K&H: többet várnának el a fiatalok a munkahelyeken

2024. 04. 24., 10:10

Az állásukat stabilnak tartó fiatalok aránya az idei első negyedévben 47 százalékos volt a K&H ifjúsági index szerint, ami viszonylag alacsony szintnek számít a felmérés több mint egy évtizedes történetében. A 19-29 éves dolgozó fiatalok között tízből négyen érzik megbecsültnek magukat a munkahelyükön, ami nem jelent előrelépést a korábbi időszakhoz képest.

Még mindig bőven van tér a fejlődésre a munkahely megítélésében a fiatal dolgozók körében – erre jutott a K&H ifjúsági index felmérése az idei első negyedévben.

A stabilitás a kérdés

Az állásban lévő 19-29 éveseknek mindössze 20 százaléka mondta kifejezetten stabilnak a jelenlegi munkahelyét, további 27 százalékuk pedig inkább stabilnak érezte. Ez azt jelenti, hogy az érintetteknek kevesebb mint fele, 47 százaléka tartja elég stabilnak az állását. A felmérés korábbi eredményei alapján az látszik, hogy ez a viszonylag alacsony arány megfelel az előző negyedévek eredményének, hosszabb távon, 2021 vége óta viszont már gyengébb értéket jelent. A 2010-es évek végén rendre sokkal jobb eredmények születtek: rendszeresen előfordultak 60 százalék feletti negyedévek, két alkalommal, 2017 végén és 2020 második negyedévében pedig még 70 százalékot meghaladó értéket is láthatunk.


A mostani felmérés szerint a dolgozó fiatalok 39 százaléka szerint a helyzete nem különösebben stabil, de nem is instabil. Több mint 14 százalékuk azonban labilisnak mondta a munkahelyét, azaz tartanak annak elvesztésétől.

A másik kérdés a megbecsültség

A munkahelyi stabilitást közvetlenül nem befolyásolja, de hatással lehet rá a megbecsültség. Az alkalmazásban álló fiatalok táborában itt is kisebbségben vannak, akik kedvezően látják a helyzetüket: mindössze 38 százalékuk érzi azt, hogy fontosnak tartják az adott cégnél, szervezetnél a munkáját. Ez lényegében megfelel az előző negyedévekben mért eredménynek.

A felmérés 2012-es indulása óta eltelt időszak első harmadában ennél gyengébb eredmények születtek, 2017 közepéig pedig jellemzően 40 százalék alatti értékek. A 2019-es és a 2020-as év végén, majd 2021 elején 46-49 százalékos mutatót is mértek. Utóbbiak számítanak a csúcsértéknek, ugyanakkor az is látszik a hosszú távú adatokból, hogy a fiataloknak kevesebb mint a fele érez valódi megbecsültséget.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS