Budapesten volt a legmagasabb a foglalkoztatási arány az első negyedévben

2022. 07. 24., 12:17

Az első negyedévben a legmagasabb, 79,9 százalékos foglalkoztatási arány Budapestet, a legalacsonyabb 66,3 százalékkal Somogy megyét jellemezte – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Fókuszban a megyék – 2022 I. negyedév című kiadványából.

Az év első három hónapjában a foglalkoztatási ráta egy év alatt 2,2 százalékponttal 74 százalékra nőtt országosan, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 4,5 százalékról.

Az egyes térségekben a munkanélküliségi ráta 0,8 és 9,5 százalék között szóródott. A legalacsonyabb Vas, Komárom-Esztergom, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyékben, a legmagasabb Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben volt.

Az első negyedévben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 508 ezer forintot, míg adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresete 338 ezer forintot tett ki. A fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 374 ezer, a szellemieké 642 ezer forintra bővült.

A szellemi foglalkozásúak keresete a fővárosban volt a legmagasabb (756 ezer forint), Békés megyében pedig a legalacsonyabb (467 ezer forint). A fizikai foglalkozásúaknál a két szélsőértéket Győr-Moson-Sopron (443 ezer forint) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (293 ezer forint) képviselte.

Március végén 251 ezer álláskeresőt tartottak nyilván az országban, 17 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.

Éves szinten 4,3 százalékkal, 65 ezerre nőtt az üres álláshelyek száma az országban. A munkaerőpiac feszesebbé vált: tíz üres álláshelyre átlagosan 39 álláskereső jutott. A fővárost és a megyéket tekintve a két szélső értéket Budapest és Győr-Moson-Sopron megye, illetve Hajdú-Bihar és Somogy megye képviselte a tíz üres álláshelyre eső 13-13, illetve 89-89 álláskeresővel.

A kiadvány szerint Magyarországon március végén 1,9 millió vállalkozást tartottak nyilván, 2,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A regisztrált magyarországi vállalkozások legnagyobb hányada, 23 százaléka budapesti székhellyel rendelkezett, míg a legkevesebb vállalkozás Nógrád és Tolna megyében volt, az országos szám 1,3, illetve 2 százaléka.

A gazdasági szervezetek az első negyedévben 1916 milliárd forint értékű új beruházást hajtottak végre, ez 14 százalékos növekedés éves összevetésben.

A beruházások egy lakosra jutó értéke Budapesten volt a legmagasabb 461 ezer forint, ez 2,3-szerese az országos átlagnak, ami 198 ezer forint. A lista másik végén Nógrád megye állt egy emberre jutó 67 ezer forintos értékkel.

A kiskereskedelem lakosságra vetített forgalma az első negyedévben átlagosan 337 ezer forint volt. Budapest 410 ezer forintos egy emberre jutó értékével vezette a rangsort, amelynek a végén 248, illetve 257 ezer forinttal Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye állt. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-17 12:10:00
Egyre elterjedtebb utazásszervezési forma az utazási irodáktól független utazási tanácsadás. A hagyományosan ismert, utazási irodák által szervezett utazások és a független utazási tanácsadók tevékenysége között jelentős különbségek vannak, különösen az utazásért való felelősség tekintetében, ezért a Pest Vármegyei Főügyészség vizsgálatot tartott e területen.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS