Ezeknél a nagyvállalatoknál várhatók leginkább álláshirdetések

2023. 05. 09., 16:19

Nem kell létszámleépítésektől tartani a hazai nagyvállalatoknál, ugyanis jelentősen, 6 százalékról 2 százalékra mérséklődött az elbocsátásban gondolkodó cégek aránya. A teljes vállalati szektorban 0,7 százalékos létszámbővülés várható a következő egy évben – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index 2023 első negyedéves méréséből. Az egyéves tervek alapján legnagyobb eséllyel a 10 milliárd forint feletti éves árbevételű, az ágazatok közül az iparban, míg területileg a kelet- és nyugat-magyarországi cégeknél várható, hogy új kollégákkal bővülnek.

A KSH legfrissebb adata szerint tovább folytatódott a munkanélküliségi ráta emelkedése: a 2023. január-március időszakban a munkanélküliek száma 18 ezer fővel 199 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal, 4,1 százalékra nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A magyarországi, kétmilliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező cégek következő egy évre vonatkozó várakozásait vizsgáló K&H nagyvállalati növekedési index szerint viszont nem várható a ráta további emelkedése.

„Habár az előrejelzések szerint idén tovább emelkedhet a munkanélküliségi ráta, a nagyvállalatok egyéves tervei alapján nem kell tartani elbocsátási hullámtól. Hosszú távú bizakodásra adhat okot, hogy az előző negyedévi 6 százalékról 2 százalékra mérséklődött a létszámleépítésben gondolkodó cégek aránya. Ezzel párhuzamosan kismértékben, 5 százalékról 8 százalékra erősödött az új dolgozókat érintő foglalkoztatási szándék, míg a többség, 10-ből 9 vállalat nem tervez változtatni a munkaerő-létszámon. A teljes nagyvállalati szektorban így 0,7 százalékos létszámbővítés várható a következő egy évben, ami mindenképpen előrelépés az előző negyedévhez képest, amikor ez az arány negatív előjelű volt, tehát a cégek elbocsátásokat terveztek (-0,4százalék)” – részletezte az eredményeket Rajna Gábor, a K&H Vállalati ügyfelek divíziójának vezetője.

Nagyobb cég, nagyobb esély

Az éves árbevétel nagysága, az ágazat és a területi elhelyezkedés is nagymértékben befolyásolja a munkaerő-felvételi szándékot. Leginkább a 10 milliárd forint feletti éves árbevételű cégeknél várható toborzás (20 százalék), miközben a 4-9,9 milliárd forint közötti és a 2-3,9 milliárd forint közöttieknél ennél jóval visszafogottabb a létszámbővítési szándék (7 százalék és 5 százalék).

Az ágazatokat tekintve az iparban lehet a legtöbb (13 százalék), a kereskedelemben pedig a legkevesebb új kolléga (3 százalék), míg a szolgáltató szektor az átlaggal szinte azonos mértékben készül dolgozói létszámának bővítésére (9 százalék). Földrajzilag az ország két szélén minden nyolcadik cég, míg Közép-Magyarországon mindössze 4 százalékuk adhat fel álláshirdetést a következő egy évben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS