Hol van a legtöbb betöltetlen állás Magyarországon?

Az üres álláshelyek aránya („üres álláshelyek/(üres álláshelyek + betöltött álláshelyek”) egy év alatt 0,1 százalékponttal, 2,5 százalékra mérséklődött 2019. II. negyedévére.

Magas arányú humán erőforráshiány jellemezte:

• az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ágat (4,5 százalék),
• a humán egészségügyi, szociális ellátást (4,1 százalék),
• az információ, kommunikációt (3,3 százalék), és
• az építőipart (2,8 százalék).

Az összes álláshely számához viszonyítva a legkisebb arányú kielégítetlen létszámigény két nemzetgazdasági ágban jelentkezett

• a mezőgazdaság (1,1 százalék) és
• az ingatlanügyletek (1,2 százalék) területén.

A költségvetési szférában 2019 II. negyedévében 21 ezer betöltetlen álláshely volt, 16,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Arányaiban az országos átlagot meghaladó (3,0 százalékos) hiány jellemezte a szférát.

2019 I. félévében a versenyszféra megfigyelési körében átlagosan 56,2 ezer üres álláshelyet jelentettek. Ez 6,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Ezen belül 2019 II. negyedévében 55,1 ezer állás betöltése érdekében tettek konkrét lépéseket a legalább 5 fős vállalkozások. Az üres álláshelyek aránya 2,4 százalékot tett ki.

A vállalkozások által meghirdetett állások kétharmadában fizikai állománycsoportba tartozó munkavállalókat kerestek.

• A legtöbb esetben nem volt képzettségi követelmény (13 ezer szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozású embert szerettek volna alkalmazni).
• A gépkezelők, összeszerelők, járművezetők üres álláshelyeinek száma 11 ezer főt tett ki.
• Az ipari és építőipari foglalkozások esetén az adatszolgáltatásra kötelezett cégek 7 és fél ezer fős munkaerőhiányt jelentettek.

A szellemi foglalkozásúaknak meghirdetett állások közül a vállalkozások leginkább a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő álláshelyek betöltését várták volna: 7 ezer ilyen típusú munkahelyről hiányoztak az alkalmazásban állók. (KSH)