Ezeknél a nagyvállalatoknál várhatók leginkább álláshirdetések

2023. 05. 09., 16:19

Nem kell létszámleépítésektől tartani a hazai nagyvállalatoknál, ugyanis jelentősen, 6 százalékról 2 százalékra mérséklődött az elbocsátásban gondolkodó cégek aránya. A teljes vállalati szektorban 0,7 százalékos létszámbővülés várható a következő egy évben – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index 2023 első negyedéves méréséből. Az egyéves tervek alapján legnagyobb eséllyel a 10 milliárd forint feletti éves árbevételű, az ágazatok közül az iparban, míg területileg a kelet- és nyugat-magyarországi cégeknél várható, hogy új kollégákkal bővülnek.

A KSH legfrissebb adata szerint tovább folytatódott a munkanélküliségi ráta emelkedése: a 2023. január-március időszakban a munkanélküliek száma 18 ezer fővel 199 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal, 4,1 százalékra nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A magyarországi, kétmilliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező cégek következő egy évre vonatkozó várakozásait vizsgáló K&H nagyvállalati növekedési index szerint viszont nem várható a ráta további emelkedése.

„Habár az előrejelzések szerint idén tovább emelkedhet a munkanélküliségi ráta, a nagyvállalatok egyéves tervei alapján nem kell tartani elbocsátási hullámtól. Hosszú távú bizakodásra adhat okot, hogy az előző negyedévi 6 százalékról 2 százalékra mérséklődött a létszámleépítésben gondolkodó cégek aránya. Ezzel párhuzamosan kismértékben, 5 százalékról 8 százalékra erősödött az új dolgozókat érintő foglalkoztatási szándék, míg a többség, 10-ből 9 vállalat nem tervez változtatni a munkaerő-létszámon. A teljes nagyvállalati szektorban így 0,7 százalékos létszámbővítés várható a következő egy évben, ami mindenképpen előrelépés az előző negyedévhez képest, amikor ez az arány negatív előjelű volt, tehát a cégek elbocsátásokat terveztek (-0,4százalék)” – részletezte az eredményeket Rajna Gábor, a K&H Vállalati ügyfelek divíziójának vezetője.

Nagyobb cég, nagyobb esély

Az éves árbevétel nagysága, az ágazat és a területi elhelyezkedés is nagymértékben befolyásolja a munkaerő-felvételi szándékot. Leginkább a 10 milliárd forint feletti éves árbevételű cégeknél várható toborzás (20 százalék), miközben a 4-9,9 milliárd forint közötti és a 2-3,9 milliárd forint közöttieknél ennél jóval visszafogottabb a létszámbővítési szándék (7 százalék és 5 százalék).

Az ágazatokat tekintve az iparban lehet a legtöbb (13 százalék), a kereskedelemben pedig a legkevesebb új kolléga (3 százalék), míg a szolgáltató szektor az átlaggal szinte azonos mértékben készül dolgozói létszámának bővítésére (9 százalék). Földrajzilag az ország két szélén minden nyolcadik cég, míg Közép-Magyarországon mindössze 4 százalékuk adhat fel álláshirdetést a következő egy évben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS