K&H: biztosabbnak érzik az állásukat a fiatalok

2021. 12. 12., 17:05

A K&H ifjúsági indexe szerint a harmadik negyedévben a dolgozó fiatalok 62 százaléka látta biztosnak a munkahelyét, ez jelentős javulás a második negyedévben mért 52 százalékhoz viszonyítva és bőven meghaladja a járvány legsúlyosabb időszakát jellemző 45 százalékos arányt. Továbbra is viszonylag kevesen vannak azok a fiatalok, akik megbecsültnek érzik magukat a munkahelyükön: a második és harmadik negyedévben is tízből négyük gondolta így.

Számottevő javulás történt a dolgozó fiataloknál mindössze egy negyedév leforgása alatt: az idei harmadik negyedévben már 62 százalék tartotta biztosnak munkahelyét, míg a második negyedévben ehhez képest valamivel borúlátóbban ítélték meg a foglalkoztatási helyzetüket - derül ki a K&H ifjúsági indexéből.

Jobb, de még nem olyan jó

A legfrissebb hivatalos KSH-adatok szerint a 20-24 és a 25-29 évesek foglalkoztatási rátája az idei második negyedévben 49 és 80 százalékot tett ki, ez valamelyest meghaladja az egy évvel korábbi – a járvány miatt gyengének mondható - 47 és 80 százalékos értéket. Ugyanakkor még elmarad a pandémia előtti szinttől: 2019 második negyedét a 20-24 évesek 49 százalékos rátával zárták, a 25-29 éveseket pedig közel 83 százalékos mutató jellemezte.

Fokozódó pesszimizmus, hiányzó megbecsülés

A tényadatok szerint tehát éves szinten jobb lett a helyzetük: a K&H ifjúsági index reprezentatív felmérés szerint az idei éven belül jelentős változás történt. Miközben a második negyedéves eredmények szerint akkor a dolgozó 20-29 évesek 52 százaléka tartotta stabilnak a munkahelyét, a harmadik negyedévben 62 százalékra nőtt az arányuk. Azaz három hónap alatt jelentősen nőtt a munkahelyüket biztosnak érző fiatalok aránya. A felmérés hosszú távú adatait vizsgálva kiderül, hogy a járványhatás miatt a múlt év harmadik negyedévében a megkérdezett fiatalok 45 százaléka mondta biztosnak az állását, a pandémia előtt jellemzően 60-70 százalékuk mondta ugyanezt.

A kutatás választ adott arra is, hogy a dolgozó fiatalok mennyire érzik magukat megbecsültnek a munkahelyükön. Ezen a téren nem volt javulás: a második és harmadik negyedévben is mindössze 39 százalékuk válaszolt igennel. Szemben az idei első negyedévével és a múlt év utolsó három hónapjával, amikor közel 50 százalékos volt az arányuk, azaz minden második dolgozó fiatal érezte megbecsültnek magát. A járvány kedvezőtlen hatásai miatt 2020 második és harmadik negyedévében volt hasonlóan alacsony az arány, akkor a megkérdezettek 36, illetve 38 százaléka érezte azt, hogy megbecsülik a munkáját.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS