Huszonöt sajtbíráló állhat munkába

2019. 06. 26., 16:45

Záróvizsgával és az oklevelek átadásával zárult a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács támogatásával, a Magyar Sajtkészítők Egyesülete által első alkalommal szervezett sajtbírálói tanfolyam. A kurzust huszonöten végezték el.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Dunaharaszti létesítménye adott helyet az első szervezett sajtbíráló tanfolyamnak – olvasható a kamara sajtóanyagában.

Két kis csoportban, hat héten keresztül, a leendő bírálók péntek-szombati napokon vettek részt az oktatásokon. A kurzusra többszörös volt a túljelentkezés, a kiválasztásnál a gasztronómiai, élelmiszeripari múlt, tapasztalat előnyt jelentett, illetve különféle íz- és sajttesztekkel is vizsgálták a jelentkezők alkalmasságát. A végzettek közt szakács, borász, séf is van, illetve több mint felük hölgy.

A most végzett sajtbírálók egyrészt részt vesznek majd a Magyar Sajtkészítők Egyesületének sajtbírálataiban, másrészt a gasztronómiai élet szereplői számára sajt-szakmai kérdésekben – a sajtkészítőktől független – szakmai segítséget adnak. A képzést követően a sikeres vizsgát tevők oklevelet kaptak, és névjegyzéküket gasztronómiával, vendéglátással foglalkozó szervezetek is megkapják.

A sajtbírálóknak a hazai sajtkészítési és -fogyasztási kultúra fejlesztésében és a minőség emelésében is jelentős szerepük lehet.

A képzésen a sajtbírálók megismerkedtek a sajtkészítés alapvető ismereteivel, technológiáival, a sajttípusokkal és azok jellemzőivel. Foglalkoztak a hazai sajtkészítés történetével, a magyar sajtokkal, találkoztak kisüzemi készítőkkel is. Megismerték a sajtok, tejtermékek érzékszervi bírálatának terminológiáját, a referenciamintákat, aromakerekeket.

Tanultak a világ sajtjairól, egyes sajttípusok kiemelkedő sajtjairól, „aranymintákat” is kóstoltak. Szó volt a sajthibákról és a sajtbetegségekről, illetve a sajtbírálat és -kóstolás módszertanáról. A kurzuson két francia sajtmester is megosztotta tudását a résztvevőkkel, illetve a mosonmagyaróvári Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet, valamint egyetemi élelmiszeripari oktató is segítette a képzést.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS