A magyarországi cégek közel harmada tervez létszámbővítést a második negyedévben

2022. 03. 22., 10:42

A következő negyedévben a hazai munkáltatók 32 százaléka jelez előre bővülést jelenlegi munkaerő-állományában, miközben csökkentést 19 százalékuk tervez. Az álláskeresők különösen az IT, technológia, távközlés, kommunikáció és média, illetve a nagy- és kiskereskedelmi szegmensekben számíthatnak élénk munkaerőkeresletre – derül ki a ManpowerGroup legfrissebb Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.

A ManpowerGroup a világ 40 országában, összesen több mint 41 ezer munkáltató körében folytatta le negyedéves felmérését, melynek keretében Magyarországon a munkáltatók 515 fős reprezentatív mintáját kérdezték meg második negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról.

A munkáltatói válaszokból származtatott Nettó Foglalkoztatási Mutató +13 százalékos átlagos értéke 4 százalékponttal elmarad ugyan az előző negyedév +17 százalékos értékétől, de jelentősen magasabb az egy évvel korábbi +2 százalékos szintnél.

„Kiemelkedő évkezdés követően a második negyedévre foglalkoztatási felmérésünk valamivel visszafogottabb, de továbbra is erőteljes növekedést prognosztizál – mondta Fehér Tamás, a ManpowerGroup Magyarország ügyvezető igazgatója. – Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy a felmérés még az ukrán-orosz háború kitörése előtt zajlott. Ez a fejlemény ugyanis egyes szektorokban óvatosabb létszámtervezést eredményezhet, ami könnyen a korábbi várakozásoktól elmaradó számokban ölthet testet”.

A 13 százalékos létszámbővítési mutató egy átlagos mérték, az egyes szektorok között jelentős különbség fedezhető fel. A legnagyobb felfutást(35 százalékos nettó foglalkoztatási mutatóval)az IT, technológia, távközlés, kommunikáció és média szektorban várják.Szintén jelentős létszámbővülés várhatóa nagy- és kiskereskedelemben (30 százalék),de átlag felett bővülhet a létszám többek között az építőiparban (20 százalék), a gyártásban (18 százalék), illetve a banki, biztosítási és ingatlan szegmensben (16 százalék) is Ugyanakkor a már a háború kitörését megelőzően is létszámcsökkentést vártak az étterem és hotel szegmensben (-6 százalék), valamint a non-profit szférákban (oktatás, egészségügy, szociális munka, kormányzat).

Magyarország régióit vizsgálva szintén jelentős eltérések tapasztalhatók, ugyanakkor visszaesésre egyik országrészben sem számítanak. A legszélesebb körű létszámbővülést Budapesten (+18 százalékos Nettó Foglalkoztatási Mutató) és a Dél-Alföldön (17 százalék)várják. A leginkább visszafogott várakozásokat a Dél- (1 százalék) és Közép-Dunántúl (0 százalék) területén mérték a felmérés készítői.

A létszámnövelést tervező cégek aránya a nagy, 250 fő feletti cégeknél a magasabb: ebben a körben 16 százalék a Nettó Foglalkoztatási Mutató értéke. Cégméret szerint azonban ezúttal jelentős eltérés nincsen a foglalkoztatók között, mert még a leggyengébb értékkel bíró kategória, az 50-249 főt foglalkoztató középvállalati kör is 9 százalékos mutatóval rendelkezik.

A ManpowerGroup globális Munkaerőpiaci Előrejelzése világszerte optimizmust mutat, a 40 vizsgált országból csupán Görögországban jeleznek előre minimális visszaesést (-2 százalék). A globális derűlátást jelzi, hogy nemzetközi összehasonlításban a +13 százalékos magyarországi kilátások a szerényebbek között, a 40-es lista 31. helyén szerepelnek.

Az élen Brazília (+40 százalék), Svédország, India, Mexikó és Kolumbia (38-38 százalék) szerepelnek. A vizsgált körben szereplő uniós országok közül a leglátványosabb munkaerő-bővülés az említett Svédországon kívül Hollandiában (36 százalék), Belgiumban (34 százalék) és Írországban (32 százalék) várható. Kelet-Közép-Európa országaiban ennél általában jóval kisebb mértékű bővítésre számítanak: Jellemző például, hogy a V4 országok közül mind Szlovákia és Csehország (11-11 százalék), mind Lengyelország (5 százalék) munkaerőbővítési kilátásai elmaradnak Magyarországétól.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS