idealisztikus elképzelésekkel rendelkeznek, ami a legfőbb oka a kölcsönös csalódásoknak.”

Az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezetnek emellett speciális előnye az is, hogy olyan diákokkal rendelkezik, akik a világ legtöbb nyelvén képesek kommunikálni. Ez különösen az utazási irodák, szállodák, SSC-k, és más multinacionális cégek számára jelent vonzó diákmunkaerő-forrást.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-26 20:10:49
A Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara megtartotta hagyományos Gazdasági Évnyitó rendezvényét, amelyen dr. Pogátsa Zoltán közgazdász és Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója tartott előadást, továbbá a VOSZ Veszprém Vármegyei Szervezete és a VKIK együttműködési megállapodását is aláírták.
2024-02-26 19:10:00
A 2023-as év minimális cégszámcsökkenéssel zárult az építőiparban. Az alapítások száma mélypontra, ötezer alá csökkent, míg a megszűnések száma ötezer fölé emelkedett. Az építőipari szektorban tevékenykedő egyéni vállalkozások többsége kivárt, minden hatodik vállalkozó ideiglenesen felfüggesztette tevékenységét.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS