Ennyi idő alatt lesz piacképes mérnök a pályakezdőkből

2021. 06. 28., 19:00

Ma az egyik legnagyobb kihívás a hazai pályakezdő mérnökök esetében az, hogy az egyetemeken elsajátított elméleti tudást, hogyan képesek alkalmazni a gyakorlatban. Az ismereteik javarészt megvannak arról, hogy mit kellene tenniük, de a rájuk váró feladatok megoldásához szükséges képességek, készségek még rendszeresen fejlesztésre szorulnak – derül ki az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) és a vezető európai munkaerő-közvetítő vállalat, a Tech People legfrissebb, 2021. májusában készített közös kutatásából, amely Magyarország 75 legmeghatározóbb, száz főnél több műszaki szakembert foglalkoztató gyártó- és termelővállalat felsővezetőinek személyes megkérdezésén alapul. A felmérés rámutat, hogy a műszaki felsőoktatás hatékonyságát, a piacra lépő friss mérnökök munkára való alkalmasságát javítandó a cégeknek és az egyetemeknek a jelenleginél jóval szorosabban kellene együttműködniük, mert a fiatalok a legmodernebb technológiákat, gyártási folyamatokat, illetve a projektmenedzsment szemléletet, az eredményes csapatmunkát és az egyéni döntéshozatal felelősségét kizárólag vállalati környezetben ismerhetik meg igazán.

„Jobban állunk, mint pár éve, de még messze az ideális állapot a hazai mérnökképzésben. Javult a pályakezdők nyelvtudása, a motiváltságuk, megalapozottabb az elméleti tudásuk, erősödött az informatikai hátterük, viszont a többség még mindig híján van a releváns szakmai tapasztalatoknak, gyakorlati tudásnak, így a problémamegoldó- és kooperációs képességük, a munkához való hozzáállásuk is fejlesztendő, ami sokszor azzal jár, hogy a belépés után 6-9 hónappal mondhatjuk egy-egy pályakezdő mérnökről, hogy tudásuk elérte a piacképes szintet, így a saját szakterületén teljes értékű munkát képes végezni az adott cégnél” – emeli ki Berkó Bence.

A kutatást végző egyik fél, a Tech People szakértője a nehézségek okait részben oda vezeti vissza, hogy az egyetemeken zajló oktatás tárgyi, személyi és költségvetési okokból nem képes lépést tartani a gyártó- és termelővállalatoknál zajló fejlődéssel.

A felmérés rámutat, hogy a műszaki felsőoktatás ma is a lehető legmagasabb szintű elméleti tudással igyekszik felvértezni a hallgatókat, akik azonban a diplomaszerzés után szembesülnek azzal, hogy a meglévő tudásuk sokszor nem konvertálható át gyakorlati jártasságra valódi vállalati környezetben. Emiatt, a kutatásba bevont vállalati mérnökszakemberek egybehangzó állítása szerint egész korán meg kellene ismertetni a fiatalokat azzal, hogy a vállalati környezet ma mit vár el egy mérnöktől, legyen szó informatikai, építőipari, elektronikai, gépgyártó, vagy más gyártó-termelő szektorról. Az Ipar 4.0 korába lépve a naprakész tudással rendelkező, a trendeket követő szakemberekre van és lesz szükség, emiatt Magyarországon is másképpen kell a jövő mérnökeit felkészíteni az előttük álló szakmai kihívásokra – állítják egybehangzóan a megkérdezettek.

A válaszadó szakértők az egyetemek és a vállalatok szorosabb kooperációjában látják a hazai mérnökképzés-színvonal emelésének lehetőségét. Ennek keretében az egyetemek és a vállalatok olyan együttműködésekre léphetnének egymással, amelyek révén jobban felismerhetők és fejleszthetők lennének az oktatók és hallgatók most még hiányos gyakorlati ismeretei.

A felsőfokú intézmények részéről ez megkövetelné, hogy tanáraik és diákjaik számára biztosítsák a továbbképzést, az önfejlesztést úgy, hogy a vállalatoknál vagy az egyetemi képzés keretében a vállalatok képviselőinek segítségével ismerhessék meg a legújabb technológiákat, megoldásokat, folyamatokat, és ezekkel frissíthessék lexikális tudásukat.

Másrészről a cégeknél a saját, gyakorlati-fókuszú képzéseik és gyakornoki programjaik során hangsúlyosabbá kell tenni a hozzájuk érkező, tanulni vágyó fiatalok körében a szakmai ismeretek megosztása mellett az olyan készségek fejlesztését is, mint a csapatmunkában való részvétel támogatása, a prezentációs készségek fejlesztése, az önálló projektfeladatok biztosítása, vagy a vállalaton belüli proaktív kommunikáció elősegítése.

Az EJMSZ pont emiatt – felismerve ezt a szükségletet – is egy olyan, saját tantárgy létrehozásán dolgozik, amely ezeknek a kompetenciáknak a fejlesztését célozza meg.

A kutatásba bevont megkérdezettek többsége azt is kiemelte, hogy a fiatal mérnökök nyelvtudását – mint az egyik leginkább szükséges készséget – azzal lehetne erősíteni, ha bizonyos szakismereteket átadó interaktív egyetemi órák, vagy foglalkozások idegen nyelven zajlanának, így mindenki rá lenne szorítva arra, hogy ne az anyanyelvén fejezze ki a gondolatait, javaslatait.

A mérnökök rugalmasabb, a piaci igényekre szabott képzését azért is látják egyre sürgetőbbnek és indokoltnak a vállalatokat képviselő válaszadók, mert a következő évek ipari trendjei még inkább azt vetítik előre, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése, a globális digitalizáció, a virtualizáció, a robotika fejlődése és az automatizálás teljesen átformálja a gyártó- és termelővállalatok működését. Ezek a folyamatok már zajlanak, és olyan szakembereket követelnek, akik gyorsan, hatékonyan adaptálják a különböző helyzeteket, kreatív problémamegoldók, valamint képesek folyamatosan megújulni, fejlődni.

(Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség és a Tech People közös online, vállalati kutatása 2021. májusában készült.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS