Huszonöt sajtbíráló állhat munkába

2019. 06. 26., 16:45

Záróvizsgával és az oklevelek átadásával zárult a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács támogatásával, a Magyar Sajtkészítők Egyesülete által első alkalommal szervezett sajtbírálói tanfolyam. A kurzust huszonöten végezték el.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Dunaharaszti létesítménye adott helyet az első szervezett sajtbíráló tanfolyamnak – olvasható a kamara sajtóanyagában.

Két kis csoportban, hat héten keresztül, a leendő bírálók péntek-szombati napokon vettek részt az oktatásokon. A kurzusra többszörös volt a túljelentkezés, a kiválasztásnál a gasztronómiai, élelmiszeripari múlt, tapasztalat előnyt jelentett, illetve különféle íz- és sajttesztekkel is vizsgálták a jelentkezők alkalmasságát. A végzettek közt szakács, borász, séf is van, illetve több mint felük hölgy.

A most végzett sajtbírálók egyrészt részt vesznek majd a Magyar Sajtkészítők Egyesületének sajtbírálataiban, másrészt a gasztronómiai élet szereplői számára sajt-szakmai kérdésekben – a sajtkészítőktől független – szakmai segítséget adnak. A képzést követően a sikeres vizsgát tevők oklevelet kaptak, és névjegyzéküket gasztronómiával, vendéglátással foglalkozó szervezetek is megkapják.

A sajtbírálóknak a hazai sajtkészítési és -fogyasztási kultúra fejlesztésében és a minőség emelésében is jelentős szerepük lehet.

A képzésen a sajtbírálók megismerkedtek a sajtkészítés alapvető ismereteivel, technológiáival, a sajttípusokkal és azok jellemzőivel. Foglalkoztak a hazai sajtkészítés történetével, a magyar sajtokkal, találkoztak kisüzemi készítőkkel is. Megismerték a sajtok, tejtermékek érzékszervi bírálatának terminológiáját, a referenciamintákat, aromakerekeket.

Tanultak a világ sajtjairól, egyes sajttípusok kiemelkedő sajtjairól, „aranymintákat” is kóstoltak. Szó volt a sajthibákról és a sajtbetegségekről, illetve a sajtbírálat és -kóstolás módszertanáról. A kurzuson két francia sajtmester is megosztotta tudását a résztvevőkkel, illetve a mosonmagyaróvári Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet, valamint egyetemi élelmiszeripari oktató is segítette a képzést.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS