A kékgalléros álláshirdetésekben piacvezető Jófogás és a GKI Digital közös reprezentatív munkaerőpiaci kutatását július és augusztus folyamán több mint 5700-an töltötték ki. Az eredmények alapján képet kaphatunk a kékgalléros dolgozók munkaerőpiaci helyzetéről, hitelkitettségéről és a munkaerő-megtartást segítő tényezőkről.
A KSH adatai szerint 2019 eleje és 2021 második negyedéve között a kékgallérosok körében több mint 30 százalékkal nőtt a munkanélküliség, míg az összes munkanélküli 62 százalékát a kékgallérosok adják. A csaknem másfél éves időszakban a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások körében megközelítőleg 30 ezer álláskeresővel, több mint másfélszeresére nőtt a munkanélküliség – ezzel ők képezik a leginkább kitett kékgalléros munkavállalói réteget is.
Ha iparáganként nézzük, a legnagyobb bércsökkenéseket a vendéglátóiparhoz, turizmushoz, rendezvényszervezéshez (30 százalék), a mezőgazdasághoz (16 százalék), a logisztikához, fuvarozáshoz, raktározáshoz (13 százalék), illetve az iparhoz, feldolgozóiparhoz és gyártáshoz (12százalék) kapcsolódó területeken látjuk. Azonban a 2020-as sokkhatás okozta visszaesés után 2021 nyár elején már a helyreállás jelei mutatkoznak a munkaerő-piacon. A járványhelyzet kezdetén a betöltetlen állások száma több mint hatszorosa volt a nyilvántartott álláskeresők számának, míg ez 2021 első negyedévére lecsökkent: ötször többen keresnek állást, mint amennyi betöltetlen pozíció van.
„A munkahelyváltás három legfőbb oka a kékgalléros dolgozók részéről a fizetéssel való elégedetlenség, az anyagi fejlődés vagy az elismerés hiánya volt. A kékgallérosok számára ezzel szemben pedig a bejelentett munka, a fizetés és a biztos munkahely számít a három legfontosabb értéknek. Ez utóbbi korántsem meglepő, ha visszagondolunk a járványhelyzet miatti elbocsátáshullámokra. Így ma egy vállalat Covid-állósága is egyre komolyabb szerepet játszik a munkavállalók döntésében” – emelte kiMadar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója.
Ahogy a Jófogás és a GKI Digital közös reprezentatív kutatásából kiderül, a kékgalléros munkavállalók 21 százaléka a COVID időszakában váltott és/vagy kezdett el dolgozni jelenlegi munkahelyén. A külföldre távozott szakmunkások azonban jellemzően nem tértek vissza,mert a turizmus és vendéglátás kivételével más ágazatok nem álltak le. A munkavállalók megtartása ezzel együtt is egyre nehezebb és költségesebb, különös tekintettel arra, hogy az azonos földrajzi területeken található piaci szereplők gyakorlatilag ugyanazon munkavállalók megszerzéséért küzdenek. Ebben a tekintetben egyértelműen előremutató, hogy a kutatás szerint a könnyebben tanulható szakmák esetében a munkáltató sok esetben kezébe vette a képzést/átképzést, és házon belül oldják meg az utánpótlást. Ezen kívül pedig még a korábbiaknál is népszerűbbé vált a munkaerő-kölcsönzés és a határozott idejű/szezonális foglalkoztatási forma.
Mindeközben a kékgalléros pozíciók esetében, a jelentkezők részéről is egyre komolyabb elvárás a transzparencia (pl. gyors visszajelzés az állásra jelentkezőknek, elvárások és fizetés pontos feltüntetése az álláshirdetésekben, előrelépési és képzési lehetőségek) valamint a lojalitási programok megléte.
„A munkáltatók béren felüli juttatásként leginkább bejárási és étkezési támogatást, valamint egészségügyi ellátást és szűrővizsgálatokat biztosítanak a kékgallérosoknak. Azonban a kutatásunkból kiderült, hogy a leginkább vágyott juttatás az időszakos bónusz vagy prémium lenne, ami jelentős megtartó erőt is gyakorolhatna. Különös tekintettel a továbbra is átlag alatti kékgalléros fizetésekre” – hangsúlyozta Palocsay Géza, a Jófogást üzemeltető Adevinta Classified Media Hungary Kft. ügyvezetője.
A kékgalléros munkavállalók átlagos nettó havi jövedelme 265.337 forint, ami 52.047 forintttal marad el az átlag munkavállalók bérétől. Több mint egyharmaduk pedig 200 ezer forint alatt keres havonta. Ráadásul a kékgallérosok 55 százalékának van hitele, amely átlagos törlesztőrészlete havonta megközelítőleg 70 ezer forint, de a válaszadók közel negyede 100 ezer forint feletti összeget fizet havi hiteltörlesztésként.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.