Impact Works: ez a munkahelyi elégedettség 10-es toplistája

2023. 11. 08., 16:10

A munkahelyi elégedettséget meghatározó tényezők toplistáján meglepő a közösséghez és kommunikációhoz kapcsolódó elemek túlsúlya: szellemi munkavállalóknál tízből nyolc, a fizikai munkát végzőknél hat fontos elvárás ide sorolható. Az Impact Works két kutatást elemezve keresett válaszokat a munkaadói márkaépítés és stratégia kérdéseire.

Két témában, alkalmanként mintegy 1500 fős kutatást elemeztek az Impact Works employer branding tanácsadói. Saját fejlesztésű stratégiaalkotási módszertanuk, az EVPrism alapján 7 kategóriában, összesen 42 elemre rákérdezve vizsgálták, hogy melyek a munkahely megítélését leginkább befolyásoló tényezők. A párhuzamosan futó perszóna kutatásban az álláskeresők szokásaira, preferenciáira, a motiváló és visszatartó tényezőkre gyűjtöttek adatokat, hogy mélyebben megismerjék egy-egy konkrét, pontosan definiált munkavállalói csoport sajátosságait.

„Az országos minta eredményei aktuális és adatalapú válaszokat képesek adni a munkaadói márkaépítés kulcskérdéseire. „A stratégiaalkotáshoz a munkaerőpiacot reprezentáló helyzetképet összevetjük a belső elégedettségi adatokkal, mindezt versenytárselemzéssel kombinálva. Így hiteles támpontokat kapunk, mely értékígéreteket érdemes hangsúlyozni a sikeres toborzás érdekében, milyen hirdetéssel szólítható meg a leghatékonyabban egy-egy specifikus munkavállalói csoport, azaz perszóna, és mi az, ami leginkább támogatja a megtartást” – ismertette a kutatás szerepét Gyana Zsófia, az Impact Works divízióvezetője.

A biztos alapoktól a közösség megtartó erejéig

A részletgazdag, teljes képet adó EVPrism kutatás eredményei alapján a fizikai és szellemi területen dolgozók egyetértenek abban, hogy – a munkabéren túl – első számú prioritás a pénzügyileg és szervezetileg stabil munkahely. Emellett alapelvárás, hogy minden munkavégzéshez szükséges eszközt biztosítson a munkaadó, biztonságérzetükhöz a profi munkavédelmi eszközök, a jó minőségű munkaruha is hozzájárul.

A top 10 preferencia között a szellemi munkavállalóknál 8 tényező, de a fizikai munkát végzőknél is 6 olyan elvárás szerepel, amely az emberközpontú megközelítést díjazza. Ilyen például a barátságos légkör, a nyílt és őszinte kommunikáció, a megfelelő konfliktuskezelés. A válaszadók magasra értékelik a számukra megszavazott bizalmat (az állandó ellenőrzéssel szemben), a jó együttműködést, és ha szabadon kifejezhetik véleményüket, elmondhatják ötleteiket.

A szellemi munkavállalóknál helyet kapott a top10-ben, hogy rendszeres és tartalmas visszajelzést szeretnének kapni, valamint támogató munkahelyi közösségre vágynak. Egyértelműen kirajzolódik, hogy a munkavállalók számára meghatározó a közösség, az együttműködés és a kommunikáció, értékelik az egészséges vállalati és vezetői kultúrát.

„A két kutatás alapján egybehangzó, ugyanakkor a szakemberek szerint a nagyvállalatok számára váratlan eredmény, hogy a nemzetköziség vagy márkaismertség nincs a legattraktívabb hívószavak között; ezek a preferencialista végére kerültek, mint legkevésbé fontos munkahelyválasztási szempontok. Bár a wellbeingről sokat beszélünk, az országos minta alapján a munkahelyi egészségmegőrzés még nem emelkedett a top elvárások közé, ami talán épp a további edukáció és érzékenyítés szükségességét támasztja alá” – hangsúlyozza Gyana Zsófia.

A fluktuáció szempontjából fontos megállapítás, hogy a diplomások nagy része úgy véli, könnyen találna jobban fizető állást, ebben a felsőfokú végzettségűek mellett a férfiak mutatnak nagyobb magabiztosságot.

Döntő szempontok és visszatartó erők egy új állás elfogadásakor

A perszóna kutatásban arra kérték a válaszadókat, jelöljék meg, hogy a fizetésen túl melyik három tényező számukra a legfontosabb egy új állás elfogadásakor. A legtöbb munkavállalói csoportnál a munkakörülmények, a rugalmas munkaidő és a béren kívüli juttatások szerepelnek az élen. A szellemi foglalkozásúak – köztük a pénzügyi területen aktívak – első helyre teszik a rugalmas munkaidőt, a gyártás és termelés területén viszont a béren kívüli juttatások kerülnek előtérbe. Az informatikusok az otthoni munkavégzést tartják mindennél fontosabbnak, a felsővezetőkre egy számukra vonzó feladattal is lehet hatni, míg a mérnököket a fejlődésük támogatása vonzza.

Az Impact Works tanácsadói szerint izgalmas új szempont lehet az álláshirdetések és a jelöltélmény alakításakor az, hogyan oldhatóak fel a visszatartó hatások. Például sokan veszélyben érzik a munka-magánélet egyensúlyát, vagy épp az új közösség miatt nyugtalankodnak. A gyakornokok és IT-szakemberek körében az elvárások a leginkább elriasztó tényező, így az interjúk során fontos átbeszélni a szakmai követelményeket.

Az eredményekből a vonzó álláshirdetés titka is kirajzolódik: a kevesebb több, a hiteles hatékonyabb. Mindenekelőtt arra várnak a jelöltek, hogy a pozícióra könnyen tudjanak jelentkezni, a hirdetés legyen barátságos szövegezésű, igényes a megjelenésű. A pozíció leírásánál a konkrét munkaköri feladatok, a bérsáv és juttatások, valamint az egyszerű és érthető fogalmazás a leginkább célravezető. Megéri a hirdetésekbe emelni a szakmai fejlődési lehetőségeket, hiszen a válaszadók 20 százalékát ez motiválja, míg legkisebb arányban nemzetközi karrierre vágynak.

Hogyan szólítsuk meg a munkaerőpiac rejtett tartalékait?

A mozgósításhoz egyre pontosabban definiált, szűk célcsoportok meghatározására van szükség. A munkaadói márkaépítésben a precíz és pontos célzás, a szegmentált kommunikáció mindig megtérül: egy perszónára szabott álláshirdetés vagy kampány nagy hatékonysággal szólítja meg a minőségi jelölteket.

A kutatás által nyert, friss adatbázis nélkülözhetetlen a részletes profilok összeállításához, és sokszor mást mutat egy-egy munkavállalói csoportról, mint amit elsőre feltételeznénk. Ki gondolta volna például, hogy a 18-20 éves munkavállalók számára kevésbé fontos szempont a hibrid munkavégzés és a home office lehetősége? Szintén érdekesség, hogy a nők számára fontosabb a vállalat küldetésével való azonosulás és a társadalmi szerepvállalás, míg a mérnökként dolgozó beosztottak a leghűségesebbek: az átlaghoz képest rekord magas arányban vannak közöttük, akik még sosem váltottak munkahelyet.

Meglepő, de az összes kitöltő mindössze 10 százalékának vannak fenntartásai az ingázással, a magasabb utazási idővel szemben, bár a logisztika területén dolgozók és a 8 általános végzettségűek erre érzékenyebbek az átlagnál.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 21., 22:25
Kétpontos növekedéssel 28 pontra emelkedett a K&H innovációs index értéke 2025 első félévében. A hazai, 300 millió forint feletti árbevétellel rendelkező vállalatok innovációs aktivitását mérő mutató ezzel továbbra is az alacsony kategóriában marad, de az elmúlt időszak visszaesését korrigálta – különösen a digitális fejlesztések és a stratégiai tervezés terén, köszönhetően a kis- és közepes cégek innovációs tevékenységének.
2025-05-20 16:10:00
Munkaviszonyt nem csak cselekvőképes munkavállaló létesíthet. A törvény nem zárja el a munkaviszonytól a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen munkavállalókat sem. Mit kell tudni, ha cselekvőképtelen a munkavállaló? – teszi fel és válaszolja meg a kérdést dr. Szabó Gergely ügyvéd.
2025-05-20 14:40:00
A Demján Sándor Program részeként 155,6 milliárd forintos keretösszeggel elindult a Nemzeti Bajnokok egyműveletes kombinált hitelprogram, amelynek célja a kkv-k termelékenységének és exportképességének növelése a zöld és digitális átállás elősegítésével.

  Rovathírek: HIPA

Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Ajánlásokat fogalmazott meg a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület a hazai áramellátás biztonságának megőrzése érdekében – jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter a tárca május 19-i sajtótájékoztatóján.