Ezzel szerezhetnek tartós versenyelőnyt a cégek a dolgozókért folytatott harcban

2021. 11. 08., 10:45

A következő három évben mintegy 700 ezer ember fog hiányozni a magyar munkaerőpiacról. A probléma megoldásában hatalmas szerep hárul majd a munkaerő-kölcsönzőkre, akiknek részben külföldi munkavállalókkal kell enyhíteniük a hiányt. Ennek köszönhetően a munkások elszállásolása is minden eddiginél jobban fókuszba kerül. Az elmúlt években már alapjaiban megváltozott a terület, és a szállásoltatás egy egészen új modellje van kialakulóban itthon. A pandémiás helyzet és a munkáltatók által kötelezően elrendelhető oltás pedig újabb kihívásokat tartogat a területen, amire a szolgáltatóknak is fel kell készülni – világított rá a munkaerőpiac sajátos kihívásaira Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője.

Külön iparággá fejlődött a munkások szállásoltatása az elmúlt években

Két évtizeddel ezelőtt a munkásszállók még egészen mást jelentettek, mint ma. A magyarok rendszerint országon belül, vidékről vándoroltak nagyobb városokba munkát vállalni, ahol gyakorlatilag tömegszállásokon laktak. Ezekből mára egyre kevesebb van és a szállásoltatás egy külön szakmává nőtte ki magát. A munkásszálló fogalom helyett sokkal inkább előtérbe kerül a dolgozói szállás megfogalmazás.

A tömegszállások helyét pedig átvették az apartman jellegű szálláshelyek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tulajdonosok kiadják saját ingatlanjaikat a dolgozók szállásoltatására specializálódott közvetítőkön keresztül. A pandémia hatására - ahogy a turizmus visszaesett – pedig Magyarországon is egyre többen látják meg, hogy a munkások elszállásolása valójában egy biztos jövedelmet és megtérülő befektetést jelent. Különösen igaz ez azokon a területeken, ahol több nagy multinacionális vállalat és gyártóbázis van jelen.

„Az adatbázisunk alapján most is mintegy 400 szállásadó vár arra, hogy együttműködjünk velük. Vannak olyan területek az országban, ahol nagyon könnyű minőségi szállást találni. Ilyen például Vas megye egyes települései, de a keleti országrész egyes régiói vagy Somogy megye is. Több helyen azonban sokkal nagyobb kihívás a szállásoltatás, amire az önkormányzatok egyéni rendeletei is hatással vannak” – hangsúlyozta Mihályi Magdolna, a Jobtain ügyvezetője.

A munkavállaló akkor marad, ha elégedett

Rengeteg szempontnak kell megfelelni ahhoz, hogy egy munkavállaló elégedett legyen a magyarországi munkavégzési lehetőséggel, és hosszabb távra tervezzen. Sokan gondolják, hogy a pénz a legfontosabb a külföldről érkező munkások számára, de ez mára már nem teljesen igaz.

Csehországban és Lengyelországban akár kétszer annyit is kereshet egy külföldi munkavállaló, de a szálláskörülmények rosszabbak és a munka, amit végezni kell, sokkal megterhelőbb. Ukrajnában például a havi átlagkereset 40-50 ezer forintnak felel meg, a megélhetés pedig többe kerül, mint nálunk. Magyarországon a külföldi vendégmunkások akár nettó 300 ezer forintot is kereshetnek, ehhez pedig sokan ingyen szállást kapnak, így megtakarítást tudnak képezni.

„A munkavállalók számára, akik hosszú távra terveznek, kardinális kérdés a szállás. A megbízható Wifi kapcsolat az alap, ha ez nincs, nem is jönnek. Már mi is így keressük a lakásokat, nem veszünk ki olyat, ahol nincs kiépített internet kapcsolat. Maximum háromágyas szobák, amikkel érdemes számolni, de a legjobb a kétágyas. Nagyon sok a házaspár, ezért preferáljuk mi is az ilyen szállásokat. A vizesblokk, a konyha kialakítása is fontos. Lehessen elszeparálni például a hűtőben az ételeket, legyen saját polca mindenkinek. Igénylik a zárható szekrényeket, hogy biztosítsuk részükre az intim szférát. Egyre gyakoribb az is, hogy a befektetők maguk keresnek meg minket, hogy hogyan alakítsák át az ingatlant, hogy az megfeleljen dolgozói szállásnak és ki tudják adni” – vázolta fel a jelenlegi helyzetet az ügyvezető

A munkáltatóknak könnyebb, ha egy közvetítő is belép a folyamatba

A munkáltatóknak egyre kevesebb a kapacitása arra, hogy a dolgozók szállásoltatásával foglalkozzon. Rengeteg aspektusra kell figyelni, ami sok utánajárást és gyakorlatot igényel. Ezeket a feladatokat a járványhelyzet csak tovább nehezítette.

„A szálláshelyek felszereltségén túl ott van az egésznek az emberi oldala. Tudjuk, hogy ki kinek a rokona, barátja, kivel érzi jól magát. Ez nemcsak a szállásnál, hanem a műszak beosztásnál is nagyon fontos, mert a házaspárok azonos műszakban akarnak dolgozni. Nem azért jöttek el egy másik országba, hogy az egyik délelőtt, a másik délután dolgozzon” – világított rá Mihályi Magdolna.

Hozzátette: „A kulturális különbségeket is szem előtt kell tartani. Ha valamelyik munkavállalóval gond van a szálláson, azt a közvetítőknek kell ellenőrizni és a személyes problémákat kezelni.”

A kötelező oltás átmeneti hanyatlást hozhat a munkaerő-toborzásban

A koronavírus a munkaerő-kölcsönző és szállásközvetítő cégekre is plusz terhet ró, és rengeteg kihívással jár. A pandémia alatt például a piacra került számos olyan lakás, amit már nem tudtak a korábbi paraméterekkel turisztikai célokra kiadni. Ezek főleg apartmanok, amiket kiválóan lehet hasznosítani dolgozói szállásnak.

„A szállások folyamatos fertőtlenítése, takarítása, a kézfertőtlenítés biztosítása mind plusz munkát jelent. De nem is ez az igazi kihívás, hanem az úgynevezett karanténszállásoltatás. Fel kellett készülnünk arra, hogy át tudjuk hozni a munkásokat dolgozni és a határátlépés után biztosítsuk nekik a karantént. Ezeken a helyeken alapvetően 14 napig voltak karanténban az emberek. Volt olyan szállás viszont, ahol három-négy hétig is elzártan éltek az emberek, mire munkába tudtak állni, mert mondjuk volt közöttük kettő, aki elkapta a koronavírust. Ilyenkor egy helyen akár harminc emberről is gondoskodni kellett: bevásárolni, ételt rendelni nekik, valamint folyamatosan kapcsolatban kellett állnunk az illetékes hatóságokkal is” – mondta a szakértő.

Kiemelte: „Sokakat foglalkoztat most a kötelező oltás kérdése. Azt gondolom, ha majd egy gyár elkezdi, folytatja a többi, és elindul egy hullám. Itt elképzelhető egy hanyatlás a külföldi munkaerő-toborzásban, de szerintem ez csak átmeneti lesz”.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 07., 14:25
Széles körben ismert az online vásárlások esetén a fogyasztót megillető 14 napos elállási jog. Az elálláshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében 2026. júniustól kötelező online elállási funkciót biztosítani a távollévők közötti fogyasztói szerződések esetén. Az elállási joggal, illetve az online elállási funkcióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026. 10. 06., 21:55
„A változások elsősorban a fogyasztóknak értékesítő kereskedőket, webáruházakat és online piactereket érintik. A gyártóknak és importőröknek is érdemes azonban áttekinteniük, hogy a kereskedőknek átadott – a termékek tartósságára, javíthatóságára, várható élettartamára, szoftverfrissítéseire és tartóssági jótállására vonatkozó – információk pontosak és megfelelően alátámasztottak-e.”
2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.
2026-10-07 23:20:00
Az első adókötelezettség alapja a tervek szerint – a belföldi illetőség vagy a vagyonkezelési adóalanyiság megszűnése eseteinek kivételével – a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot, a bevallás és az adófizetés határideje 2027. augusztus 31. A szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyes vagyontárgyakat adóztatna, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát vizsgálná.
2026-10-07 17:25:00
Nyári Zsolt okleveles adószakértő a BizniszPlusz podcast új adásában elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya.
2026-10-07 11:25:00
A kötelező nyugtaadat-szolgáltatás első hónapjában már több mint 12,3 millió nyugta adata érkezett be a NAV-hoz; a szeptemberben beküldött bizonylatok összértéke meghaladta a 32,6 milliárd forintot – tájékoztatott az adóhivatal. A NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazásával már csaknem 700 ezer elektronikus nyugtát állítottak ki.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS