Elfogadóak a kollégák a megváltozott munkaképességűekkel szemben

2022. 06. 30., 18:53

A megváltozott munkaképességű emberek 82 százaléka úgy érzékeli, hogy kollégáik elfogadóak és nyitottak velük szemben. Azok a munkavállalók, akik dolgoznak vagy korábban dolgoztak együtt megváltozott munkaképességű személlyel, többségükben pozitívan nyilatkoztak a közös munkáról, illetve nem tapasztaltak különbséget ép munkavállalókhoz képest, negatív élményről mindössze 4 százalékuk számolt be – derül ki a Profession.hu friss kutatásából.

Az állásportál országos reprezentatív felmérésébe 1251 embert vontak be, 11 százalékuk megváltozott munkaképességű volt. Ez utóbbi csoporton belül a felmérésben résztvevők 17 százaléka mozgássérült, 8, illetve 6 százaléka hallás és látássérült, 3 százaléka halmozottan sérült, 2 százaléka autista és 1 százaléka beszédfogyatékos, míg 53 százalékuk valamilyen egyéb egészségkárosodással él.

A válaszokból kiderült, hogy Magyarországon minden tízedik potenciális munkavállaló megváltozott munkaképességű, de csak a felük rendelkezik erről hivatalos hatósági bizonyítvánnyal.

A kutatásban résztvevő megváltozott munkaképességű emberek több mint fele dolgozott már korábban, míg 45 százalékuk jelenleg is aktív. Az érintettek 43 százaléka valamilyen fizikai, 37 százaléka szellemi munkát végez, 15 százalékuk pedig vezetői pozícióban dolgozik. A halmozottan sérült munkavállalók kizárólag az első kategóriában találtak eddig munkalehetőséget, míg közép és felsővezetőként leginkább a mozgássérült emberek tudtak elhelyezkedni.

Arra is rámutattak, hogy a koronavírus miatti lezárásokat követően ismét munkaerőhiányról számol be a magyarországi cégek döntő többsége. A csaknem félmillió megváltozott munkaképességű embernek azonban csak a fele talált magának állást. Ezen belül alig több mint harmaduk tudott elhelyezkedni a versenyszférában, többségük állami vagy civil területen aktív. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS