Habár a legtöbb menedzseri fizetés egymillió forint felett alakult a koronavírus-járvány közepette is, számos felsővezető keresete csökkent az időszakban – derült ki a Wyser Salary Guide 2020-as felméréséből. A költségcsökkentések miatt a leépítési hullám a vezető beosztású munkavállalókat sem kerülte el. A járvány azt is megmutatta, milyen fontos, ha egy vállalat élén határozott és rugalmas vezetők állnak.
Az IT-szektorban a vezetők fizetése jellemzően havi bruttó egymillió forint felett kezdődik, de a kereset nagyban függ az adott beosztástól és az iparágtól. Az informatikai igazgatók tipikus keresete 1,85 millió forint, akiktől alig maradnak el a szoftverfejlesztési igazgatók 1,75 millió forinttal – mutatja be a Wyser Salary Guide 2020-as felmérése.
A szektorban az elmúlt években olyan jelentős béremelkedés volt tapasztalható, hogy számos pozícióban utolérték az általános felsővezetésben dolgozó munkavállalókat. A vezérigazgatók bruttó fizetése 3,1 millió forint körül alakult, az ügyvezető igazgatók pedig 2,4 milliót vihettek haza.
A pénzügyi szektorban szintén magas maradt a menedzserek keresete. A pénzügyi igazgatók és a kontrolling igazgatók jellemző bére 2 millió forint felett alakult, de a HR igazgatók is csaknem 2 millió forintot vihettek haza. Ezzel szemben a mérnöki területeken dolgozó vezetők, és a marketingmenedzserek 1,5 milliós bruttóval kellett, hogy beérjék.
„Habár az egyes területek között jelentős különbségeket láthatunk, ma már kevés az olyan vezetői pozíció, ahol 1 millió forint alatt alakulnának a fizetések” – mondta Rónai Dániel, a Wyser magyarországi vezetője. Hozzátette: a menedzserek fizetését és pozícióját sem hagyta érintetlenül a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokkhatás. Számos vállalat döntött úgy ugyanis, hogy a vezetői bérek csökkentésével küszöböli ki azt, hogy munkavállalóinak egy részét el kelljen küldenie.
A Wyser felmérése szerint minden második vezetőnek változtak a munkavégzési feltételei. A válaszadók 16 százaléka arról számolt be, hogy csökkent a fizetése, de a munkaideje nem változott, míg 28 százalék azt mondta, hogy a járvány időszakában a keresete és a munkaideje egyaránt csökkent. A szakértők szerint ebben szerepet játszhat, hogy a menedzserek keresetét nagyban befolyásolja a vállalat teljesítménye, az idei évben viszont a bónuszok osztása valószínűleg számos vállalatnál elmarad a mély recesszió és a visszaeső bevételek miatt. A felmérésből az is kiderült, hogy az elbocsátási hullám a menedzsereket sem kímélte, csaknem 17 százalékuknak kellett új munkahely után nézni.
„Jellemző intézkedés volt, hogy egy új vezető felvétele helyett a meglévő vezetők kaptak több felelősséget a járvány első hulláma alatt” – mondta Rónai Dániel. „Az a vállalat viszont, amelyik most hajlandó invesztálni és forrást biztosít a munkavállalókra is, növelheti piaci részesedését és megerősödve kerülhet ki a válságból, nem beszélve arról, hogy jelentősen javíthatja a munkavállalók elkötelezettségét is” – tette hozzá.
„A vállalatoknak most fel kell készülniük arra, hogy a második hullámban kevesebb kompromisszummal folytathassák a működésüket, mint az első hullám alatt. Adott esetben a dolgozók egy részének át kell tudnia állni otthoni munkavégzésre, habár az első hullámban ezzel kapcsolatban vegyesek voltak a tapasztalatok. Azok a cégek, amelyek némileg hozzá voltak szokva a távmunkához, gyorsabban alkalmazkodtak, de kulcskérdés volt a vezetői hozzáállás és a gyors reakció is” – tette hozzá Rónai.
Aki szerint most nagyon fontos, hogy a vezetők rugalmasan reagáljanak a válságra és a munkavégzést érintő változásokra, hogy a kompromisszumok a lehető legkevésbé érintsék a cég bevételteremtő képességét, miközben védjék a dolgozók egészségét.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.