A magyar munkavállalók 59 százaléka, átlagosan 12,7 százalékos béremelést kapott az idei évben. A legnagyobb emelésről az élelmiszeripari és mezőgazdasági szektor dolgozói számoltak be. Nekik átlagosan 15,7 százalékkal nőtt a bérük – derült ki a ManpowerGroup által készített országos felmérésből. A kutatás arra is rávilágít, hogy a munkavállalók 47 százaléka nem elégedett jelenlegi munkahelyével.
Nagy átalakuláson ment keresztül a munkaerőpiac, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. A HR trend megváltozott, a hangsúly a munkáltatók elvárásai felől eltolódott a munkavállalók preferenciái felé, amelyet tovább erősített a digitalizáció felgyorsulása. Így az infláció növekedésével az alapbér mellett egyre fontosabbá válik a rendszeres bérfejlesztés, különös tekintettel annak mértékére. Ez hívta életre a ManpowerGroup béremelés című felmérését, amely országos, reprezentatív kutatásban 1384 fő munkavállaló vett részt online.
A legnagyobb arányban az autóipari dolgozók (69,41 százalék) részesültek fizetésemelésben, átlagosan 10,9 százalékkal többet visznek haza egy hónapban. A legnagyobb átlagos béremelés az élelmiszeripar és mezőgazdaság ágazatban történt, ők 15,7 százalékkal kapnak többet. A legrosszabbul az építőipari dolgozók jártak, alig egyharmaduk (32,79 százalék) részesült bérfejlesztésben, illetve ők számoltak be a legcsekélyebb mértékű, 9,45 százalékos növekedésről.
A betöltött pozíciótól függetlenül kaptak emelést a magyar munkavállalók. A beosztott státuszban levők 62 százaléka, a közép- és felsővezetők 61 százaléka számolt be bérnövekedésről. További érdekesség, hogy a KKV szektorban tevékenykedők magasabb, 14,7 százalékos emelésben részesültek, mint a közép és nagyvállalati környezetben dolgozók, akik 12,5 százalékkal visznek többet haza.
Habár a megkérdezettek 3/5-e számolt be, átlagosan 12,7 százalékos bérnövekedésről, a magyar munkavállalók 39 százaléka a 9,5 százalékos infláció ellenére sem kapott idén fizetésemelést.
„Az elégedettség tekintetében, a felmérés eredményei azonban árnyalják a képet. Habár magasabb (3,2) azok körében a munkahelyi elégedettség, akik kaptak emelést, mint azok körében, akik nem kaptak (2,95). Az eredményekből látszódik, hogy az elvártnál magasabb fizetésemelés nem társul egyértelműen nagyobb elégedettséggel. Ez is rámutat, hogy a munkavállalók igényei megváltoztak, a versenyképes fizetés mellett felértékelődtek az olyan tényezők, mint a rugalmasság, a képzés és a jólét”– magyarázza Fehér Tamás, a ManpowerGroup Magyarország ügyvezető igazgatója.
(Fehér Tamás is részt vett az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatában. A sorozat 393. interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)
Érdemes a vállalatoknak elgondolkodniuk, hogy milyen fejlesztésekre van szükség a meglévő munkatársak megtartására, ugyanis a válaszadók csupán 52,88 százaléka elégedett jelenlegi munkahelyével. Tehát a munkavállalók közel fele nem igazán derűlátó a jelenlegi munkáltatójával kapcsolatosan.
Egyik lehetőség, a béren kívüli juttatás, amely továbbra is fontos eleme a motivációnak. A szellemi és fizikai munkavállalók között egy dologban tapasztalható lényegi különbség. Míg a fizikai munkát végzőknél továbbra is a cafeteria (49 százalék) és a bónusz, jutalék (25 százalék) a két legvonzóbb extrajuttatási forma. Addig a szellemi munkát végzők körében a cafeteria (30 százalék) és bónusz/jutalék (29 százalék) mellett megjelent a távmunka, rugalmas munkavégzés (19 százalék) lehetősége is.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az Országos Atomenergia Hivatal jóváhagyta a paksi atomerőmű-beruházás során „az első beton öntéséhez szükséges előzetes biztonsági jelentést”, ami a projekt újabb fontos lépése – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
