Czomba Sándor: a tartós álláskeresők elhelyezkedését segítő inkubátor program indult

Czomba Sándor: a tartós álláskeresők elhelyezkedését segítő inkubátor program indult
2024. 04. 22., 11:10

Április 22-től lehet pályázni a tartós álláskeresők elhelyezkedését támogató, 1,7 milliárd forint hazai forrásból megvalósuló pályázatra. A programban sikeresen pályázók lehetőséget kapnak arra, hogy három hónapra kipróbálják magukat a választott álláshelyen – jelentette be közleményében Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

A program célja egyrészről a vállalkozások munkaerőigényének kielégítése a hazai munkaerő-kínálat bővítése révén, másrészről a tartósan álláskeresők hosszú távú elhelyezkedésének támogatása, a foglalkoztatás további növelése mellett.

Czomba Sándor megismételte, a kormány célja, hogy 2024-ben újraindítsa, majd jövőre tovább emelje a gazdasági növekedést. „Így évről évre haladva, folyamatosan felzárkózzunk és elérjük az EU-fejlettségi átlag 90 százalékát, a foglalkoztatási rátát pedig 85 százalékra emeljük” – fűzte hozzá.

Ezen célokat szolgálja a most elindult pilot program is. A program keretében annak a munkáltatónak nyújtható vissza nem térítendő támogatás, amely az álláshely-választás lehetőségét legalább 5 fő, súlyosan hátrányos helyzetű álláskereső számára biztosítja. Súlyosan hátrányos helyzetű álláskeresőnek az a legalább 24 hónapja regisztrált álláskereső vagy olyan, legalább 12 hónapja regisztrált álláskereső minősül, akire érvényes a feltételek legalább egyike, miszerint 24 év alatti, vagy nem szerzett középfokú végzettséget/szakmai képesítést, vagy 50 éven felüli, vagy eltartottal egyedül élő felnőtt, esetleg etnikum tagja.

A támogatás három hónapja alatt akár 100 százalékos bértámogatás is igénybe vehető, ami 6 órás munkaidő esetén legfeljebb havi 200 ezer forintot jelent. A felvett munkavállaló ez alatt az időtartam alatt munkában maradást ösztönző juttatásban is részesülhet, melynek havi összege 53 ezer forint.

Amennyiben az álláskereső alkalmasnak bizonyul, tovább foglalkoztatás esetében a munkaadó további 6 hónapig részesülhet bértámogatásban maximum 50 százalékos intenzitással, legfeljebb havi 200 ezer forint mértékig. A felvett munkavállaló ez alatt az időtartam alatt, illetve ezen felül további 3 hónapig részesülhet munkában maradást ösztönző juttatásban, amelynek havi összege a minimálbér 25 százaléka, azaz 67 ezer forint.

A projekt keretében egy év alatt álláskeresőnként összesen 1,8 millió forint bértámogatás igényelhető, míg az egyén a bérén felül további 760 ezer forint juttatást kaphat.

A vállalkozások a munkaerő felmérésében és -fejlesztésében, illetve a munkában maradás segítésében közreműködő szakemberek (mentorok) bérköltsége után is igényelhetnek támogatást.

A projekt megvalósításának legkésőbbi kezdő időpontja 2024. november 1. napja lehet.

A projekt megvalósításának végső határideje 2025. július 31.

A pályázat benyújtásának határideje: 2024. szeptember 30.

A pilot programot az OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság bonyolítja le, a részletes információk a honlapjukon érhetők el. (NGM)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS