K&H: biztosabbnak érzik az állásukat a fiatalok

2021. 12. 12., 17:05

A K&H ifjúsági indexe szerint a harmadik negyedévben a dolgozó fiatalok 62 százaléka látta biztosnak a munkahelyét, ez jelentős javulás a második negyedévben mért 52 százalékhoz viszonyítva és bőven meghaladja a járvány legsúlyosabb időszakát jellemző 45 százalékos arányt. Továbbra is viszonylag kevesen vannak azok a fiatalok, akik megbecsültnek érzik magukat a munkahelyükön: a második és harmadik negyedévben is tízből négyük gondolta így.

Számottevő javulás történt a dolgozó fiataloknál mindössze egy negyedév leforgása alatt: az idei harmadik negyedévben már 62 százalék tartotta biztosnak munkahelyét, míg a második negyedévben ehhez képest valamivel borúlátóbban ítélték meg a foglalkoztatási helyzetüket - derül ki a K&H ifjúsági indexéből.

Jobb, de még nem olyan jó

A legfrissebb hivatalos KSH-adatok szerint a 20-24 és a 25-29 évesek foglalkoztatási rátája az idei második negyedévben 49 és 80 százalékot tett ki, ez valamelyest meghaladja az egy évvel korábbi – a járvány miatt gyengének mondható - 47 és 80 százalékos értéket. Ugyanakkor még elmarad a pandémia előtti szinttől: 2019 második negyedét a 20-24 évesek 49 százalékos rátával zárták, a 25-29 éveseket pedig közel 83 százalékos mutató jellemezte.

Fokozódó pesszimizmus, hiányzó megbecsülés

A tényadatok szerint tehát éves szinten jobb lett a helyzetük: a K&H ifjúsági index reprezentatív felmérés szerint az idei éven belül jelentős változás történt. Miközben a második negyedéves eredmények szerint akkor a dolgozó 20-29 évesek 52 százaléka tartotta stabilnak a munkahelyét, a harmadik negyedévben 62 százalékra nőtt az arányuk. Azaz három hónap alatt jelentősen nőtt a munkahelyüket biztosnak érző fiatalok aránya. A felmérés hosszú távú adatait vizsgálva kiderül, hogy a járványhatás miatt a múlt év harmadik negyedévében a megkérdezett fiatalok 45 százaléka mondta biztosnak az állását, a pandémia előtt jellemzően 60-70 százalékuk mondta ugyanezt.

A kutatás választ adott arra is, hogy a dolgozó fiatalok mennyire érzik magukat megbecsültnek a munkahelyükön. Ezen a téren nem volt javulás: a második és harmadik negyedévben is mindössze 39 százalékuk válaszolt igennel. Szemben az idei első negyedévével és a múlt év utolsó három hónapjával, amikor közel 50 százalékos volt az arányuk, azaz minden második dolgozó fiatal érezte megbecsültnek magát. A járvány kedvezőtlen hatásai miatt 2020 második és harmadik negyedévében volt hasonlóan alacsony az arány, akkor a megkérdezettek 36, illetve 38 százaléka érezte azt, hogy megbecsülik a munkáját.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-13 17:50:00
Az érdeklődések száma már emelkedést mutat, és az ingatlanértékesítők is optimistábban tekintenek 2026-ra – derül ki a zenga.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS