Itt várják a legtöbb diákmunkást nyáron

2019. 06. 07., 08:45

Magyarországon tavaly körülbelül 300 ezer 15 és 24 év között fiatal dolgozott nyáron, idén 20 százalékos növekedés várható.

Itthon is az IT-s munkák terén kínálják a legjobb béreket, ilyen munkakörökben nem ritka a bruttó 3000 forintos vagy afeletti órabér sem – írja a turizmus.com.

Az átlagnál jobban fizetnek mérnöki, pénzügyi gyakornoki pozíciókban, valamint azokon a rendezvényeken, konferenciákon, ahol idegen nyelven kell kommunikálni a hostesseknek vagy animátoroknak. 

Tavaly óta nem változott a diákmunka jogi szabályozása. Diákként továbbra is csak iskolaszövetkezeten keresztül lehet dolgozni. A szerződést írásba kell foglalni, és szükséges a bérről is megállapodni, amely nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbérnél, ami 2019-ben bruttó 857 Ft/óra.

Sokan dolgoznak a turizmusban és a vendéglátásban egész évben, de a nyári főszezonban egyre több felszolgálót, pultost keresnek, konyhában, strandokon és fürdőben pedig különböző munkakörökben kisegítőket.

Helyileg a legtöbb lehetőség Budapesten és környékén, a nagyobb megyeszékhelyeken, illetve ott van, ahol ipari park vagy szolgáltató központ található. Nyáron Budapest mellett a Balatonon és a turisztikailag felkapott helyeken könnyű diákmunkát találni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS