Erste: már ragaszkodnak az otthoni munkavégzéshez a munkavállalók

2024. 04. 17., 17:10

Az otthonról dolgozó munkavállalók harmada teljesen a lakóhelyéről látja el feladatait, míg a második leggyakoribb opció a heti három nap home office – derült ki az Erste felméréséből. A koronavírus-járvány alatt még kötelező rossznak tekintett otthoni munkavégzés lehetősége ma már a bank kérdőívét kitöltők 93 százaléka szerint alapvető vagy nagyon fontos.

A magyar alkalmazottak közel kétharmada szerint alapvető elvárás az otthoni munkavégzés lehetőségének biztosítása azokon a területeken, ahol erre mód van – derült ki az Erste Facebook-oldalán készült felméréséből.

„A nagyobb rugalmasságra már a koronavírus-járvány előtt is volt igény a hazai munkaerőpiacon, a pandémia azonban felerősítette ezt a folyamatot. Az Erstében 2021-től a munkaidő 60 százalékában otthonról dolgozhatnak a kollégák az erre alkalmas területeken. Aki ennél magasabb arányban, akár 100 százalékban szeretne otthonról dolgozni, annak a bank a távmunka lehetőségét is biztosítja, amivel a kollégák közel tíz százaléka él” – mondta Mihók Krisztina, az Erste HR-vezetője.


Az Erste rendszeresen kikéri munkatársai véleményét az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban, ezúttal viszont arra volt kíváncsi, hogyan vélekednek a kérdésről más cégek dolgozói. A felmérésből kiderült, hogy a többség számára a koronavírus-járvány idején megtapasztalt home office mára a szükségből lehetőséggé vált: sokan szeretnek – legalább részben – otthonról dolgozni, és nagyon sok munkahelyen van is erre lehetőség. A bank által megosztott kérdőívet kitöltő dolgozók 92 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a mostani munkahelyén lehet otthonról is dolgozni, és további 5 százalék válaszolta, hogy szerinte megoldható lenne a home office a munkakörében, de a munkáltatója nem engedélyezi azt.

Azon kitöltők közül, akiknél van, vagy lehetne home office, 61 százalék szerint alapvető, hogy a munkáltató engedélyezze az otthoni munkavégzést, míg további 32 százalék „nagyon fontosnak” gondolja, hogy legyen lehetőség távolról dolgozni. A budapesti válaszadók esetében az otthoni munkavégzés az átlagnál valamivel fontosabb (az alapvető és a nagyon fontos együtt közel 94 százalék), míg a vidékieknél valamivel alacsonyabb (kevesebb, mint 92 százalék). Nagyobbak a különbségek, ha az életkort nézzük. A fiatalabbaknak fontosabb, hogy a lakóhelyükről dolgozhassanak, mint az idősebbeknek: a 36 év alattiak közel 65 százaléka gondolta alapvetőnek az otthoni munkavégzés lehetőséget, míg a 36 év felettiek esetében ez kevesebb, mint 59 százalék.


Ahol lehetőség van a távoli munkavégzésre, a leggyakoribb felállás, hogy a munkavállaló teljes mértékben dolgozhat az otthonából – 33 százalék válaszolt így. (A budapestiek esetében ez az arány nem éri el a 28 százalékot, míg a vidékieknél meghaladja a 40 százalékot). A második leggyakoribb opció a heti három nap home office (26 százalék), melyet a heti négy (16 százalék), a heti kettő (15 százalék), majd a heti egy nap (6 százalék) követ. Bár a home office-ban tölthető napok számában az eredmények alapján nagyon megengedő a munkáltatók többsége, csak a kitöltők 62 százaléka rendelkezhet teljesen szabadon arról, hogy mikor dolgozik otthonról. A munkaadó a válaszadók 30 százalékának szabja meg részben, hogy mikor végezheti home office-ban a munkáját (például hétfőnként kötelező bejárni az irodába), 5 százalék pedig egyáltalán nem dönthet arról, mely napokon dolgozhat otthonról.


Az Erste arra is kíváncsi volt, mit szeretnek a munkavállalók az otthoni munkavégzésben, ezért közösségimédia-elemzésnek (social listening) vetette alá a home office-szal kapcsolatban született nyilvános felhasználói beszélgetéseket. Az elmúlt hat hónap magyar nyelvű társalgásaiból kiderül, hogy az otthoni munkavégzésben a rugalmasság mellett a spórolási lehetőséget is nagyon szeretik a munkavállalók. Amellett, hogy az utazással eltöltött idő sem terheli a napi rutint, sokan fejtették ki, hogy a részben vagy egészben otthonról történő munkavégzéssel a költségeiket is csökkenteni tudják, hiszen nem csak az ingázásra fordított összeget takarítják meg, de például a ruhatáruk is lassabban használódik el.

Többen számoltak be arról is, hogy hatékonyabbnak érzik magukat, amikor otthonról dolgoznak. A kevesebb lehetséges zavaró tényező miatt sokan írtak arról, hogy jobban tudnak koncentrálni, ha nem veszik körbe őket a kollégák, és egy-egy kérdés nem szakítja félbe az aktuális munkafolyamatot. Bár sokan érvelnek a teljes távmunka mellett, a „bejárós napokat” sem veti el teljesen az online közösség. A heti 1-2 nap irodai munkavégzés mellett is többen érvelnek, például azzal, hogy így van tér beszélgetni a kollégákkal, ami sokat segít a csapaton belüli jó viszony kialakításában és fenntartásában.

„Az Ersténél heti öt napból kettőt kell az irodában tölteni a kollégáknak, de azt ők döntik el, hogy egy hónapon belül melyek legyenek ezek a napok – lehet akár másfél hetet folyamatosan bent lenni, majd a maradék időben otthonról dolgozni. A bank a home office bevezetése óta eltelt években nem tapasztalt visszaesést a munkavégzés hatékonyságában, amihez az otthoni munkához szükséges infrastruktúra biztosítása mellett az Ersténél kialakított nagyon erős vállalati kultúrára is szükség van. Alapvető feltétel a bizalom és a felelősségvállalás. A vezetőknek bízniuk kell a munkatársaikban, hogy képesek akkor is jól gazdálkodni a munkaidejükkel, amikor otthonról dolgoznak. A kollégáknak pedig felelősséget kell vállalni a munkájukért, hogy ugyanolyan jól ellátják a feladatukat, mintha az irodában lennének” – tette hozzá Mihók Krisztina.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS