Infláció vs. béremelés: kiütéssel győztek az árak februárban

2023. 04. 26., 08:44

A „fegyverpénz-hatást” kiküszöbölve 14,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál az átlagos bruttó kereset 2023 februárjában, az infláció 25,4 százalékos volt.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 531 200 forint volt, ez 0,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit Az átlagkereset változását jelentősen befolyásolta a 2022 februárjában a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, az ún. fegyverpénz. Ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset növekedése 14,8 százalékponttal lenne magasabb.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 505 400 forintra becsülhető, ez 17,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 509 800, a költségvetésben 486 600, a nonprofit szektorban 515 900 forintot tett ki, ami 19,0, 13,1 és 12,4 százalékos emelkedést jelent egy év alatt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 353 200 forintot, a kedvezményeket is figyelembe véve 366 400 forintot ért el, 0,8, illetve 1,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az ún. fegyverpénz hatását kiszűrve a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset növekedése 15,2 százalékponttal lenne magasabb.

A reálkereset 19,6 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 25,4 százalékos kiemelkedő növekedése mellett. A reálkereset csökkenéséből 11,8 százalékpontot magyaráz az ún. fegyverpénz.

A bruttó mediánkereset 423 400 forint volt, 16,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 295 600 forintot ért el, 16,5 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS