Április 15-től lehet jelentkezni az Ifjúsági garancia plusz programra

2024. 04. 10., 11:10

Jövő hétfőtől lehet jelentkezni az uniós finanszírozású, közel 200 milliárd forintból megvalósuló Ifjúsági garancia plusz programra – jelentette be Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

A projekt célja a fiatalkori inaktivitás megelőzése, illetve a 30 év alattiak foglalkoztatásának elősegítése, ami nagymértékben segítheti a nemzetgazdaság munkaerőigényének kielégítését.

A programmal 2029-ig mintegy 84 ezer munkanélküli és inaktív fiatal munkaerőpiaci beilleszkedése valósulhat meg, ami érdemben növelheti a korosztály aktivitását.

A program azoknak a 15-29 év közötti fiataloknak a munkához, munkatapasztalathoz vagy piacképes tudáshoz jutását támogatja, akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak, emellett álláskeresőként vagy szolgáltatást kérőként regisztráltatták magukat a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál. A programba belépők munkaerőpiaci szolgáltatások formájában személyre szabott segítséget kapnak munkaerőpiaci helyzetük javításához -- ismertette szerdai közleményében az államtitkár.

Az érdeklődők a járási (fővárosi kerületi) hivatalokban tájékozódhatnak személyesen, a részletes információk is a kormány foglalkoztatási portálján lesznek elérhetők 2024. április 15-től.

Az Ifjúsági garancia plusz program alapvetően négy pillérre épül, kiemelt célja, hogy a fiatalok minél rövidebb időt töltsenek munkanélküliségben, inaktivitásban vagy tanulás nélkül.

A bértámogatás nem hátrányos helyzetű fiatalok esetében a munkaadónak nyújtott támogatás, amelynek időtartama legfeljebb 4 hónap, a hátrányos helyzetűek esetében legfeljebb 6 hónap lehet. A támogatás mértéke a munkaadót terhelő bruttó bér 50 százaléka, maximum havi 250 ezer forint lehet.

A lakhatási támogatást az a regisztrált álláskereső kaphatja, akinek a lakóhelyétől legalább 60 kilométerre lévő településen van a munkavégzés helye, továbbá aki legalább 6 hónap időtartamra szóló és legalább heti 20 óra munkaidejű foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít újonnan. A támogatás legfeljebb 12 hónapra havonta a kötelező legkisebb munkabér 70 százalékának megfelelő összegben nyújtható, azaz maximális összege havi 186 760 forint lehet.

Az utazási támogatást az a regisztrált álláskereső kaphatja, akinek a lakhelyétől 60 kilométernél közelebbi, de a lakóhelyétől eltérő településen található a munkavégzés helye. A támogatás legfeljebb 12 hónap időtartamra nyújtható, a lakóhely és a munkavégzés helye közötti távolság minden 10 kilométere után a kötelező legkisebb munkabér 5 százalékának megfelelő összeg, azaz 13 340 forint vehető igénybe.

A tervek szerint májustól induló képzési támogatás keretében a kötelező legkisebb munkabér legalább 70 százalékának megfelelő összegű (maximálisan a minimálbér 150 százaléka) havi támogatás nyújtható azon álláskeresőnek, aki a munkaerőpiacon történő elhelyezkedése érdekében jogszabályban meghatározott képzésen vesz részt. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS