Csizmadia Gábor: Idén nem működnek majd az általános toborzási technikák

2024. 01. 12., 18:10

A foglalkoztatás bővülésére számíthatunk erősödő gazdaságunkban – fogalmazott Csizmadia Gábor, a tagszervezetein keresztül 200 ezer munkavállalót foglalkoztató Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) és a VOSZ Somogy vármegyei elnöke.

A gazdasági elemzők előrejelzése szerinti 3,6 százalékos GDP-növekedés 2024-ben magával hozza a foglalkoztatók megnövekedett munkaerőigényét. Ebben a kiélezett helyzetben „nem működnek majd az általános toborzási technikák, fokozott szükség lesz speciális szaktudásra” – fogalmazott Csizmadia Gábor.

Egyre nagyobb szerep hárul a munkaerő-kölcsönző cégekre, amelyek sokszor lehetetlennek tűnő helyzetekben is megoldják a cégek munkaerőigényét. Ugyanakkor a magyar munkavállalók érdekeit védő felelős kormányzati döntések, mint a nemzetbiztonsági célokat is szolgáló új idegenrendészeti törvény, s a minősített kölcsönzői feltételek szigorítása teremtette kontrollált munkaerő-piaci helyzet nyújthat biztonságos környezetet a magyar gazdaság szereplői számára.

Az elnök emlékeztetett arra, hogy „rendhagyó időben változott 2023. december 1-jétől a minimálbér és a garantált bérminimum, ami jelentős feladatot adott a cégeknek, vállalkozásoknak”.

Gyorsan kellett korrigálniuk mindazoknak, akiket érint, de a munkaerőmegtartás miatt azokra is ösztönzőleg hatott, akiket nem. Sokan két lépcsőben emelik a munkabéreket: először a kötelező törvény által előírt mértékben, majd 2024. január 1-jén vagy az első negyedév során. Tapasztalatuk szerint volumenében átlagosan összességében 12 százalékos bérfejlesztés várható.

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS