Ekkortól dolgozhatnak a Nyári diákmunka programban

2021. 06. 23., 15:30

Július 1-jétől munkába állhatnak az idei Nyári diákmunka programra jelentkező fiatalok, akik így a turizmus-vendéglátásban is hozzájárulhatnak a sikeres újrainduláshoz – emlékeztetett Schanda Tamás, az ITM államtitkára szerdán a tárca MTI-nek küldött közleményében.

A kormány 3 milliárd forintos keretösszegű programjával 16-25 év közötti, nappali képzésben tanuló középiskolásokat, egyetemistákat juttat szünidős álláshoz – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára.

A diákok a programnak köszönhetően vagy önkormányzati, vagy a mezőgazdaság, a turizmus-vendéglátás területén folytatott nyári munkára jelentkezhetnek, legfeljebb két hónapra. A helyhatóságoknál maximum napi 6, a vállalkozásoknál akár napi 8 órában dolgozhatnak majd. Az önkormányzati munkáltató a teljes munkabért megkapja bértámogatásként. A cégek számára a munkabér összegének háromnegyedét téríti meg a kormány.

Schanda Tamás a közleményben hangsúlyozta, hogy a diákmunka a fiatalok és foglalkoztatóik szempontjából is nagyon hasznos lehetőség. A tanulóknak, hallgatóknak a korai munkatapasztalat megszerzése mellett tisztességes jövedelmet biztosít, a cégek pedig a mezőgazdasági idénymunkák miatt és az idegenforgalmi főszezonban megsokasodó feladatokhoz vehetnek így igénybe állandó munkatársaik mellett külső segéderőt.

Az államtitkár hozzátette: a kormány 2013 óta 210 ezer fiatal nyári munkavégzését támogatta összesen mintegy 20 milliárd forinttal. A Vállalkozások munkaerő támogatása programban pedig idén már több mint hatezer 25 év alatti álláskereső elhelyezkedéséhez járult hozzá több mint 3 milliárd forinttal.

Illés Boglárka, a Fidelitas elnöke elmondta: „Magyarország a munka alapú társadalom stabil pillérein nyugszik, aminek a megerősítése az elmúlt évtized kormányzásának köszönhető. Ahogy vége a tanévnek, és jön a nyár, nagyon sok fiatal szeretné hasznosan eltölteni a szünidejét, munkatapasztalattal gazdagodni. A nyári diákmunka program ebben óriási segítséget nyújt, hiszen a kormányzati bértámogatásnak köszönhetően még inkább +megéri+ őket foglalkoztatni”.

Hozzátette, hogy a kezdeményezés a korábbi években tagjaik szerint is nagy sikert aratott, ezért a Fidelitas részéről javasolták a kormánynak, hogy fontolja meg annak ismételt elindítását. Emellett szól a diákok önálló jövedelemhez jutásán túl az is, hogy az így megszerzett gyakorlat megkönnyíti későbbi elhelyezkedésüket.

„A program elindításával a kormány ismét bizonyította, hogy a fiatalok mindenben számíthatnak rá” – áll a közleményben.

A program részletei a munka.hu oldalon érhetők el. A diákok június 15-e óta regisztrálhatnak a járási vagy fővárosi kerületi hivataloknál. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS