A magyar munkavállalók tartós változásokra számítanak a foglalkoztatásban

2021. 01. 27., 12:00

A koronavírus-járvány hatására tartós változásokra számítanak a foglalkoztatásban a magyar munkavállalók, akik egyre fontosabbnak tartják a munkahelyük biztonságát, amelyért áldozatokra is hajlandóak, ám a többség ennél is előbbre helyezi a bérszínvonal megőrzését – derül ki a Randstad Workmonitor 34 országban, köztük Magyarországon végzett átfogó kutatásából.

Míg globálisan a megkérdezettek 36 százaléka, a régióban pedig 39 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a munkahely biztosítására irányuló kezdeményezések és garanciák fontosak számára, addig Magyarországon a dolgozók 50 százaléka fejezte ki erre vonatkozó igényét.

Magyarországon 2019 utolsó negyedévéhez képest 5 százalékkal, 11 százalékra nőtt azok aránya, akik jelentős mértékben tartanak munkahelyük elvesztésétől, a munkaviszonyban állók több mint harmada számol ennek közepes vagy nagy valószínűségével. A régiók közül a közép-dunántúli (5,6 százalék), a főbb szektorok között pedig a telekommunikáció (3,7 százalék), az élelmiszeripar (4,5 százalék) és az oktatás (4,9 százalék), ahol a legalacsonyabb azok aránya, akik nagy valószínűséget adnak munkahelyük megszűnésének, az autóiparban azonban a megkérdezettek 25 százaléka nyilatkozott így.

Az elmúlt időszakban alkalmazott fizetéscsökkentések és egyéb megszorítások felértékelték a bérgarancia jelentőségét, ez magasan (59 százalék) vezeti a preferált munkaadói értékek listáját Magyarországon is, míg Európa déli és keleti régióiban a dolgozók kétharmada szeretné jelenlegi fizetési szintjének garantálását.

A munkaerőpiac átalakulását jelzi az a tendencia is, hogy állása megtartása érdekében a magyar dolgozó is komoly áldozatot hajlandó vállalni. Az alkalmazottak 8 százaléka fizetése csökkentésében, 14 százaléka az azonos bérért végzett többletmunkában kötne vagy kötött már kompromisszumot, míg 28 százalék a munkaidő időszakos csökkentésébe vagy kényszerszabadságolásba, illetve 26 százalék a vállalaton belüli áthelyezésbe egyezne vagy egyezett már eddig is bele.

A megkérdezettek többsége tovább élvezné a home office előnyeit. Több nyugat-európai országot is megelőzve, Magyarországon a megkérdezettek 80 százaléka állítja, hogy mind a felszerelése, mind a technológiai felkészültsége megvan az elvárt digitalizációs folyamatok követésére, ami 2015-höz képest jelentős javulás, hiszen öt évvel ezelőtt a dolgozók alig több mint fele érezte magát felkészültnek. Megjegyezik azt is, hogy zárult az olló a fejlettebb, nyugati munkaerőpiacok és a közép-európai térség között ezen a területen.

Míg globálisan a munkaerő 40 százaléka jellemezte úgy az elmúlt időszakot, hogy problémát jelentett számára a digitális átállási készségek elsajátítása, addig a magyar dolgozók 20 százaléka számolt be erről.

A válaszadók 34 százalékának fontos a rugalmas munkaidő, 22 százaléka inkább az otthoni és az irodai munka kombinációját részesíti előnyben, 15 százalékuk az igény szerinti otthoni munkavégzést, míg 14 százalékuk a kizárólagos otthoni munkavégzést említette.

A Randstad Workmonitor 2003-ban indult, 34 piacot fed le a világ minden táján: a kutatás felöleli Európát, Ázsiát a Csendes-óceáni térséget és Amerikát. Az online felmérésbe 18-65 éves, legalább heti 24 órában foglalkoztatottakat vonnak be, piaconként legalább 800 interjút készítenek. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS