A jelenlegi jogszabályi környezet újragondolása további 30 ezer magyar munkavállaló megszólítását jelentené – állítja az összesen 420 ezer atipikus keretek között foglalkoztatott dolgozók kétharmadát képviselő tagszervezeteik legfrissebb adatai alapján a DiákÉSZ, a KÖZÉSZ és az MMOSZ.
Az iskolaszövetkezetekben dolgozó diákok korcsoportjai jelentős különbségeket mutatnak a munkavállalás időszakában és gyakoriságában. A szabályozás szerint az iskolaszövetkezetekben csak aktív, nappali tagozatos hallgatók, valamint 25 éves korig a passzív, nappali tagozatos hallgatók dolgozhatnak.
A Munka Törvénykönyve (Mt.) alapján 15 éves kortól lehet munkát végezni, 15 év alatt csak speciális esetekben, mint például gyermekszínész, gyámhatósági engedéllyel. Az ilyen korai életkorban történő foglalkoztatás azonban elenyésző. A 2023-as adatok elemzése során látható, hogy a dolgozó diákok több mint 95 százalékát a 16-27 éves korosztály adja. Ez összhangban van a diákmunka jellegével, ahol a tanulás az elsődleges prioritás. A középiskolások (18 év alattiak) esetében a tanulmányi kötelezettségek kötöttebbek, ami megmagyarázza, hogy miért ugrik meg a dolgozó diákok aránya nyáron, amikor a diákok szabadabbak, és több időt tudnak munkavégzésre fordítani.
A 18-22 éves korosztály, amely főként főiskolai és egyetemi hallgatókat foglal magában, inkább a folyamatos munkavégzésre rendezkedik be. Ennek oka lehet, hogy a felsőoktatási tanulmányok több rugalmasságot és önállóságot biztosítanak, lehetővé téve a diákok számára, hogy munkájukat a tanulmányi kötelezettségeik mellett is el tudják látni.
Majzik Nándor, a DiákÉSZ-főtitkára szerint, az iskolaszövetkezetek által kínált diákmunkák terén megfigyelhető, hogy a diákok körülbelül fele-fele arányban végeznek fizikai és szellemi munkát. Ez az arány a diákok korának előrehaladtával egyre inkább eltolódik a szellemi munkák felé. Ez részben annak tulajdonítható, hogy a középiskolás diákok még nem rendelkeznek olyan speciális készségekkel és tapasztalatokkal, amelyek szakmai munkavégzéshez szükségesek. Ezzel szemben az egyetemi és főiskolai hallgatók már egyre inkább szakirányú munkákat vállalnak, amelyek kapcsolódnak tanulmányaikhoz és hosszú távú karrierjük építéséhez.
A fizikai munkák közé tartoznak a mezőgazdasági munkák, a feldolgozóipari és gyári tevékenységek, valamint a csomagolás és címkézés. A kereskedelemben gyakoriak az árufeltöltő, pénztáros és ruhabolti eladói pozíciók. Ezek a munkák kevesebb szakmai előképzettséget igényelnek, és gyakran a középiskolás diákok számára kínálnak lehetőséget a munkatapasztalat megszerzésére.
Az irodai munkák két fő csoportra oszthatók. Az egyik a betanított irodai munka, mint például az adminisztratív kisegítés, adatrögzítés és egyéb hasonló feladatok. Ezek a munkák alapvető szervezeti készségeket és irodai rutint nyújtanak a diákoknak. A másik csoportba a szakmai jellegű munkák tartoznak, mint például a pénzügyi vagy mérnöki gyakornoki pozíciók. Ezek a munkák szorosabban kapcsolódnak a diákok szakirányú tanulmányaihoz, és lehetőséget biztosítanak számukra a szakterületükön való elmélyülésre és releváns munkatapasztalat megszerzésére.
Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy bármilyen típusú diákmunka értékes tapasztalatokat és készségeket nyújthat. Munkalehetőséget biztosít a diákok számára, hogy pénzt keressenek, ami önmagában is fontos, különösen a diákévek alatt, amikor a pénzügyi önállóság kialakítása kiemelt jelentőséggel bírhat. Továbbá, a munkavállalás során a diákok olyan alapvető munkahelyi készségekre tehetnek szert, amelyek a későbbi karrierjük során is hasznosak lehetnek. Ilyenek például a csapatban való munkavégzés, a munkahelyi felelősségvállalás, az elvárások kezelése, valamint az időbeosztás és a határidők betartása. A diákmunka nemcsak lehetőség a pénzkeresetre és a szakmai tapasztalatok gyűjtésére, hanem fontos lépés a munka világába való beilleszkedésben és a személyes fejlődésben is.
A magyar HR-szolgáltatói piac kiemelt rendezettséget mutat, minden korosztály és a munka világának szinte minden terültén hathatós segítséget nyújt a munkát keresők és a munkást keresők számára egyaránt. A különböző piaci szereplők cégcsoportba rendezetten élethosszon át tartó támogatást nyújtanak, kezdve a tanulmányaikat végző diákoktól, a végzett karrierjüket építő fiatalokon át egészen a még lelkes, élettapasztalattal rendelkező és egészségüket megőrzött szépkorúakig.
A Magyar Munkaerő-Kölcsönzők Országos Szövetségébe tömörült cégek a tanulmányok befejezésétől a nyugdíj eléréséig kínálnak munkalehetőségeket vagy akár támogatást egy munkahelyváltásban. Az aktív keresőképes időszak életünk leghosszabb ciklusa a munka világában, így nagy jelentőséggel bír, hogy ez alatt milyen lehetőségeket és támogatást kap egy munkavállaló.
„Szövetségünk tagjai megfelelő minőségben végzik a támogató tevékenységet. Ezt erősíti az a tény is, hogy évről évre nő a kölcsönzött munkavállalók száma a tagjaink körében” – állítja Csizmadia Gábor MMOSZ-elnök.
A magyar munkaerőpiac mutatói pozitívan alakulnak több szempontból is. A KSH adatai alátámasztják, hogy országosan a 2023. IV. negyedév elején a 2022. év azonos időszakához képest mintegy 25 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. A foglalkoztatottak korcsoportos adatait megvizsgálva látható, hogy az 55+-os korosztályban a legnagyobb a munkaerő beáramlása jelenleg, az előző évhez képest 57 ezer fővel növekedett.
Egy szűkebb speciális kört vizsgálva, az MMOSZ tagságának körében végzett, a kölcsönzött munkavállalók korosztályos elemzése azt mutatja, hogy jelentős részben, a kölcsönzötti létszám 39 százalékát teszi ki a 18-28 éves korosztály. Ez arra is rámutat, hogy a munkaerő-kölcsönző cégek fontos értéket teremtenek, hiszen a pályakezdőket integrálják a munka világába. A fiatalok felkarolásában végzett tevékenység mellett a jövőben az a fontos szerep vár a kölcsönző cégekre, hogy minél több 55+-os munkavállalót tudjanak megszólítani és bevonni a munka világába. Illetve, hogy a nyugdíjba vonuló, ám továbbra is aktív munkavállalóknak átmenetet biztosítsanak a nyugdíjas szövetkezeti tagsághoz.
„A magyar munkaerőpiacnak, ahogyan azt rengeteg fórumon olvashatjuk, mintegy 500 ezer új munkavállalóra lesz szüksége a közeljövőben. Meggyőződésem, hogy az atipikus szektorban fellelhető tartalékok közül, a legnagyobb bázis a nyugdíj, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülők csoportja. Ez a megállapítás természetesen az országon belüli tartalékok elemzésénél állja meg a helyét” – fogalmaz Dolgos Attila KÖZÉSZ-alelnök.
A Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekvédelmi Szövetségéhez tartozó tagszervezetek foglalkoztatási adatai alapján jól kirajzolódik, hogy a 40 év munka utáni kedvezményes nyugdíjban részesülő nők és a 70 év alatti öregségi nyugdíjasok adják a szövetkezeti tagok gerincét, tehát a még aktív korúak.
Dolgos Attila úgy gondolja, hogy ebben nincs meglepetés, ha alapul vesszük a fizikai/mentális egészség, szabadidő, illetve aktivitási hajlam alakulását az adott korosztályban. Ezt mutatja a szövetkezetekben foglalkoztatható öregségi nyugdíjasok, a 40 év munka utáni kedvezményes nyugdíjban részesülő nők, a bányászjáradékban részesülők, a balettművészi járadékban részesülők aránya is. Azonban ez a 4 kategória a mintegy 2,6 millió nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő állampolgárnak csak egy része, tehát a korosztály jelentős hányada nem tud élni ezen biztonságos foglalkoztatási forma előnyeivel.
Tagszervezeteik ügyfélszolgálati irodáinak tapasztalatai azt mutatják, hogy az érdeklődők 30 százaléka, akik korábban mentősök, tűzoltók, fegyverestestületek kötelékébe tartoztak, életerős potenciális munkakeresők, azonban nem tudnak élni ezzel a lehetőséggel. Ha az ők és a rokkantnyugdíjasok foglalkoztatási lehetősége bővülne, a szövetkezetek még hathatósabb segítséget nyújthatnának a munkaerőpiac számára.
Elemzéseik szerint a fent említett jogszabályi környezet változása további előny lehet a foglalkoztatás terén. A foglalkoztathatósági kör bővítése és a foglalkoztatási forma még szélesebb körű megismertetése a vállalkozások körében több tízezer fő bevonzását jelentené a munkaerőpiac számára. Kiemelten fontos a nyugdíjas és nyugdíj előtt álló korosztály transzparens informálása a szövetkezeti előnyökről, az abban rejlő rugalmas lehetőségekről és a munkavégzésen túlmutató szociális értékekről.
A HIPA támogatásával megvalósuló 1,9 millió eurós beruházás révén az amerikai NI egyebek mellett új generációs tesztelési megoldásokat fejleszt.
Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.