Cofidis: a foglalkoztatottak 3,5 százaléka „ügyfélszolgálatos”

2019. 02. 02., 09:15

Magyarországon jelenleg a foglalkoztatottak 3,5 százaléka dolgozik „ügyfélszolgálatosként”, munkakörük megbecsült, ennek ellenére komoly kihívást jelent a fluktuáció a munkáltatóknak a Cofidis Magyarország és a Medián kutatása szerint.

A Cofidis közleményében ismerteti: Magyarországon mintegy 840 000 ember kerül kapcsolatba ügyfelekkel, közülük főtevékenysége alapján 160 ezret lehet „ügyfélszolgálatosnak” nevezni.

Az ügyfélszolgálati foglalkozásúak főként a szolgáltatási ágazatban dolgoznak (közigazgatás (25 százalék), pénzügyi szektor (21 százalék), kereskedelem (13 százalék), 70 százalékuk nő, kétharmaduk 25 és 44 év közötti, közel felük diplomás, szinte mindannyian alkalmazottként dolgoznak, és közel nyolctizedük városban él.

Az átlagnál sokkal jobban keresnek (61 százalékuk a felső-közép és felső jövedelemcsoportba tartozik), munkakörüket megbecsültnek és stabilnak érzik. Átlagkeresetük 2016-ban bruttó 350 ezer forint volt, számottevően magasabb, mint a nemzetgazdasági átlag (az év végén bruttó 289 ezer forint).

A HR vezetők körében végzett egyéni interjúk alapján a fluktuáció komoly kihívást jelent a munkáltatóknak: az év során az újonnan belépők aránya az átlagos létszám egyharmadát teszi ki, a kilépőké egyhatodát. A munkaerő pótlására azonban megvannak a kiépült módszerek, így az összetettebb pozíciókat széles körben nem új jelentkezőkkel töltik be, hanem a meglévő alkalmazottak kerülnek az igényesebb munkakörökbe.

Az ügyfélszolgálati feladatokra való betanítási idő átlagosan 46 nap, de ennek óriási a szórása, 1 naptól hét hónapig is terjedhet. Tízből kilenc helyen van valamilyen, az adott szakterületre felkészítő speciális szakmai jellegű tréning.

A szektorban közben terjednek az automatizált megoldások (mesterséges intelligencia, robotika), ami némiképp „fenyegeti” a humán munkaerőt. Mindeközben újabb trend, hogy az ügyfélkiszolgálási feladatok egyre összetettebbek, amihez egyre képzettebb emberek kellenek – derül ki a kutatásból. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-27 12:10:11
A belügyminiszter május 24-i kezdettel az ország teljes területére kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének kezdeményezését követően.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

Izgalmas fejlesztések a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán: elektronikus szem, elektronikus orr és többféle szemkamera is helyet kapott az újonnan kialakított laboratóriumban.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS