Ennyivel keresnek kevesebbet a kékgallérosok az átlagnál

2021. 10. 03., 12:00

A kékgalléros álláshirdetésekben piacvezető Jófogás és a GKI Digital közös reprezentatív munkaerőpiaci kutatását július és augusztus folyamán több mint 5700-an töltötték ki. Az eredmények alapján képet kaphatunk a kékgalléros dolgozók munkaerőpiaci helyzetéről, hitelkitettségéről és a munkaerő-megtartást segítő tényezőkről.

A KSH adatai szerint 2019 eleje és 2021 második negyedéve között a kékgallérosok körében több mint 30 százalékkal nőtt a munkanélküliség, míg az összes munkanélküli 62 százalékát a kékgallérosok adják. A csaknem másfél éves időszakban a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások körében megközelítőleg 30 ezer álláskeresővel, több mint másfélszeresére nőtt a munkanélküliség – ezzel ők képezik a leginkább kitett kékgalléros munkavállalói réteget is.

Ha iparáganként nézzük, a legnagyobb bércsökkenéseket a vendéglátóiparhoz, turizmushoz, rendezvényszervezéshez (30 százalék), a mezőgazdasághoz (16 százalék), a logisztikához, fuvarozáshoz, raktározáshoz (13 százalék), illetve az iparhoz, feldolgozóiparhoz és gyártáshoz (12százalék) kapcsolódó területeken látjuk. Azonban a 2020-as sokkhatás okozta visszaesés után 2021 nyár elején már a helyreállás jelei mutatkoznak a munkaerő-piacon. A járványhelyzet kezdetén a betöltetlen állások száma több mint hatszorosa volt a nyilvántartott álláskeresők számának, míg ez 2021 első negyedévére lecsökkent: ötször többen keresnek állást, mint amennyi betöltetlen pozíció van.

„A munkahelyváltás három legfőbb oka a kékgalléros dolgozók részéről a fizetéssel való elégedetlenség, az anyagi fejlődés vagy az elismerés hiánya volt. A kékgallérosok számára ezzel szemben pedig a bejelentett munka, a fizetés és a biztos munkahely számít a három legfontosabb értéknek. Ez utóbbi korántsem meglepő, ha visszagondolunk a járványhelyzet miatti elbocsátáshullámokra. Így ma egy vállalat Covid-állósága is egyre komolyabb szerepet játszik a munkavállalók döntésében” – emelte kiMadar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója.

Ahogy a Jófogás és a GKI Digital közös reprezentatív kutatásából kiderül, a kékgalléros munkavállalók 21 százaléka a COVID időszakában váltott és/vagy kezdett el dolgozni jelenlegi munkahelyén. A külföldre távozott szakmunkások azonban jellemzően nem tértek vissza,mert a turizmus és vendéglátás kivételével más ágazatok nem álltak le. A munkavállalók megtartása ezzel együtt is egyre nehezebb és költségesebb, különös tekintettel arra, hogy az azonos földrajzi területeken található piaci szereplők gyakorlatilag ugyanazon munkavállalók megszerzéséért küzdenek. Ebben a tekintetben egyértelműen előremutató, hogy a kutatás szerint a könnyebben tanulható szakmák esetében a munkáltató sok esetben kezébe vette a képzést/átképzést, és házon belül oldják meg az utánpótlást. Ezen kívül pedig még a korábbiaknál is népszerűbbé vált a munkaerő-kölcsönzés és a határozott idejű/szezonális foglalkoztatási forma.

Mindeközben a kékgalléros pozíciók esetében, a jelentkezők részéről is egyre komolyabb elvárás a transzparencia (pl. gyors visszajelzés az állásra jelentkezőknek, elvárások és fizetés pontos feltüntetése az álláshirdetésekben, előrelépési és képzési lehetőségek) valamint a lojalitási programok megléte.

„A munkáltatók béren felüli juttatásként leginkább bejárási és étkezési támogatást, valamint egészségügyi ellátást és szűrővizsgálatokat biztosítanak a kékgallérosoknak. Azonban a kutatásunkból kiderült, hogy a leginkább vágyott juttatás az időszakos bónusz vagy prémium lenne, ami jelentős megtartó erőt is gyakorolhatna. Különös tekintettel a továbbra is átlag alatti kékgalléros fizetésekre” – hangsúlyozta Palocsay Géza, a Jófogást üzemeltető Adevinta Classified Media Hungary Kft. ügyvezetője.

A kékgalléros munkavállalók átlagos nettó havi jövedelme 265.337  forint, ami 52.047 forintttal marad el az átlag munkavállalók bérétől. Több mint egyharmaduk pedig 200 ezer forint alatt keres havonta. Ráadásul a kékgallérosok 55 százalékának van hitele, amely átlagos törlesztőrészlete havonta megközelítőleg 70 ezer forint, de a válaszadók közel negyede 100 ezer forint feletti összeget fizet havi hiteltörlesztésként.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-07-11 20:30:51
A júniusi négy új minősítéssel együtt már huszonöt magyar szálláshely került be a világszerte ismert Michelin Guide által ajánlott szálláshelyek közé - ismertette szerdán a Magyar Turisztikai Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 07. 03., 08:25
epizód: 2024 / 13   |   hossz: 20:51
Az OFA Nonprofit Kft. „Az év felelős foglalkoztatója” pályázat keretében évről évre összegyűjti és díjazza azokat a hazai munkáltatókat, akik kiemelkedő tevékenységet folytatnak a foglalkoztatás területén. A cég közzé is teszi azokat a jó gyakorlatokat, amelyek hozzájárulnak a terület fejlődéséhez. A díjakat, amelyekre 2024-ben július 19-ig lehet pályázni, öt kategóriában osztják ki: kisvállalkozások, középvállalkozások, nagyvállalatok I-II., illetve egyéb gazdálkodó szervezetek. Kiosztanak különdíjakat is, amelyek különösen érdekesek, hiszen gyakran olyan innovatív ötleteket takarnak, amelyeket nem feltétlenül a pénz motivált – mondta el Endrész Alexandra programvezető.
2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS