Iskolaszövetkezet tagjaként jobban megéri a diákmunka

2021. 11. 17., 16:17

Az iskolaszövetkezet tagjaként végzett munka („diákmunka") rendkívül népszerű munkavállalási forma a rugalmas időbeosztásnak, a sokszínű munkalehetőségeknek és a kedvező adózási feltételeknek köszönhetően. Napjainkban a nappali munkarendű egyetemisták mellett gyakran már a középiskolások is egyre többen választják a nyári és szezonális diákmunkát. De miért is kedvező diákmunkát vállalni? A BDO a nemzetközi diáknap alkalmából választ ad a leggyakoribb felmerülő kérdésekre.

Milyen feltételekkel vállalható diákmunka és mire van szükség a jelentkezéshez?

Kevésbé ismert, hogy a diákmunka nem kizárólag az egyetemisták számára elérhető: a szülői beleegyező nyilatkozat esetén 15 év felett már lehetőség nyílik diákmunkát vállalni, a tizenhatodik életév betöltéséig kizárólag nyári időszakban, nappali és délutáni műszakokban. Az éjszakai munkákra és a túlórára a törvényi szabályzásoknak megfelelően kizárólag 18 év feletti diákok alkalmazhatóak. Bár számos munkáltatónál a nagykorúság előfeltétel, egyre többen alkalmazzák a lelkes középiskolásokat; jellemzően a nyári szezonban a turisztikai szegmensben jelent meghatározó segítséget a fiatal munkaerő.

A munkavállaláshoz a jelentkezőknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vonatkozó felületein (a vonatkozó nyomtatvány kitöltése után, amennyiben még nem rendelkeznek azzal) ingyenesen igényelhető adókártyára, illetve adóazonosító jelre és a nappali tagozatos jogviszonyról szóló igazolásra lesz szükségük (valamint 18 év alatti diákok esetében természetesen a szülői hozzájárulásra). Az adóazonosító jel és a jogviszony igazolását követően nincs más teendő, mint regisztrálni a diákszövetkezetek egyikénél, és kiválasztani a megfelelő munkát!

Jobban járnak az iskolaszövetkezet tagjaként munkát vállaló diákok

A diákmunka egyik legnagyobb előnye, hogy kedvezőbb adózási feltételek vonatkoznak rá a hagyományos munkaviszonnyal szemben. Míg diákmunka kapcsán mindössze a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetni, utóbbi esetében a megszerzett jövedelmet terheli a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék is, amely így a foglalkoztatott diák zsebében marad. Iskolaszövetkezet tagjaként a diáknak a jövedelme után társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetnie, míg munkaviszony esetén biztosítási jogviszony jön létre és társadalombiztosítási járulék fizetése kötelező.

A diákok iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatása a munkáltatók részéről is előnyösebb a munkaviszonyos foglalkoztatáshoz képest. Munkaviszony esetén a diákkal kapcsolatban a munkáltatót (a 15 százalék személyi jövedelemadó és 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék levonása mellett) további 15,5 százalék szociális hozzájárulási adó, valamint 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség is terheli, melyek a diákmunka esetén nem merülnek fel.

2022. január 1-jétől még tovább csökkennek a diákok adóterhei, ettől az időponttól vehető igénybe a 25 év alatti fiatalok személyi jövedelemadó kedvezménye. A kedvezményt a 25. életévét be nem töltött magánszemélyek vehetik igénybe, többek között a bérnek minősülő jövedelmük után, így diákmunka esetén akár a jövedelem teljes összege mentesülhet a személyi jövedelemadó fizetése alól. A kedvezmény felső határa a KSH által az előző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, amely 2021-ben 433 700 forint. Így a 25 év alatti diákok a diákmunka után akár havi 65 ezer forintos személyi jövedelemadó megfizetése alól is mentesülhetnek jövőre.

A fentieket egy gyakorlati példán keresztül is szemléltetjük: egy három hónapos nyári műszak esetén 1500 forintos bruttó órabérrel és nyolcórás munkanappal számolva (belekalkulálva az esetleges szabadságokat is) a hagyományos foglalkoztatáshoz képest a diák munkavállaló szeptemberben jelenleg akár 100 ezer forinttal nagyobb keretből tud gazdálkodni! Ráadásul mivel a vonatkozó adó befizetéséről a diák intézménye gondoskodik, így a tanulóknak a sokszor nehézkes adminisztrációval sem szükséges foglalkozniuk, mivel az őket foglalkoztató diákszövetkezet automatikusan elintézi ezt helyettük. Az iskolaszövetkezet havi adatszolgáltatása alapján pedig az Adóhatóság automatikusan elkészíti a diák évvégi személyi jövedelemadó bevallását, amelyet (amennyiben más forrású jövedelme nem keletkezett az adóévben) csak át kell nézni és jóvá kell hagyni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS