Fizetésemelést kérnének a fiatalok, ha lejár az szja-mentesség

Fizetésemelést kérnének a fiatalok, ha lejár az szja-mentesség
2022. 08. 30., 16:57

25. életévük betöltése után is ragaszkodna az szja-mentességgel járó magasabb nettó fizetéshez a fiatalok fele, ennek érdekében a 25. születésnapjuk után fizetésemelést kérnek majd munkaadóiktól – derül ki a Work Force megbízásából készült Pályakezdő Indexből. A felmérés szerint a megemelkedett bér pozitívan befolyásolta a fiatalok munkáltatóikról alkotott képét, nőtt a lojalitásuk és a szakmai hozzáállásuk is javult.

2022. januárjától a 25 év alattiaknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a tavaly júliusi bruttó átlagkereset mértékéig. A változásról a fiatalok többségét tájékoztatta a munkáltatója, a Work Force által készíttetett Pályakezdő Index kutatásában 62,2 százalékuk jelezte ezt.

A legtöbb fiatallal – több mint 45 százalékukkal – személyes megbeszélés során tudatta munkáltatója ezt a kedvező változást, 40 százalékuk pedig írásban kapott ismertetőt erről. A többségük természetesnek vette, hogy a munkaadója tud a módosításról, mégis közel 47 százalék külön is jelezte az szja-mentesség bevezetését a munkáltató felé.

Arra a kérdésre is keresték a választ, hogy az adókedvezmény bejelentését követően történt-e változás a válaszadók bruttó munkabérében. A válaszadók alig több mint fele, 50,4 százaléka arról számolt be, hogy a fiatalok szja mentességének életbe lépését követően nőtt a fizetése; a megkérdezettek 47,8 százaléka viszont azt válaszolta, hogy a kedvezmény bejelentése után nem változott bruttó munkabére. Elenyésző (1,8 százalék) azok aránya, akik a kérdésre úgy válaszoltak, hogy a bejelentést követően bruttó fizetésük csökkent.

„Jól mutatja a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetet, hogy a válaszadók 50,4 százalékának munkaadója az szja-mentesség bevezetése mellett még a fizetés bruttó összegét is megemelte. Természetesen ez a növekedés munkahelyváltással is teljesülhetett, mindenesetre ezek a válaszok határozottan alátámasztják azt a bérversenyt, amit a mindennapokban mi is megtapasztalunk” – mondta Czellecz Zoltán, a Work Force cégvezetője.

(Czellecz Zoltán is megválaszolta az Üzletem 12 kérdését. A sorozat 312. interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)

A kutatás során arra is rákérdeztek, hogyan hatott az emelkedő fizetés a munkahelyi viselkedésre, a munkához és a vállalathoz való hozzáállásra. A válaszok alapján a növekvő bér egyértelműen pozitívan befolyásolta a munkaadók megítélését, a fiatalok lojalitása nőtt a legnagyobb mértékben, de hasonló fejlődés volt tapasztalható a szakmai hozzáállás területén is. Ezektől kicsit elmaradva ugyan, de szintén javult az elvégzett munka minősége is.

A megkérdezettek közel fele ragaszkodna a megemelkedett fizetéshez, a kutatás során a fiatalok 46,9 százaléka jelezte azt, hogy ha betölti a 25. életévét, akkor fizetésemelést kér munkaadójától, hogy ne csökkenjen a nettó keresete. További 32,2 százalék még nem tudott válaszolni erre a kérdésre, de valószínűleg köztük is szép számmal akadnak majd olyanok, akik emelést kérnek. Mindössze a válaszadók alig több mint ötöde jelentette ki, hogy nem kér majd nagyobb fizetést.

A válaszadók túlnyomó többsége, 83,4 százaléka fontolóra venné a munkahelyváltást, ha máshol nagyobb fizetést helyeznének kilátásba, és csak valamivel 10 százalék alatt van azok aránya, akik még ilyen esetben is kitartanának aktuális munkaadójuk mellett.

„A cégeknek érdemes felkészülniük arra, hogyan kezeljék majd azokat a helyzeteket, amikor a 25-öt betöltő fiatalok béremelést kérnek. Az egyszerű elutasítás ugyanis könnyen azt eredményezheti, hogy máshol helyezkednek el a vállalatot már megismerő, fejlődésre képes, a társaság jövőjét jelentő fiatalok” – hangsúlyozta Czellecz Zoltán.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS