Az Aldi 250 új munkahelyet hoz létre Magyarországon

2020. 08. 13., 17:30

Az Aldi magyarországi vállalatai az év végéig 250 új, kereskedelmi, logisztikai és informatikai munkahelyet hoznak létre Magyarországon – közölték az áruházlánc csütörtöki sajtótájékoztatóján Budapesten.

Bernhard Haider, az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. ügyvezető igazgatója bejelentette, hogy az áruházaikba 100 új munkatársat keresnek, az őszre elkészülő biatorbágyi hűtőraktár pedig 50 logisztikai alkalmazott felvételét teszi lehetővé. A 8800 négyzetméteres, körülbelül 6 milliárd forintból felépülő létesítmény megkétszerezi az Aldi hűtőkapacitását Magyarországon. Ennek előnyeit a vásárlók a kínálat bővülésében láthatják majd – tette hozzá.

Bernhard Haider a gazdasági nehézségek miatt különösen fontosnak tartja, hogy az Aldi új munkahelyeket kínál, de kiemelte a fenntarthatóság és a beszállítói kapcsolatok fejlesztését is. 2025-ig az üzletlánc minden saját márkás terméke teljes mértékben újrahasznosítható csomagolást kap, de ezek felhasználását is 15 százalékkal csökkentik.

Bővül emellett a magyar termékek kínálata, és az igazgató abban is bízik, hogy az Aldi újabb belföldi cégekkel építhet ki beszállítói kapcsolatot. A helyi vállalkozókat a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarával kidolgozott program segíti ebben, de az Aldi a magyar áruk külföldre juttatását is támogatja.

Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta, hogy az Aldi belföldi leányvállalata nem egyszerűen csak magyarországi, hanem magyar cégként tekint magára, hiszen itt termel értéket, itt fizet adót, helyi munkavállalóknak és vállalkozásoknak biztosít megélhetést. Végezetül megköszönte a magyar partnereknek, hogy rugalmasságukkal a járvány legnehezebb időszakában is hozzájárultak az ellátás biztonságához.

Kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a plázastop miatt nem bővíthetnek a szándékaiknak megfelelően, de a forgalomnövekedés az üzlethálózat kiterjesztése nélkül is indokolja az új munkatársak felvételét. Hozzátette, hogy a kiskereskedelmet terhelő különadó miatt nem kellett senkit elbocsátaniuk, és jelentősebb átalakításokat sem kellett mérlegelniük.

Bernhard Haider úgy véli, hogy a magyarországi beszerzés bővítése jól illeszkedik az Aldi stratégiájához. Bár sok terméket ma főképp Ázsiából lehet csak versenyképes áron beszerezni, más téren viszont Magyarország rendelkezik jobb adottságokkal. Véleménye szerint az itteni mezőgazdaság adottságai kivételesek, és főképp a biotermékek előállításában még rengeteg kiaknázatlan lehetőséget találhatnak a magyar termelők.

Az Aldi informatikai társaságai képviseletében Alireza Sadeghi, az ALDI International IT Services GmbH & Co. oHG igazgatóhelyettese közölte, hogy összesen 100 új munkatársat vesznek föl a következő hónapokban a magyarországi szolgálató központjaikba, így a Biatorbágyról Budapestre költöztetett iroda 120, a pécsi iroda 150 alkalmazottal működhet az év végére. A bővítést azzal indokolta, hogy a feladatok egyre gyarapodnak, a vállalatcsoport pedig elégedett a magyar alkalmazottak teljesítményével. Az itteni irodák Európa-szerte csaknem 4 ezer üzletnek nyújtanak informatikai támogatást, és az Aldi továbbra is hosszú távra tervez a magyar munkavállalóival.

A német központú üzletlánc 14 éve van jelen Magyarországon, és jelenleg 145 üzletet működtet. Az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. forgalma 2018-ban meghaladta a 208 milliárd forintot, adózott eredménye az 5 milliárd forintot. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS