HR mérőeszközök: globális és hazai trendek

2020. 01. 27., 17:31

A HR döntéseket támogató elemző eszközök globális piaca az elmúlt 10 évben lendületes fejlődésen ment keresztül. A Reports and Data előrejelzése alapján ez a szektor 2026-ra akár a 10,73 milliárd dollárt is elérheti.

A Hogan Assessments – a világ legnagyobb független személyiségteszt-fejlesztő és HR tanácsadó cégének európai igazgatója, Fehér Zsolt összegyűjtötte a fejlesztések globális és hazai trendjeit, kitekintéssel az amerikai, európai és magyar piacra.

A világ vezető HR teszt szolgáltatói hatalmas átalakuláson mentek át az utóbbi években. A kompetenciavizsgáló eszközöket fejlesztő SHL háromszor cserélt gazdát az elmúlt 7 évben, míg a Cut-e az Aon-Assessment cégben landolt. A viselkedéselemzéssel foglalkozó Thomas DISC egy máltai befektetési alapé, a Talent-Q a Korn Ferry fejvadász konglomerátumé, valamint az utóbbi pár hónapban a Papi tesztjeiről ismert Cubiks az amerikai HR rendszerintegrátor PSI része lett. A Hogan Assesments az egyik utolsó független szolgáltatóként van jelen a piacon.

A tulajdonosi átrendeződéseken túl a tengerentúlon és Európában nagyon eltérő trendek uralkodnak a HR mérőeszközök piacán. Az USA-ban a feltörekvő startup-megoldások piaca erősödik a legjobban. Ezek a cégek jelentős bevételt még nem termelnek, de az elmúlt pár évben sokan váltak felvásárlási és/vagy befektetési célponttá, holott a valódi használhatóságuk megkérdőjelezhető. Általában gyorsabb, egyszerűbb, játékosított vagy AI-alapú munkaerőkiválasztási megoldásokat kínálnak, de sokszor a valódi cél – a munkatársakkal kapcsolatos jobb döntéshozatal – háttérbe szorul. Remek példa erre az angol Artic Shores cég, a játékosított kognitív és személyiségteszt piac szereplője: a felhasználók (maguk a jelöltek, vagy a munkatársak) többsége elégedetlen a játékosított megoldással, hiszen az általuk használt népszerű játékok grafikájánál, cselekményénél jóval alacsonyabb színvonalú a szolgáltatás. 

Az európai piac országonként és régiónként is eltérő képet mutat. A legfejlettebb térség egyértelműen a skandináv országok területe. Ott nem az a kérdés, hogy a cégek használnak-e valamilyen emberekkel kapcsolatos döntéseket elősegítő eszközt, hanem hogy melyiket, hisz lakosságszám alapján magasan a dán és svéd piacon a legnagyobb a globális penetrációja a HR mérőeszközöknek.

Abszolút értékben a nagy-britanniai piac a második legnagyobb világszinten, melyre a Brexit sem hatott, sőt a személyiségmérés az egyik legdinamikusabban fejlődő terület lett 2019-ben. A francia piac korábban zárt volt, de ez mára sokat változott: nagy márkák franciaországi képviselői kerültek az élvonalba. Németországban az intenzív piaci jelenlét mellett a szakszervezeti nyomás és ellenőrzés hatalmas, így például többen attól tartanak, hogy a munkabiztonságot felmérő személyiségtesztek – melyek azt vetíti előre, hogy ki fog nagy valószínűséggel balesetet okozni a csapatból – leépítéseket idéznek elő, pedig egyáltalán nem erről van szó. „Fontos hangsúlyozni, hogy a maximálisan személyre szabott felmérések a dolgozók életét védik, ugyanis a ‘safety first’ kultúra erősítése elengedhetetlen” – emelte ki Fehér Zsolt.

A mediterrán régió Észak-Olaszország kivételével erősen halogatja a fejlesztéseket, miközben a közép- és kelet-európai piacok között is van eltérés. Lengyelországban – az erős marketing tevékenység ellenére – még nem okoztak átütő sikert a HR munkáját támogató fejlesztések, viszont a cseh, szlovák, magyar és román piacok egyre növekednek. Oroszország kifejezetten erős szegmens, globális szinten is mérhető eladásokat mutat.

A magyar HR-tech startup piac alapvetően befektetésekből él. A magyarországi HR-tech szolgáltatók szinte egyike sem pozitív mérlegű, sokan 5–7 éves működés után is csak néhány tízmilliós árbevételt riportálnak, miközben a hagyományos szolgáltatók folyamatosan növekednek.

2010-hez képest tehát rengeteget változott a személyiségtesztek piaca, de a HR terület fejlődési lehetőségei továbbra is kiaknázatlanok. A HR befolyása, mind a cégstruktúrában való elhelyezkedése, mind kompenzációja alapján alulmarad a többi szakmai területhez képest. Ebben szinte semmi változás nem történt a 2010-es években, hiába a munkaerőhiány miatti folyamatos kihívások megoldása, illetve a szolgáltatásközpontú iparágak magas munkaerőfüggőségének előretörése. A Randstad magyarországi felmérése szerint a HR terület megítélése sajnos sereghajtó. Történik-e ebben változás 2020-ban? „A HR számára kulcsfontosságú, hogy mérhetően hozzájáruljon az üzleti eredményekhez, és intenzíven részt vegyen az üzleti döntések előkészítésében” – mondta Fehér Zsolt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS