Ma az egyik legnagyobb kihívás a hazai pályakezdő mérnökök esetében az, hogy az egyetemeken elsajátított elméleti tudást, hogyan képesek alkalmazni a gyakorlatban. Az ismereteik javarészt megvannak arról, hogy mit kellene tenniük, de a rájuk váró feladatok megoldásához szükséges képességek, készségek még rendszeresen fejlesztésre szorulnak – derül ki az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) és a vezető európai munkaerő-közvetítő vállalat, a Tech People legfrissebb, 2021. májusában készített közös kutatásából, amely Magyarország 75 legmeghatározóbb, száz főnél több műszaki szakembert foglalkoztató gyártó- és termelővállalat felsővezetőinek személyes megkérdezésén alapul. A felmérés rámutat, hogy a műszaki felsőoktatás hatékonyságát, a piacra lépő friss mérnökök munkára való alkalmasságát javítandó a cégeknek és az egyetemeknek a jelenleginél jóval szorosabban kellene együttműködniük, mert a fiatalok a legmodernebb technológiákat, gyártási folyamatokat, illetve a projektmenedzsment szemléletet, az eredményes csapatmunkát és az egyéni döntéshozatal felelősségét kizárólag vállalati környezetben ismerhetik meg igazán.
„Jobban állunk, mint pár éve, de még messze az ideális állapot a hazai mérnökképzésben. Javult a pályakezdők nyelvtudása, a motiváltságuk, megalapozottabb az elméleti tudásuk, erősödött az informatikai hátterük, viszont a többség még mindig híján van a releváns szakmai tapasztalatoknak, gyakorlati tudásnak, így a problémamegoldó- és kooperációs képességük, a munkához való hozzáállásuk is fejlesztendő, ami sokszor azzal jár, hogy a belépés után 6-9 hónappal mondhatjuk egy-egy pályakezdő mérnökről, hogy tudásuk elérte a piacképes szintet, így a saját szakterületén teljes értékű munkát képes végezni az adott cégnél” – emeli ki Berkó Bence.
A kutatást végző egyik fél, a Tech People szakértője a nehézségek okait részben oda vezeti vissza, hogy az egyetemeken zajló oktatás tárgyi, személyi és költségvetési okokból nem képes lépést tartani a gyártó- és termelővállalatoknál zajló fejlődéssel.
A felmérés rámutat, hogy a műszaki felsőoktatás ma is a lehető legmagasabb szintű elméleti tudással igyekszik felvértezni a hallgatókat, akik azonban a diplomaszerzés után szembesülnek azzal, hogy a meglévő tudásuk sokszor nem konvertálható át gyakorlati jártasságra valódi vállalati környezetben. Emiatt, a kutatásba bevont vállalati mérnökszakemberek egybehangzó állítása szerint egész korán meg kellene ismertetni a fiatalokat azzal, hogy a vállalati környezet ma mit vár el egy mérnöktől, legyen szó informatikai, építőipari, elektronikai, gépgyártó, vagy más gyártó-termelő szektorról. Az Ipar 4.0 korába lépve a naprakész tudással rendelkező, a trendeket követő szakemberekre van és lesz szükség, emiatt Magyarországon is másképpen kell a jövő mérnökeit felkészíteni az előttük álló szakmai kihívásokra – állítják egybehangzóan a megkérdezettek.
A válaszadó szakértők az egyetemek és a vállalatok szorosabb kooperációjában látják a hazai mérnökképzés-színvonal emelésének lehetőségét. Ennek keretében az egyetemek és a vállalatok olyan együttműködésekre léphetnének egymással, amelyek révén jobban felismerhetők és fejleszthetők lennének az oktatók és hallgatók most még hiányos gyakorlati ismeretei.
A felsőfokú intézmények részéről ez megkövetelné, hogy tanáraik és diákjaik számára biztosítsák a továbbképzést, az önfejlesztést úgy, hogy a vállalatoknál vagy az egyetemi képzés keretében a vállalatok képviselőinek segítségével ismerhessék meg a legújabb technológiákat, megoldásokat, folyamatokat, és ezekkel frissíthessék lexikális tudásukat.
Másrészről a cégeknél a saját, gyakorlati-fókuszú képzéseik és gyakornoki programjaik során hangsúlyosabbá kell tenni a hozzájuk érkező, tanulni vágyó fiatalok körében a szakmai ismeretek megosztása mellett az olyan készségek fejlesztését is, mint a csapatmunkában való részvétel támogatása, a prezentációs készségek fejlesztése, az önálló projektfeladatok biztosítása, vagy a vállalaton belüli proaktív kommunikáció elősegítése.
Az EJMSZ pont emiatt – felismerve ezt a szükségletet – is egy olyan, saját tantárgy létrehozásán dolgozik, amely ezeknek a kompetenciáknak a fejlesztését célozza meg.
A kutatásba bevont megkérdezettek többsége azt is kiemelte, hogy a fiatal mérnökök nyelvtudását – mint az egyik leginkább szükséges készséget – azzal lehetne erősíteni, ha bizonyos szakismereteket átadó interaktív egyetemi órák, vagy foglalkozások idegen nyelven zajlanának, így mindenki rá lenne szorítva arra, hogy ne az anyanyelvén fejezze ki a gondolatait, javaslatait.
A mérnökök rugalmasabb, a piaci igényekre szabott képzését azért is látják egyre sürgetőbbnek és indokoltnak a vállalatokat képviselő válaszadók, mert a következő évek ipari trendjei még inkább azt vetítik előre, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése, a globális digitalizáció, a virtualizáció, a robotika fejlődése és az automatizálás teljesen átformálja a gyártó- és termelővállalatok működését. Ezek a folyamatok már zajlanak, és olyan szakembereket követelnek, akik gyorsan, hatékonyan adaptálják a különböző helyzeteket, kreatív problémamegoldók, valamint képesek folyamatosan megújulni, fejlődni.
(Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség és a Tech People közös online, vállalati kutatása 2021. májusában készült.)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.