K&H: biztosabbnak érzik az állásukat a fiatalok

2021. 12. 12., 17:05

A K&H ifjúsági indexe szerint a harmadik negyedévben a dolgozó fiatalok 62 százaléka látta biztosnak a munkahelyét, ez jelentős javulás a második negyedévben mért 52 százalékhoz viszonyítva és bőven meghaladja a járvány legsúlyosabb időszakát jellemző 45 százalékos arányt. Továbbra is viszonylag kevesen vannak azok a fiatalok, akik megbecsültnek érzik magukat a munkahelyükön: a második és harmadik negyedévben is tízből négyük gondolta így.

Számottevő javulás történt a dolgozó fiataloknál mindössze egy negyedév leforgása alatt: az idei harmadik negyedévben már 62 százalék tartotta biztosnak munkahelyét, míg a második negyedévben ehhez képest valamivel borúlátóbban ítélték meg a foglalkoztatási helyzetüket - derül ki a K&H ifjúsági indexéből.

Jobb, de még nem olyan jó

A legfrissebb hivatalos KSH-adatok szerint a 20-24 és a 25-29 évesek foglalkoztatási rátája az idei második negyedévben 49 és 80 százalékot tett ki, ez valamelyest meghaladja az egy évvel korábbi – a járvány miatt gyengének mondható - 47 és 80 százalékos értéket. Ugyanakkor még elmarad a pandémia előtti szinttől: 2019 második negyedét a 20-24 évesek 49 százalékos rátával zárták, a 25-29 éveseket pedig közel 83 százalékos mutató jellemezte.

Fokozódó pesszimizmus, hiányzó megbecsülés

A tényadatok szerint tehát éves szinten jobb lett a helyzetük: a K&H ifjúsági index reprezentatív felmérés szerint az idei éven belül jelentős változás történt. Miközben a második negyedéves eredmények szerint akkor a dolgozó 20-29 évesek 52 százaléka tartotta stabilnak a munkahelyét, a harmadik negyedévben 62 százalékra nőtt az arányuk. Azaz három hónap alatt jelentősen nőtt a munkahelyüket biztosnak érző fiatalok aránya. A felmérés hosszú távú adatait vizsgálva kiderül, hogy a járványhatás miatt a múlt év harmadik negyedévében a megkérdezett fiatalok 45 százaléka mondta biztosnak az állását, a pandémia előtt jellemzően 60-70 százalékuk mondta ugyanezt.

A kutatás választ adott arra is, hogy a dolgozó fiatalok mennyire érzik magukat megbecsültnek a munkahelyükön. Ezen a téren nem volt javulás: a második és harmadik negyedévben is mindössze 39 százalékuk válaszolt igennel. Szemben az idei első negyedévével és a múlt év utolsó három hónapjával, amikor közel 50 százalékos volt az arányuk, azaz minden második dolgozó fiatal érezte megbecsültnek magát. A járvány kedvezőtlen hatásai miatt 2020 második és harmadik negyedévében volt hasonlóan alacsony az arány, akkor a megkérdezettek 36, illetve 38 százaléka érezte azt, hogy megbecsülik a munkáját.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 14:10:00
A Miniszterelnökség Monitoring és Értékelési Főosztálya megbízásából elkészült a „Zöldinfrastruktúra útmutató”, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a támogatást igénylőknek (elsősorban önkormányzatoknak) a területükön jelentkező környezeti és klímakockázatok azonosításában, és a problémák természetalapú, zöld és kékinfrastruktúra létrehozásával történő megoldásában.
2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS