Kihasználatlan tartalékot érhetnek el a foglalkoztatók a diákmunkásokkal

2024. 04. 08., 16:10

A diákok foglalkoztatásának számos előnye van, a Work Force cégcsoporthoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet pedig még extra tempót is diktál, hiszen a cég digitalizációs programjának köszönhetően – az igény beérkezésétől számítva – akár 20 perc alatt képes a keresett diákmunkaerő mozgósítására, és a kapcsolódó adminisztrációs feladatok ellátására.

Ha váratlanul beesik egy nagy megrendelés, és hirtelen, akár csak néhány hétre kell plusz ötven vagy akár száz munkavállaló, az nehezen leküzdhető kihívást jelent a hazai vállalkozások számára, pedig van egy rugalmas, költséghatékony és rendkívül gyors megoldás a hasonló helyzetek kezelésére. Magyarországon az életkora és a hallgatói státusza alapján mintegy félmillió diák vállalhat munkát, és nagyjából 50 százalékuk rendszeresen vagy alkalmanként él is ezzel a lehetőséggel.

Vagyis negyedmillió fiatal, a változásokhoz, új helyzetekhez gyorsan alkalmazkodó, a modern technológiától sem idegenkedő, a cég mindennapjaiba friss szemléletet hozó munkavállaló érhető el, akik később akár hosszabb távon is azoknál a társaságoknál helyezkedhetnek el, amelyek diákként is alkalmazták őket.  Az Eurostat statisztikái ugyan csalóka képet mutatnak, hiszen nem nézik a magyar iskolaszövetkezeti foglalkoztatási formát, viszont az iparági tapasztalataink alapján minden második diák dolgozik a tanulmányai mellett, nem a luxus életvitelért, hanem a megélhetésért és lakhatásért, így nem csoda, hogy ők a „legkitettebbek” egy esetleges óradíj változásnak.

Lehetőség a vállalatoknak

A hazai vállalatok kezdik felismerni, hogy a diákok jelentik számukra az egyik legfőbb munkaerőpiaci tartalékot, ennek megfelelően napjainkra a korábban hagyományosnak számító kiskereskedelem, vendéglátás, logisztika mellett szinte minden ágazatban megjelentek a diák munkavállalók, ráadásul igen változatos munkakörökben, akár nagyobb felelősséggel járó gyakornoki pozíciókban is. A diákok megemelkedett foglalkoztatottsága egyébként abból is látszik, hogy beindult az ő esetükben is a bérverseny, egyelőre főként azokban az iparágakban, ahol viszonylag nagy a fluktuáció, mint például a gyártás, logisztika.

„Míg tavaly 1750 forint volt az átlagos diákórabér, addig idén már 2000 forintnál tartunk, és a nyári szezonban további 20-30 százalékos emelkedésre lehet számítani. Műszaki és mérnöki munkakörökben már óránként 2500 forint felett, pénzügyi és gazdasági területen 2000-2200 forintnál, míg az IT-s munkaköröknél 3500 forintos órabér felett járunk. Fontos azonban kiemelni, hogy mindezek mellett is az ő foglalkoztatásuk a legköltséghatékonyabb, hiszen a cégeknek csupán a diákbéreket, illetve a szolgáltatási díjat kell kifizetniük. Nincs táppénz vagy szabadság, a foglalkoztatásukkal járó adminisztratív feladatokat pedig az iskolaszövetkezet végzi. A diák munkavállalók nem emelik a statisztikai létszámot, ami azoknál a cégeknél lehet kimondottan előnyös, amelyek tervezik, hogy állami vagy európai uniós forrásból finanszírozott pályázaton indulnak, ahol számít a foglalkoztatottak statisztikai létszáma” – mutatott rá Papp Tamás, a Work Force Csoport diákmunka üzletágának vezetője.

A diákok foglalkoztatásának költségei a főállású munkatársakhoz képest jóval alacsonyabbak, de még az egyszerűsített foglalkoztatásnál (EFO) is kedvezőbb ez a megoldás a cégek számára. A Job Force számításai szerint havi nettó 300 ezer forintos fizetés mellett az EFO keretében alkalmazott kolléga 356 ezer forintos munkáltatói költséget jelent, míg a diák munkavállaló esetében ez az összeg 346 ezer forint. Jelentős pénzmegtakarítás lehet a cégeknek az a tény is, hogy a nyár elején végzett fiatal október végéig diák jogviszonnyal rendelkezik, ennek minden foglalkoztatási előnyével.

Potenciális munkaerő: külföldi diákok

Foglalkoztatási szempontból különleges helyzetben vannak a Magyarországon tanuló külföldi diákok, hallgatók is. Számukra sokszor hátrányt jelent, hogy hazájukban a legtöbb esetben komplexebb, a foglalkoztatásukat kevésbé támogató lehetőségek várnak rájuk – így egyáltalán nem magától értetődő, hogy a diákmunka lehetőségét keresik, amennyiben dolgozni akarnak.

„Létszámát tekintve ez a célcsoport is komoly potenciált jelent: több tízezer külföldi végzi tanulmányait hazánkban, és egyre erősödnek a vidéki képzőhelyek, tehát már a Budapesttől távolabbi régiók számára is kézenfekvő lehet a foglalkoztatásuk” – elemezte a helyzetet Göndöcs Viktor, a Work Force Csoport operatív igazgatója.

Vállalati oldalon két komoly kihívással találkoztak a Work Force Csoport szakértői: a többségében magyar munkavállalókat foglalkoztató cégek esetében még mindig komoly bizonytalanság van a külföldi diákok integrálhatóságával kapcsolatban, míg a nemzetközi cégcsoportok számára a rendkívül előnyös hazai diákfoglalkoztatás háttere gyakran ismeretlen opció.

„Amennyiben szakértői támogatással sikerül a két oldal igényeit szinkronizálni, újabb kihasználatlan tartalékot érhetnek el a foglalkoztatók” – tette hozzá Göndöcs Viktor.

Akár egy diák, akár több száz

További előnye a diákok foglalkoztatásának, hogy rendkívül rugalmasan lehet reagálni a változó piaci helyzetre, a megrendelői igényekre. Egy mikrovállalkozás egyetlen diák munkavállaló iránti igényével, vagy akár egy nagyvállalat többszáz fős igénnyel is jelentkezhet a diákszövetkezetnél.

„A Job Force-nál regisztrált diákok közül 2023-ban nagyjából 6000 fiatal vállalt kisebb-nagyobb rendszerességgel munkát. A cégek nálunk olyan kollégákkal egyeztethetnek az igényeikről, akik az adott iparág szakértői, vagyis pontosan tudják, hogy milyen elvárásokat támasztanak a diákokkal szemben. Az adminisztratív tennivalókat akár 20 perc alatt elvégezzük, és a digitális megoldásoknak köszönhetően a diákok online regisztrálhatnak az iskolaszövetkezetnél” – mondta Papp Tamás.

Diák munkavállalóból céges dolgozó

A diákok, azon túl, hogy gyors, rugalmas és költséghatékony megoldást nyújtanak a munkaerőpiaci igényekre, hosszú távon is segíthetik a munkáltatók humánerőforrás-problémáinak enyhítését. A diák munkavállalókból ugyanis, kölcsönös megelégedés esetén, a tanulmányaik elvégzését követően főállású munkatársak is lehetnek. A gyakornoki és tehetségmenedzsment programok is jó lehetőséget nyújtanak a vállalaton belüli utánpótlás képzésére. Komoly előnyt jelenthet, hogy nem kell időt szánni a vállalati know-how elsajátítására és a cégkultúra megismerésére.

Éppen ezért a vállalkozásoknak érdemes odafigyelniük arra is, hogy a bérezés mellett milyen körülményeket biztosítanak és milyen vállalati értékrendszert közvetítenek a fiatalok számára. Napjainkban a diákok számára is egyre fontosabb a fenntarthatóság, a környezetvédelem, vagy a társadalmi szerepvállalás, szívesebben dolgoznak olyan társaságoknál, amelyek komolyan veszik ezeket a kérdéseket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-15 23:15:00
Az üzletenként egymillió forintos támogatást konyhatechnológiai és a mindennapi működéshez szükséges kisebb eszközök, készletek beszerzésére fordíthatják, de felhasználhatják energiahatékony és gazdaságos üzemelést támogató fejlesztésekre, vagy nagyobb beruházásokhoz is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS