Ezeknél a nagyvállalatoknál várhatók leginkább álláshirdetések

2023. 05. 09., 16:19

Nem kell létszámleépítésektől tartani a hazai nagyvállalatoknál, ugyanis jelentősen, 6 százalékról 2 százalékra mérséklődött az elbocsátásban gondolkodó cégek aránya. A teljes vállalati szektorban 0,7 százalékos létszámbővülés várható a következő egy évben – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index 2023 első negyedéves méréséből. Az egyéves tervek alapján legnagyobb eséllyel a 10 milliárd forint feletti éves árbevételű, az ágazatok közül az iparban, míg területileg a kelet- és nyugat-magyarországi cégeknél várható, hogy új kollégákkal bővülnek.

A KSH legfrissebb adata szerint tovább folytatódott a munkanélküliségi ráta emelkedése: a 2023. január-március időszakban a munkanélküliek száma 18 ezer fővel 199 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal, 4,1 százalékra nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A magyarországi, kétmilliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező cégek következő egy évre vonatkozó várakozásait vizsgáló K&H nagyvállalati növekedési index szerint viszont nem várható a ráta további emelkedése.

„Habár az előrejelzések szerint idén tovább emelkedhet a munkanélküliségi ráta, a nagyvállalatok egyéves tervei alapján nem kell tartani elbocsátási hullámtól. Hosszú távú bizakodásra adhat okot, hogy az előző negyedévi 6 százalékról 2 százalékra mérséklődött a létszámleépítésben gondolkodó cégek aránya. Ezzel párhuzamosan kismértékben, 5 százalékról 8 százalékra erősödött az új dolgozókat érintő foglalkoztatási szándék, míg a többség, 10-ből 9 vállalat nem tervez változtatni a munkaerő-létszámon. A teljes nagyvállalati szektorban így 0,7 százalékos létszámbővítés várható a következő egy évben, ami mindenképpen előrelépés az előző negyedévhez képest, amikor ez az arány negatív előjelű volt, tehát a cégek elbocsátásokat terveztek (-0,4százalék)” – részletezte az eredményeket Rajna Gábor, a K&H Vállalati ügyfelek divíziójának vezetője.

Nagyobb cég, nagyobb esély

Az éves árbevétel nagysága, az ágazat és a területi elhelyezkedés is nagymértékben befolyásolja a munkaerő-felvételi szándékot. Leginkább a 10 milliárd forint feletti éves árbevételű cégeknél várható toborzás (20 százalék), miközben a 4-9,9 milliárd forint közötti és a 2-3,9 milliárd forint közöttieknél ennél jóval visszafogottabb a létszámbővítési szándék (7 százalék és 5 százalék).

Az ágazatokat tekintve az iparban lehet a legtöbb (13 százalék), a kereskedelemben pedig a legkevesebb új kolléga (3 százalék), míg a szolgáltató szektor az átlaggal szinte azonos mértékben készül dolgozói létszámának bővítésére (9 százalék). Földrajzilag az ország két szélén minden nyolcadik cég, míg Közép-Magyarországon mindössze 4 százalékuk adhat fel álláshirdetést a következő egy évben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 16., 09:20
A money.hu friss összesítése szerint több pénzintézet is kínál olyan gyerekszámla-csomagokat, amelyeknél nemcsak a számlavezetés és a bankkártya lehet ingyenes, hanem akár több tízezer forint jóváírást is kaphatnak az új ügyfelek.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS