A munkaerő toborzása 45 százalékkal felgyorsítható mesterséges intelligenciával

2020. 02. 25., 16:45

Employer branding, onboarding, HR-applikációk – divatos és gyakran puffogtatott kifejezések nem csak a toborzók és kommunikációs szakemberek, de a cégvezetők körében is. Mindeközben kevés vállalatot jellemez tudatosság a HR-stratégiát, a toborzásra fordított erőforrásokat és a járulékos költségeket tekintve, holott egy új kolléga kiválasztása átlagosan 50 napba és közel 1,2 millió forintba kerül a cégeknek. A kihívás és a verseny óriási, de a technológia ebben is partner: mesterséges intelligenciával a toborzásra fordított idő és a költségek is jelentősen csökkenthetők, így minden cégnek érdemes újragondolnia a hagyományos kiválasztási folyamatokat és eszközöket.

Egyre több nehézséggel szembesülnek a mindennapokban a cégvezetők és a HR szakemberek, hiszen a gyorsan változó munkaerőpiaci viszonyok és trónkövetelő generációk között kell megállniuk a helyüket. Ma már a munkahelyváltás folyamata is felgyorsult, ami a toborzóktól azonnali reakciókat és hatékony kommunikációt kíván meg számos csatornán, miközben rövid időn belül kell megtalálniuk a szervezet számára tökéletes munkaerőt.

Egy-egy pozíció kapcsán akár többszáz CV között kell navigálniuk és gyakran 7-8 toborzási kampányt is kezelnek párhuzamosan, így a leterheltségük jelentős. Nagy nyomás nehezedik rájuk eközben menedzsment oldalról, a munkaerő-tervezési szempontokon gyakran nagyvonalúan átsikló vezetőség költséghatékony és gyors megoldásokat vár el.

Szó szerint kincset ér a jó chatbot

Baltay Kristóf, a ChatBoss Team ügyvezetője mindezt elsőkézből tapasztalhatta a hazai és nemzetközi nagyvállalati HR-környezetben eltöltött évek során:

„Sok cégnél a mai napig nem tudatosult, hogy a toborzási folyamatok milyen elképesztő mértékű erőforrásigénnyel járnak. Egy betanított munkás kiválasztási költsége több mint 100 ezer forintról indul, míg egy magas beosztású vezető kiválasztási költsége akár 8-10 millió forintra is rúghat és 3-6 hónapot vehet igénybe. A tét hosszú távon is nagy, mert egy rosszul kiválasztott kolléga nem csak a vállalat tevékenységének és üzleti céljainak sikerét veszélyezteti, de az adott munkavállaló havi bérköltségének háromszorosával járhat a helyzet kezelése, vagyis a betanítás, továbbképzés, esetleges leépítés."

A Chatboss Team ezekre a kihívásokra tervez vállalatra szabott megoldásokat a mesterséges intelligencia segítségével. Tapasztalataik szerint a kiválasztási folyamat első szakasza jól automatizálható, így az értékes HR-erőforrást más, nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező folyamatokra lehet fordítani. A manuális megoldásokkal szemben gyorsabban és egyszerűbben teremthető kapcsolat a potenciális jelöltekkel, ráadásul a chatbotok a népszerű közösségi alkalmazásokba is integrálhatók.

Az AI-alapú megoldásokkal a toborzókra nehezedő, időigényes munkafolyamatok szinte teljesen kiválthatók: gyorsabb az előszűrés és a jelölt lista kialakítása, valamint megspórolható az első interjú szervezésére és a gyakori kérdések megválaszolására fordított idő. Ezzel egy átlagos, 300 fős munkavállalói állománnyal rendelkező cég még havi 10 nyitott pozíciót számolva is százezreket takaríthat meg a toborzó alapbéréhez viszonyítva.

Nagy lépés a toborzónak, még nagyobb a cégnek

A költséghatékonyság mellett is számos előnye lehet a chatbotok alkalmazásának a kiválasztások során. A figyelem, a gyors reakciók és a felmerülő kérdésekre érkező átlátható válaszok nagyban segítik a pozitív jelölt élmény kialakítását, mely később a munkavállalói elkötelezettség egyik forrása lesz – és a szintén költséges fluktuációt is csökkentheti. Az a kolléga, akiben az első perctől kedvező kép alakul ki munkaadójáról, nemcsak motiváltabb lesz, de kiváló nagykövete is a cégnek, vagyis a munkáltatói márkaépítés fontos szereplője. A mesterséges intelligencia által vezérelt chatbot tulajdonképpen egy extra erőforrása lesz a HR-csapatnak, mely nagyban javítja a terület hatékonyságát.

„Számos sikeres termékfejlesztésen vagyunk már túl, az Audi-nak készített eszközünk, Chatelka végül díjnyertes megoldás lett. Dolgoztunk az HBO-nak, a PWC-nek és az E.ON-nak is, jelenleg egy nagynevű nemzetközi munkaerő toborzó cég projektjével foglalkozunk, de tárgyalunk például a New York-i hivatásos tűzoltókkal is, hogy egy chatbottal segítsük őket a hatékonyabb kiválasztásban. Talán ez az egyik legfőbb versenyelőnye a ChatBoss Teamnek: vállalatra szabottan, akár többnyelvű megoldásokat kínálunk a HR-es és az IT-s know-how integrálásával, miközben olyan szempontoknak is maximálisan megfelelünk, mint például a GDPR-kompatibilitás" – teszi hozzá Baltay Kristóf.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS