Impact Works: ez a munkahelyi elégedettség 10-es toplistája

Két témában, alkalmanként mintegy 1500 fős kutatást elemeztek az Impact Works employer branding tanácsadói. Saját fejlesztésű stratégiaalkotási módszertanuk, az EVPrism alapján 7 kategóriában, összesen 42 elemre rákérdezve vizsgálták, hogy melyek a munkahely megítélését leginkább befolyásoló tényezők. A párhuzamosan futó perszóna kutatásban az álláskeresők szokásaira, preferenciáira, a motiváló és visszatartó tényezőkre gyűjtöttek adatokat, hogy mélyebben megismerjék egy-egy konkrét, pontosan definiált munkavállalói csoport sajátosságait.

„Az országos minta eredményei aktuális és adatalapú válaszokat képesek adni a munkaadói márkaépítés kulcskérdéseire. „A stratégiaalkotáshoz a munkaerőpiacot reprezentáló helyzetképet összevetjük a belső elégedettségi adatokkal, mindezt versenytárselemzéssel kombinálva. Így hiteles támpontokat kapunk, mely értékígéreteket érdemes hangsúlyozni a sikeres toborzás érdekében, milyen hirdetéssel szólítható meg a leghatékonyabban egy-egy specifikus munkavállalói csoport, azaz perszóna, és mi az, ami leginkább támogatja a megtartást” – ismertette a kutatás szerepét Gyana Zsófia, az Impact Works divízióvezetője.

A biztos alapoktól a közösség megtartó erejéig

A részletgazdag, teljes képet adó EVPrism kutatás eredményei alapján a fizikai és szellemi területen dolgozók egyetértenek abban, hogy – a munkabéren túl – első számú prioritás a pénzügyileg és szervezetileg stabil munkahely. Emellett alapelvárás, hogy minden munkavégzéshez szükséges eszközt biztosítson a munkaadó, biztonságérzetükhöz a profi munkavédelmi eszközök, a jó minőségű munkaruha is hozzájárul.

A top 10 preferencia között a szellemi munkavállalóknál 8 tényező, de a fizikai munkát végzőknél is 6 olyan elvárás szerepel, amely az emberközpontú megközelítést díjazza. Ilyen például a barátságos légkör, a nyílt és őszinte kommunikáció, a megfelelő konfliktuskezelés. A válaszadók magasra értékelik a számukra megszavazott bizalmat (az állandó ellenőrzéssel szemben), a jó együttműködést, és ha szabadon kifejezhetik véleményüket, elmondhatják ötleteiket.

A szellemi munkavállalóknál helyet kapott a top10-ben, hogy rendszeres és tartalmas visszajelzést szeretnének kapni, valamint támogató munkahelyi közösségre vágynak. Egyértelműen kirajzolódik, hogy a munkavállalók számára meghatározó a közösség, az együttműködés és a kommunikáció, értékelik az egészséges vállalati és vezetői kultúrát.

„A két kutatás alapján egybehangzó, ugyanakkor a szakemberek szerint a nagyvállalatok számára váratlan eredmény, hogy a nemzetköziség vagy márkaismertség nincs a legattraktívabb hívószavak között; ezek a preferencialista végére kerültek, mint legkevésbé fontos munkahelyválasztási szempontok. Bár a wellbeingről sokat beszélünk, az országos minta alapján a munkahelyi egészségmegőrzés még nem emelkedett a top elvárások közé, ami talán épp a további edukáció és érzékenyítés szükségességét támasztja alá” – hangsúlyozza Gyana Zsófia.

A fluktuáció szempontjából fontos megállapítás, hogy a diplomások nagy része úgy véli, könnyen találna jobban fizető állást, ebben a felsőfokú végzettségűek mellett a férfiak mutatnak nagyobb magabiztosságot.

Döntő szempontok és visszatartó erők egy új állás elfogadásakor

A perszóna kutatásban arra kérték a válaszadókat, jelöljék meg, hogy a fizetésen túl melyik három tényező számukra a legfontosabb egy új állás elfogadásakor. A legtöbb munkavállalói csoportnál a munkakörülmények, a rugalmas munkaidő és a béren kívüli juttatások szerepelnek az élen. A szellemi foglalkozásúak – köztük a pénzügyi területen aktívak – első helyre teszik a rugalmas munkaidőt, a gyártás és termelés területén viszont a béren kívüli juttatások kerülnek előtérbe. Az informatikusok az otthoni munkavégzést tartják mindennél fontosabbnak, a felsővezetőkre egy számukra vonzó feladattal is lehet hatni, míg a mérnököket a fejlődésük támogatása vonzza.

Az Impact Works tanácsadói szerint izgalmas új szempont lehet az álláshirdetések és a jelöltélmény alakításakor az, hogyan oldhatóak fel a visszatartó hatások. Például sokan veszélyben érzik a munka-magánélet egyensúlyát, vagy épp az új közösség miatt nyugtalankodnak. A gyakornokok és IT-szakemberek körében az elvárások a leginkább elriasztó tényező, így az interjúk során fontos átbeszélni a szakmai követelményeket.

Az eredményekből a vonzó álláshirdetés titka is kirajzolódik: a kevesebb több, a hiteles hatékonyabb. Mindenekelőtt arra várnak a jelöltek, hogy a pozícióra könnyen tudjanak jelentkezni, a hirdetés legyen barátságos szövegezésű, igényes a megjelenésű. A pozíció leírásánál a konkrét munkaköri feladatok, a bérsáv és juttatások, valamint az egyszerű és érthető fogalmazás a leginkább célravezető. Megéri a hirdetésekbe emelni a szakmai fejlődési lehetőségeket, hiszen a válaszadók 20 százalékát ez motiválja, míg legkisebb arányban nemzetközi karrierre vágynak.

Hogyan szólítsuk meg a munkaerőpiac rejtett tartalékait?

A mozgósításhoz egyre pontosabban definiált, szűk célcsoportok meghatározására van szükség. A munkaadói márkaépítésben a precíz és pontos célzás, a szegmentált kommunikáció mindig megtérül: egy perszónára szabott álláshirdetés vagy kampány nagy hatékonysággal szólítja meg a minőségi jelölteket.

A kutatás által nyert, friss adatbázis nélkülözhetetlen a részletes profilok összeállításához, és sokszor mást mutat egy-egy munkavállalói csoportról, mint amit elsőre feltételeznénk. Ki gondolta volna például, hogy a 18-20 éves munkavállalók számára kevésbé fontos szempont a hibrid munkavégzés és a home office lehetősége? Szintén érdekesség, hogy a nők számára fontosabb a vállalat küldetésével való azonosulás és a társadalmi szerepvállalás, míg a mérnökként dolgozó beosztottak a leghűségesebbek: az átlaghoz képest rekord magas arányban vannak közöttük, akik még sosem váltottak munkahelyet.

Meglepő, de az összes kitöltő mindössze 10 százalékának vannak fenntartásai az ingázással, a magasabb utazási idővel szemben, bár a logisztika területén dolgozók és a 8 általános végzettségűek erre érzékenyebbek az átlagnál.