Erste: már ragaszkodnak az otthoni munkavégzéshez a munkavállalók

2024. 04. 17., 17:10

Az otthonról dolgozó munkavállalók harmada teljesen a lakóhelyéről látja el feladatait, míg a második leggyakoribb opció a heti három nap home office – derült ki az Erste felméréséből. A koronavírus-járvány alatt még kötelező rossznak tekintett otthoni munkavégzés lehetősége ma már a bank kérdőívét kitöltők 93 százaléka szerint alapvető vagy nagyon fontos.

A magyar alkalmazottak közel kétharmada szerint alapvető elvárás az otthoni munkavégzés lehetőségének biztosítása azokon a területeken, ahol erre mód van – derült ki az Erste Facebook-oldalán készült felméréséből.

„A nagyobb rugalmasságra már a koronavírus-járvány előtt is volt igény a hazai munkaerőpiacon, a pandémia azonban felerősítette ezt a folyamatot. Az Erstében 2021-től a munkaidő 60 százalékában otthonról dolgozhatnak a kollégák az erre alkalmas területeken. Aki ennél magasabb arányban, akár 100 százalékban szeretne otthonról dolgozni, annak a bank a távmunka lehetőségét is biztosítja, amivel a kollégák közel tíz százaléka él” – mondta Mihók Krisztina, az Erste HR-vezetője.


Az Erste rendszeresen kikéri munkatársai véleményét az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban, ezúttal viszont arra volt kíváncsi, hogyan vélekednek a kérdésről más cégek dolgozói. A felmérésből kiderült, hogy a többség számára a koronavírus-járvány idején megtapasztalt home office mára a szükségből lehetőséggé vált: sokan szeretnek – legalább részben – otthonról dolgozni, és nagyon sok munkahelyen van is erre lehetőség. A bank által megosztott kérdőívet kitöltő dolgozók 92 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a mostani munkahelyén lehet otthonról is dolgozni, és további 5 százalék válaszolta, hogy szerinte megoldható lenne a home office a munkakörében, de a munkáltatója nem engedélyezi azt.

Azon kitöltők közül, akiknél van, vagy lehetne home office, 61 százalék szerint alapvető, hogy a munkáltató engedélyezze az otthoni munkavégzést, míg további 32 százalék „nagyon fontosnak” gondolja, hogy legyen lehetőség távolról dolgozni. A budapesti válaszadók esetében az otthoni munkavégzés az átlagnál valamivel fontosabb (az alapvető és a nagyon fontos együtt közel 94 százalék), míg a vidékieknél valamivel alacsonyabb (kevesebb, mint 92 százalék). Nagyobbak a különbségek, ha az életkort nézzük. A fiatalabbaknak fontosabb, hogy a lakóhelyükről dolgozhassanak, mint az idősebbeknek: a 36 év alattiak közel 65 százaléka gondolta alapvetőnek az otthoni munkavégzés lehetőséget, míg a 36 év felettiek esetében ez kevesebb, mint 59 százalék.


Ahol lehetőség van a távoli munkavégzésre, a leggyakoribb felállás, hogy a munkavállaló teljes mértékben dolgozhat az otthonából – 33 százalék válaszolt így. (A budapestiek esetében ez az arány nem éri el a 28 százalékot, míg a vidékieknél meghaladja a 40 százalékot). A második leggyakoribb opció a heti három nap home office (26 százalék), melyet a heti négy (16 százalék), a heti kettő (15 százalék), majd a heti egy nap (6 százalék) követ. Bár a home office-ban tölthető napok számában az eredmények alapján nagyon megengedő a munkáltatók többsége, csak a kitöltők 62 százaléka rendelkezhet teljesen szabadon arról, hogy mikor dolgozik otthonról. A munkaadó a válaszadók 30 százalékának szabja meg részben, hogy mikor végezheti home office-ban a munkáját (például hétfőnként kötelező bejárni az irodába), 5 százalék pedig egyáltalán nem dönthet arról, mely napokon dolgozhat otthonról.


Az Erste arra is kíváncsi volt, mit szeretnek a munkavállalók az otthoni munkavégzésben, ezért közösségimédia-elemzésnek (social listening) vetette alá a home office-szal kapcsolatban született nyilvános felhasználói beszélgetéseket. Az elmúlt hat hónap magyar nyelvű társalgásaiból kiderül, hogy az otthoni munkavégzésben a rugalmasság mellett a spórolási lehetőséget is nagyon szeretik a munkavállalók. Amellett, hogy az utazással eltöltött idő sem terheli a napi rutint, sokan fejtették ki, hogy a részben vagy egészben otthonról történő munkavégzéssel a költségeiket is csökkenteni tudják, hiszen nem csak az ingázásra fordított összeget takarítják meg, de például a ruhatáruk is lassabban használódik el.

Többen számoltak be arról is, hogy hatékonyabbnak érzik magukat, amikor otthonról dolgoznak. A kevesebb lehetséges zavaró tényező miatt sokan írtak arról, hogy jobban tudnak koncentrálni, ha nem veszik körbe őket a kollégák, és egy-egy kérdés nem szakítja félbe az aktuális munkafolyamatot. Bár sokan érvelnek a teljes távmunka mellett, a „bejárós napokat” sem veti el teljesen az online közösség. A heti 1-2 nap irodai munkavégzés mellett is többen érvelnek, például azzal, hogy így van tér beszélgetni a kollégákkal, ami sokat segít a csapaton belüli jó viszony kialakításában és fenntartásában.

„Az Ersténél heti öt napból kettőt kell az irodában tölteni a kollégáknak, de azt ők döntik el, hogy egy hónapon belül melyek legyenek ezek a napok – lehet akár másfél hetet folyamatosan bent lenni, majd a maradék időben otthonról dolgozni. A bank a home office bevezetése óta eltelt években nem tapasztalt visszaesést a munkavégzés hatékonyságában, amihez az otthoni munkához szükséges infrastruktúra biztosítása mellett az Ersténél kialakított nagyon erős vállalati kultúrára is szükség van. Alapvető feltétel a bizalom és a felelősségvállalás. A vezetőknek bízniuk kell a munkatársaikban, hogy képesek akkor is jól gazdálkodni a munkaidejükkel, amikor otthonról dolgoznak. A kollégáknak pedig felelősséget kell vállalni a munkájukért, hogy ugyanolyan jól ellátják a feladatukat, mintha az irodában lennének” – tette hozzá Mihók Krisztina.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 12., 18:20
A Széchenyi Terv Plusz keretében megjelent „KKV Technológia Plusz Hitelprogram” című (GINOP Plusz-1.4.3-24) felhívás „B” hitelcélja esetében a beérkezett hitelkérelmek forrásigénye meghaladta a rendelkezésre álló keretet, támogatási kérelmeket január 15-ig lehet benyújtani – tájékoztatott a kormány a hivatalos pályázati portálon.
2026. 01. 12., 12:10
Ha a munkáltató fizetésképtelenné válik, a munkavállalókat is komoly hátrány érheti, hiszen akár jelentős munkabér-követelésük is felhalmozódhat. Hogyan kaphatják meg az elmaradt munkabért, ha a munkáltató nem rendelkezik a tartozások kifizetéséhez szükséges vagyonnal? Mikor jelent segítséget a Bérgarancia Alap? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  Rovathírek: HIPA

Minden korábbinál több magas hozzáadott értékű beruházás jellemezte a Magyarországra áramló külföldi működőtőke szerkezetét 2025-ben a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség adatai szerint, amelyek azt is megmutatják, hogy a kormányzati beruházásösztönzés szigorú feltételrendszerének egyre több hazai cég is megfelel.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.
Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS