Kihasználatlan tartalékot érhetnek el a foglalkoztatók a diákmunkásokkal

2024. 04. 08., 16:10

A diákok foglalkoztatásának számos előnye van, a Work Force cégcsoporthoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet pedig még extra tempót is diktál, hiszen a cég digitalizációs programjának köszönhetően – az igény beérkezésétől számítva – akár 20 perc alatt képes a keresett diákmunkaerő mozgósítására, és a kapcsolódó adminisztrációs feladatok ellátására.

Ha váratlanul beesik egy nagy megrendelés, és hirtelen, akár csak néhány hétre kell plusz ötven vagy akár száz munkavállaló, az nehezen leküzdhető kihívást jelent a hazai vállalkozások számára, pedig van egy rugalmas, költséghatékony és rendkívül gyors megoldás a hasonló helyzetek kezelésére. Magyarországon az életkora és a hallgatói státusza alapján mintegy félmillió diák vállalhat munkát, és nagyjából 50 százalékuk rendszeresen vagy alkalmanként él is ezzel a lehetőséggel.

Vagyis negyedmillió fiatal, a változásokhoz, új helyzetekhez gyorsan alkalmazkodó, a modern technológiától sem idegenkedő, a cég mindennapjaiba friss szemléletet hozó munkavállaló érhető el, akik később akár hosszabb távon is azoknál a társaságoknál helyezkedhetnek el, amelyek diákként is alkalmazták őket.  Az Eurostat statisztikái ugyan csalóka képet mutatnak, hiszen nem nézik a magyar iskolaszövetkezeti foglalkoztatási formát, viszont az iparági tapasztalataink alapján minden második diák dolgozik a tanulmányai mellett, nem a luxus életvitelért, hanem a megélhetésért és lakhatásért, így nem csoda, hogy ők a „legkitettebbek” egy esetleges óradíj változásnak.

Lehetőség a vállalatoknak

A hazai vállalatok kezdik felismerni, hogy a diákok jelentik számukra az egyik legfőbb munkaerőpiaci tartalékot, ennek megfelelően napjainkra a korábban hagyományosnak számító kiskereskedelem, vendéglátás, logisztika mellett szinte minden ágazatban megjelentek a diák munkavállalók, ráadásul igen változatos munkakörökben, akár nagyobb felelősséggel járó gyakornoki pozíciókban is. A diákok megemelkedett foglalkoztatottsága egyébként abból is látszik, hogy beindult az ő esetükben is a bérverseny, egyelőre főként azokban az iparágakban, ahol viszonylag nagy a fluktuáció, mint például a gyártás, logisztika.

„Míg tavaly 1750 forint volt az átlagos diákórabér, addig idén már 2000 forintnál tartunk, és a nyári szezonban további 20-30 százalékos emelkedésre lehet számítani. Műszaki és mérnöki munkakörökben már óránként 2500 forint felett, pénzügyi és gazdasági területen 2000-2200 forintnál, míg az IT-s munkaköröknél 3500 forintos órabér felett járunk. Fontos azonban kiemelni, hogy mindezek mellett is az ő foglalkoztatásuk a legköltséghatékonyabb, hiszen a cégeknek csupán a diákbéreket, illetve a szolgáltatási díjat kell kifizetniük. Nincs táppénz vagy szabadság, a foglalkoztatásukkal járó adminisztratív feladatokat pedig az iskolaszövetkezet végzi. A diák munkavállalók nem emelik a statisztikai létszámot, ami azoknál a cégeknél lehet kimondottan előnyös, amelyek tervezik, hogy állami vagy európai uniós forrásból finanszírozott pályázaton indulnak, ahol számít a foglalkoztatottak statisztikai létszáma” – mutatott rá Papp Tamás, a Work Force Csoport diákmunka üzletágának vezetője.

A diákok foglalkoztatásának költségei a főállású munkatársakhoz képest jóval alacsonyabbak, de még az egyszerűsített foglalkoztatásnál (EFO) is kedvezőbb ez a megoldás a cégek számára. A Job Force számításai szerint havi nettó 300 ezer forintos fizetés mellett az EFO keretében alkalmazott kolléga 356 ezer forintos munkáltatói költséget jelent, míg a diák munkavállaló esetében ez az összeg 346 ezer forint. Jelentős pénzmegtakarítás lehet a cégeknek az a tény is, hogy a nyár elején végzett fiatal október végéig diák jogviszonnyal rendelkezik, ennek minden foglalkoztatási előnyével.

Potenciális munkaerő: külföldi diákok

Foglalkoztatási szempontból különleges helyzetben vannak a Magyarországon tanuló külföldi diákok, hallgatók is. Számukra sokszor hátrányt jelent, hogy hazájukban a legtöbb esetben komplexebb, a foglalkoztatásukat kevésbé támogató lehetőségek várnak rájuk – így egyáltalán nem magától értetődő, hogy a diákmunka lehetőségét keresik, amennyiben dolgozni akarnak.

„Létszámát tekintve ez a célcsoport is komoly potenciált jelent: több tízezer külföldi végzi tanulmányait hazánkban, és egyre erősödnek a vidéki képzőhelyek, tehát már a Budapesttől távolabbi régiók számára is kézenfekvő lehet a foglalkoztatásuk” – elemezte a helyzetet Göndöcs Viktor, a Work Force Csoport operatív igazgatója.

Vállalati oldalon két komoly kihívással találkoztak a Work Force Csoport szakértői: a többségében magyar munkavállalókat foglalkoztató cégek esetében még mindig komoly bizonytalanság van a külföldi diákok integrálhatóságával kapcsolatban, míg a nemzetközi cégcsoportok számára a rendkívül előnyös hazai diákfoglalkoztatás háttere gyakran ismeretlen opció.

„Amennyiben szakértői támogatással sikerül a két oldal igényeit szinkronizálni, újabb kihasználatlan tartalékot érhetnek el a foglalkoztatók” – tette hozzá Göndöcs Viktor.

Akár egy diák, akár több száz

További előnye a diákok foglalkoztatásának, hogy rendkívül rugalmasan lehet reagálni a változó piaci helyzetre, a megrendelői igényekre. Egy mikrovállalkozás egyetlen diák munkavállaló iránti igényével, vagy akár egy nagyvállalat többszáz fős igénnyel is jelentkezhet a diákszövetkezetnél.

„A Job Force-nál regisztrált diákok közül 2023-ban nagyjából 6000 fiatal vállalt kisebb-nagyobb rendszerességgel munkát. A cégek nálunk olyan kollégákkal egyeztethetnek az igényeikről, akik az adott iparág szakértői, vagyis pontosan tudják, hogy milyen elvárásokat támasztanak a diákokkal szemben. Az adminisztratív tennivalókat akár 20 perc alatt elvégezzük, és a digitális megoldásoknak köszönhetően a diákok online regisztrálhatnak az iskolaszövetkezetnél” – mondta Papp Tamás.

Diák munkavállalóból céges dolgozó

A diákok, azon túl, hogy gyors, rugalmas és költséghatékony megoldást nyújtanak a munkaerőpiaci igényekre, hosszú távon is segíthetik a munkáltatók humánerőforrás-problémáinak enyhítését. A diák munkavállalókból ugyanis, kölcsönös megelégedés esetén, a tanulmányaik elvégzését követően főállású munkatársak is lehetnek. A gyakornoki és tehetségmenedzsment programok is jó lehetőséget nyújtanak a vállalaton belüli utánpótlás képzésére. Komoly előnyt jelenthet, hogy nem kell időt szánni a vállalati know-how elsajátítására és a cégkultúra megismerésére.

Éppen ezért a vállalkozásoknak érdemes odafigyelniük arra is, hogy a bérezés mellett milyen körülményeket biztosítanak és milyen vállalati értékrendszert közvetítenek a fiatalok számára. Napjainkban a diákok számára is egyre fontosabb a fenntarthatóság, a környezetvédelem, vagy a társadalmi szerepvállalás, szívesebben dolgoznak olyan társaságoknál, amelyek komolyan veszik ezeket a kérdéseket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS