GFM: nyolc éve nem találtak ilyen kevés feketén foglalkoztatottat az építőiparban

2023. 08. 14., 17:22

Az idei nyáron volt a legkedvezőbb mind a szabálytalan munkáltatók, mind a szabálytalanul foglalkoztatott munkavállalók aránya 2015 óta a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság szokásos, nyári akcióellenőrzése alapján. A be nem jelentett foglalkoztatás mértéke is mérséklődött, 26 százalék alá csökkent az arányuk az ellenőrzött munkavállalók esetében – ismertette a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).

A be nem jelentett foglalkoztatás mértéke is mérséklődött, 26 százalék alá csökkent az arányuk az ellenőrzött munkavállalók esetében. A kormány célja, hogy a jogszerű foglalkoztatás mértéke tovább nőjön idehaza, ami hozzájárul a teljes foglalkoztatottság megvédéséhez.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság célja a kockázatok értékelésén alapuló célpontkiválasztással, az erőforrások hatékony felhasználása, így elsősorban a súlyos jogsértések feltárása, azaz a jogsértő munkáltatók „kiszűrése”. Az akcióval 852 vállalkozás – 2 818 munkavállalóját érintő – foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálták. Az ellenőrzések a munkáltatók 73 százalékánál tártak fel a vizsgálatba vont munkavállalók 56 százalékát érintő valamilyen munkaügyi jogsértést. Az ellenőrzésbe vont 2 818 munkavállaló 25,8 százalékát (727 munkavállaló) érintette a be nem jelentett foglalkoztatás, azaz a jogviszonyuk rendezetlen volt. Ez alacsonyabb a 2022. évi nyári akcióellenőrzés adataihoz képest, amikor az ellenőrzött munkavállalók 30,4 százalékát érintette a feketefoglalkoztatás valamelyik formája.

A be nem jelentett foglalkoztatással leginkább érintett építőiparban is javulás látható. Az ágazatban ellenőrzéssel érintett munkavállalók számához viszonyítva az építőiparban dolgozók 25,96 százalékát foglalkoztatták „feketén”, ami 2015 óta a legkedvezőbb adat, ugyanakkor még így is a munkavállalók több mint egynegyedét érintette a feketefoglalkoztatás. A munkabérrel kapcsolatos szabályok érvényesülése is pozitív irányba mozdult el az elmúlt években. A nyári akcióellenőrzésen így országosan mindössze 62 munkavállalót érintett munkabérrel kapcsolatos szabálytalanság.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a 2023. évi hatósági ellenőrzési tervnek megfelelően 2023. június 26. és július 14. között folytatta le a munkavállalók jogviszonyának rendezettsége érdekében a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok érvényre juttatására irányuló akcióellenőrzést. (GFM)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS